Három színnel különböztették meg az EU-ban kapható élelmiszereket, aszerint, hogy azok összetevőikben, vagy épp küllemükben, csomagolásukban mennyire térnek el az egyes tagállamokban, és úgy tűnik, ezek alapján beigazolódni látszanak azok a félelmek, hogy sok esetben mást tartalmazhat egy elvileg azonos termék az unió különböző tagállamaiban – ez derült ki egy lapunk birtokába került európai bizottsági kutatásból, amely az élelmiszerek minőségét vizsgálta. A dokumentumban ismertetettek szerint a különbségek a csomagolásnál, a megjelenésnél, míg az élettani szempontból talán fontosabb összetevőknél is megfigyelhetők, ezeket jelölték a tanulmányban zölddel, sárgával és pirossal.
Ezek alapján zöld színnel azokat a termékeket jelölték, amelyek minden egyes uniós tagállamban pontosan ugyanazokból az összetevőkből állnak, és a nyelven kívül a csomagolásuk, megjelenésük is minden apró részletben egyezik. Sárga színkódot kaptak azok a termékek, amelyek összetevőiben, alapanyagaiban akadnak kisebb eltérések. Pirossal pedig azokat az élelmiszereket jelölték, amelyek teljes mértékben különböznek az egyes tagállamokban.
Az elmúlt években a magyar kormányzat is többször feszegette azt a kérdést, hogy vannak-e és ha igen, milyen különbségek mutatkoznak az EU-n belül ugyanazon termékek minősége között. Nem egyszer hallhattuk ugyanis azt a vádat, hogy a nyugati élelmiszermultik „szeméttel etetik a közép-európai régiót”, és az élelmiszerek összetevői között komoly eltérések mutatkoznak, a térségünket alacsonyabb minőségű alapanyagokkal bombázzák.
Elárasztja hazánkat a génmódosított importszója | Magyar Hang
Az itthon termelt, GMO-mentes növényt külföldre viszik, mert ott többet fizetnek érte.
Ezt a lapunk birtokába került bizottsági dokumentumban is igazolja. Ahogy írják, Jean-Claude Juncker bizottsági elnök épp ezt kivizsgálandó kezdeményezte 2017-ben, hogy dolgozzanak ki egy olyan, közös kutatási rendszert, amely azonos szempontok alapján vizsgálja meg, és hasonlítja össze az uniós élelmiszereket – erre alakult egy évvel később egy közös kutatási központ. A dokumentum szerint a felmérésben összesen 128 tétel 1380 mintáját sikerült elemezni, és érdemben összevetni. S ugyan mind a 28 tagállamot meghívták, hogy vegyen részt a munkában, végül csak 19 szolgáltatott adatokat, a térségünkből szinte mindenki, s míg a németek is csatlakoztak a kutatáshoz, addig Ausztria és Románia nem.
Ami az eltéréseket illeti, nem túl rózsás a helyzet: a vizsgált termékek 31 százalékánál hiába mások az összetevők, ezeket sehogy, vagy alig jelzik, nem tüntetik fel a csomagoláson.
Az Európai Bizottság lapunk birtokába került, élelmiszerek minőségét vizsgáló dokumentumának részletes feldolgozását a következő, május 24-i lapszámunkban olvashatják majd.
