
Szerdától ismét drágulnak az üzemanyagok, a benzin bruttó átlagára nyolc, a gázolajé hat forinttal emelkedik, így ismét rekord magas összeget kell fizetni a kutaknál: a benzin literjéért átlagosan 473, a gázolajért 484 forintot. A korábbi csúcsok megdőlése lassan megszokottá válik, az elmúlt hónapokban ugyanis szinte folyamatos volt a drágulás. A holtankoljak.hu adatai szerint fél éve egy liter 95-ös benzin még 424, a gázolaj pedig 419 forintba került.
Az e heti drágulás elsődleges oka az olajáremelkedés. A Brent olaj hordónkénti ára hétfőn játszi könnyedséggel törte át az eddig lélektani határnak tartott, 80 dolláros szintet és meg sem állt 82 dollárig. Csakhogy a forint ez idő alatt jelentősen, 311-ről 308 alá erősödött a dollárral szemben, így az áremelkedés felvet néhány kérdést.
Az árak egyébként már közel járnak ahhoz a lélektani határhoz, amelynél az autósok alaposan meggondolják, hogy beüljenek-e a kormány mögé. A Pulzus Kutató Napi.hu megbízásából végzett felméréséből az derül ki, hogy az autósok 66 százaléka már most is megérzi a bankszámláján ha tankol, ezért csökkenteni az autóhasználatot.
A felmérés szerint az autósok több mint ötöde 600 forintnál gondolja át autózási szokásait, 8 százalék 800 forintnál, 3 százalék pedig 1000 forintnál. Tizenkét százalékuknak teljesen mindegy, mennyibe kerül az üzemanyag, ki fogja fizetni. Az év elején még ennél többen, 16 százaléknyi arányban gondolták ugyanezt.
Ugyanakkor Holoda Attila energetikai szakértő, az Orbán-kormány egykori energetikáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt lapunknak, hogy valószínűleg ennél jóval nagyobb azoknak az autósoknak az aránya, akik – bármilyen drága lesz az üzemanyag –, meg fogják tankolni az autójukat, ugyanis nem tehetnek mást. Ez a rezsijük része. Épp ezért a szakember úgy gondolja, helyes lenne, ha a kormány megfontolná, hogy a rezsicsökkentésbe beleveszi az üzemanyagárakat is.
Magyarországon jelenleg az árak 50-51 százalékát teszik ki az adók, ezek csökkentése is szóba jöhetne. Már csak azért is, mert mint arra Holoda Attila emlékeztetett, a Fidesz ellenzékben, 2008-2009-ben, amikor elszabadult az olajár, a túl magas adókat kérte számon az akkori kormányon. Persze védekezhetnek azzal a mindenkori kormányok, hogy más európai országokban is hasonló arányt képviselnek az adók az árakban, azt viszont nem árt mérlegelni, hogy a magyar átlagbérekhez képest mennyire drágák az üzemanyagok.
A szakember egyébként úgy véli, hogy az olajár emelkedése átmeneti állapot, de nem tudni, hogy meddig fog tartani. A pandémia enyhülésével a termelők elkezdték növelni a kapacitásaikat, de nem olyan gyorsan, ahogy a gazdaság élénkülni kezdett, így hiány lépett fel a piacon. Ráadásul most attól tartanak, hogy a járvány újabb hulláma közeleg, ezért nem éri meg növelni a kapacitásokat. Ez indokolja a 80 dollár fölötti olajárat, ami akár 85 dollárig is felmehet Holoda Attila szerint.
Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. elemzője sem zárja ki a valamivel magasabb olajárat, ám úgy gondolja, hogy sem felfelé, sem lefelé nincs túl nagy mozgástere a piacnak. A szakember vaószínűnek tartja, hogy a következő időszak átlagára valahol a jelenlegi szint, tehát 80 dollár körül alakul majd.
Persze a jövő árai attól függnek, hogy miként döntenek az OPEC-országok, amelyek egyelőre nem tervezik, hogy jelentősen bővítenék a termelőkapacitásaikat. Egyrészt azért nem, mert az utolsó negyedévekben rendszerint stagnál a kereslet, másrészt azért sem, mert tartanak tőle, hogy egy újabb járványhullám visszavetheti a keresletet. Ugyanakkor Pletser Tamás azt is megjegyezte, hogy a jelenlegi olajár már közel van ahhoz a szinthez, ami a kereslet csökkenését vonja maga után, ezért az OPEC valószínűleg hamarosan mérlegelni fogja a kapacitások bővítését.