Bejön a kormány számítása? Nagyító alatt a költségvetés

Június 4-én terjesztette a parlament elé a 2020-as költségvetést Varga Mihály pénzügyminiszter. A nagy vonalakban a közvélemény elé tárt elképzelések szerint folytatódik a nagycsaládosok támogatása, illetve kedvezményeket kapnak a vállalkozók, miközben az eddigieknél többet szánnak tartalékolásra is. Legalább ennyire érdekes ugyanakkor mindaz, amiről nem, vagy csak szűkszavúan tesz említést a kormányzati kommunikáció.

Büdzsésorozatunk negyedik részében a makroadatok szintjén tekintjük át a tervezetet. Korábban nagyító alá helyeztük az oktatás és az egészségügy jövő évi helyzetét, a hadászati kiadásokat és az infrastruktúra-fejlesztésekre szánt költségvetést.

Bérnyomásmérés tanároknak -Nagyító alatt a büdzsé (1.) | Magyar Hang

Nagy vonalakban erre kell a számítani a büdzsétervezet alapján jövőre: 4 százalékos GDP növekedés 2,8 százalékos infláció mellett, a hiány a GDP-arányában egy százalék, míg az államadósság év végére 66,7 százalékra mérséklődhet. (A nemzeti össztermék összege 48 779,5 milliárd forint lehet.) Varga Mihály elmondta, államháztartási szinten nullás költségvetést készítettek, a hiány csak az infrastrukturális fejlesztések miatt keletkezik. A kormány 21 792 milliárdos kiadási főösszeggel és 21 425 milliárdos bevétellel számol jövőre.

Van kockázat, de kezelhető

– Összességében nincs nagy meglepetés a 2020-as büdzsében felrajzolt makropályát tekintve. A 4 százalék körüli gazdasági növekedés kissé túl-, a 2,8 százalékos infláció pedig alábecsültnek látszik most, de a korábbi években is óvatosabb prognózisokat fogalmaztak meg az elemzők, mint ami végül teljesült – értékelte a jövő évi költségvetést az ING Bank vezető elemzője. Virovácz Péter lapunknak kifejtette: a korábbi évekhez képest mindössze egy fontosabb tényezőt illetően növekedett a kockázat, ez pedig a külgazdasági – és azon belül a német ipari – termelés, amely a visszaesés jeleit mutatja.

Az az eredmény, hogy nem lesz rosszabb - Nagyító alatt a büdzsé (2) | Magyar Hang

A fő kérdés, hogy az ebből fakadó, óvatos becslések alapján 1 százalékos GDP-lassulást sikerül-e majd ellensúlyozni a Varga Mihály által tavasszal bejelentett, több adócsökkentést tartalmazó gazdaságvédelmi akciótervvel. – Ennek hatását véleményem szerint túlbecsüli a kormány, de lehet, hogy bejön a számításuk – tette hozzá az elemző.

Infláció- és árfolyamvárakozások – Az sem baj, ha nem teljesül

Felvetésünkre, hogy a büdzsében szereplő inflációs cél az idénre várt 2,7 százalékos, és jelenleg látható 3 százalék feletti pénzromlást tekintve talán túlzottan optimista, az ING elemzője kifejtette: ekkora eltérés nem rengeti meg az egyensúlyt, sőt, az infláció tudatos alultervezése még indokolt is lehet. Ezt a trükköt pedig rendszeresen alkalmazzák a döntések előkészítésekor. Alacsony inflációval számolva csekélyebb áfabevétel és mérsékeltebb nyugdíjkiadások kerülnek a táblázatokba, ami némileg javítja az összképet. Ugyanakkor ha néhány tized százalékos eltérés lesz év végére, csak a nyugdíjakat kell korrigálni, amire egyébként is megvan a keret.

Fegyverre több jut jövőre, útra kevesebb | Magyar Hang

Virovácz Péter kitért a devizaárfolyamokra is: az idei költségvetés 311 forintos euróval számolt, ehhez képest 323 forint feletti az éves átlagárfolyam. A jövő éviben 320,9 forintos összeg szerepel. Mint fogalmazott, az eltérés bár forintban kifejezve tízmilliárdokat jelent, ez a nagyságrend a büdzsé szintjén alig érzékelhető, ráadásul a drágább deviza miatt a kiadási és a bevételi oldal változása körülbelül egyensúlyban van. Példaként említette az uniós forrásokat, amelyeket euróban hagynak jóvá, de forintban pályáztatják meg és fizetik ki. Itt tehát egy gyengébb árfolyam az állami kiadásokat mérsékli. Negatív a hatás ugyanakkor az állami devizaadósságot tekintve. A lakosság szintjén pedig mindez csak a külföldi utazások alkalmával jelenthet gondot, hiszen a lakossági piacokról kivezették a devizahiteleket. – A gazdasági stabilitás szempontjából inkább az a fontos, hogy nincsenek nagy kilengések a devizapiacon – tette hozzá Virovácz. Az elemző jó hírnek tartja, hogy a pénzügyi egyensúlyt tekintve nagyon szigorú a büdzsé: ha Vargáék nem képeznének nagyobb tartalékot, akkor gyakorlatilag nulla lenne a jövő évre kalkulált államháztartási hiány.

Az MNB-ben pihenhetnek

Virovácz Péter szerint a költségvetés alapján kényelmes éve lehet a Magyar Nemzeti Banknak (MNB). Az MNB a monetáris ösztönzőkkel – a jegybanki kamat mozgatásával – tud hatást gyakorolni a beruházásokra, megtakarításokra, ám a kedvező folyamatok fiskális – a gazdasági kormányzat hatáskörébe tartozó – eszközökkel is elérhetőnek látszanak.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/27. számában jelent meg, 2019. július 5-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/27. számban? Itt megnézheti!