A nyaralási szezon felívelő szakaszában vagyunk, amikor a családok – amelyeknek telik rá – lassan útnak indulnak. Akik hazai célpontot szemeltek ki, azok azzal szembesülhetnek, hogy a vágtató infláció már meghaladta a béremelés mértékét, így egyre többe kerül egy nyaralóhelyen kipihenni az éves munka fáradalmait.
Akik külföldre igyekeznek, azok talán még rosszabb helyzetben vannak, hiszen a pénzromlás értéke máshol sem sokkal kisebb, de akár nagyobb is lehet, mint nálunk, ráadásul a forint az elmúlt néhány hónapban folyamatosan gyengült nemcsak az euróval szemben – nem is beszélve a dollárról –, hanem a régiós valutákkal szemben is.
Azok jártak jól, akik az év első két hónapjában váltottak eurót a nyaraláshoz, hiszen akkor még a 355-360-os sávban mozgott az árfolyam. Azok sem nagyon bánkódhatnak, akik április végéig gondoskodtak a valutáról, hiszen még 380 forint alatt juthattak az euróhoz.
Akik viszont mostanában váltanak, azoknak sok jót nem lehet mondani. A múlt heti kormányzati hír, amely szerint négy területen engednek az unió követelésének, illetve a jegybank drasztikus kamatemelése, illetve hogy ezen a héten folytatódik a folyamat, néhány napra segített a forinton, és a korábbi 415 forintos euró árfolyamról péntekre 402 alá erősödött nemzeti valutánk. Később aztán ismét gyengülni kezdett, és a pénteki 405 forint körüli záróár után hétfőn délelőtt ismét 409 forint körüli áron kereskedtek vele.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a forint körüli folyamatok sajnos már kívül esnek a jegybank hatáskörén, nincs olyan eszköz a Magyar Nemzeti Bank kezében, amellyel tartósan befolyásolhatná a folyamatot, hiába a kamatemelés, annak csak időleges hatása van. A pénzpiaci befektetők ugyanis pánikolnak, menekülnek a feltörekvő valutákból, keresik a dollárt.
Az elemző szerint a kormány múlt heti üzenete, hogy négy pontban is hajlandó engedni az Európai Bizottság követeléseinek, fontos üzenet volt, időlegesen segített is forinton. A megegyezés azonban továbbra is a levegőben lóg, a Bizottságnak ugyanis egy hónapja van, hogy válaszoljon a bejelentésre. Jó az esély, hogy pozitívan fogadja ugyan a magyar álláspont változását, de szinte bizonyosra vehető, hogy vannak még vitás pontok, amelyre ismét válaszolhat a magyar kormány, majd ismét az unión a sor. Ezzel jó eséllyel eltelhet az egész nyár, amikor az amúgy sem gyors brüsszeli folyamatok még jobban lelassulnak. Amíg ebben a kérdésben nincs döntés, addig nem várható, hogy tartósan erősödne a forint.
Virovácz Péter arra is felhívta a figyelmet, még az unióval történő esetleges megegyezés híre is csak részlegesen erősítheti forintot. Hozzátette, a lengyelek májusban jelentették be, hogy vége az unióval folytatott vitáknak, megegyeztek. Ennek hírére a zloty csaknem a válság előtti szintre erősödött. Ez az analógia azt mutatja, erősödik ugyan a nemzeti valuta, de nem mindegy honnan. A zloty közel sem veszített annyit értékből, mint a forint, így sikerült a válság előtti szintet két százalékos távolságra megközelíteni. Ezt, illetve a forint mostani 410 forint körül árfolyamát figyelembe véve nagy a valószínűsége annak, hogy nemzeti valutánk tartósan nem erősödik 400 forint alá még a megegyezés hírére sem.
Nagy kérdés persze, hogy meddig gyengül a forint. Ha folytatódik a ma ismét elindult értékvesztés, akkor talán még a 400-as szint is nehezen lesz elérhető. Ahhoz, hogy a válság előtti 360 forint körüli szintig erősödjön vissza a forint, minden erre ható tényezőnek az együttállásának kell bekövetkezni, ami az idei évben nem nagyon várható.
Vagyis az uniós megegyezést követően el kell indulni a tényleges kifizetéseknek, rendbe kell rakni a költségvetést, vissza kell állnia a külső egyensúlynak, le kell nyugodni a különadók miatti bizalmatlanságnak, be kell fejeződnie az orosz-ukrán háborúnak, legalább valamelyest rendeződni kell az energiahordozók árának, be kell fejeződnie a koronavírus-járványnak, és ami nagyon fontos, mindennek hatására vissza kell térni a befektetők kockázatvállalási hajlandóságának. Ha mindez megtörténik esetleg akkor erősödhet vissza a válság előtti 360 forintos euróárfolyam, de annál erősebb forintnak nagyon kicsi a valószínűsége.
A forint ilyen tartós és nagy mértékű gyengülésétnek okait kétharmadrészt belső okokban látja Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet korábbi vezetője. Szerinte elsődleges oka az évek óta tartó hibás gazdaságpolitika. A kormány abban reménykedett, hogy megvan a túlfűtött magyar gazdaságnak a fedezete. Ez azonban hibának bizonyult, mert nem jönnek az uniós pénzek, amelyre épített a kormány.
A forint leértékelődése nem a háború, és nem is a válság idején kezdődött, hanem az említett hibás gazdaságpolitika következménye. A 2010-es kormányváltáskor érvényes 260 forint körüli euróárfolyam trendszerű gyengülést követően 370 forintra változott az idei év elejére, majd a háború kitörését követően a folyamat folytatódott egészen a mostani 410 körüli szintig.
Ebben a további gyengülésben komoly szerepe van annak, hogy megrendült a nemzetközi bizalom a magyar kormányban, a demokratikus normák helyett rendeleti kormányzásra váltott a háború miatt, amikor azt a sokkal nagyobb veszélyben lévő, litván, lengyel vagy akár a bolgár kormány sem tartotta fontosnak.
De Inotai András szerint a kormány uniónak tett „ígéretei” sem jelentenek semmi garanciát, hiszen gumiszabályokról van szó, az azokban lefektetettek gyorsan kijátszhatók, így nem nagyon javítanak a forint helyzetén. Végül az is a forint gyengülése irányába hat, hogy a lakosság is menekül a mostanáig jó befektetésnek bizonyult, de ma már gyenge MÁP+ állampapírból, és elkölti a pénzét, vagy még inkább euróra, dollárra váltja, ami szintén gyengíti a forintot.
Mindezek ismeretében az tanácsolható a külföldre készülőknek, hogy – ha tehetik – várjanak a pénzváltással, amíg legalább rövidebb ideig visszatér a 400 forint körüli euróárfolyam – ha erre egyáltalán sor kerül –, mert a belátható időn belül nem nagyon fog jelentősen erősödni a forint.
