A rezsicsökkentést népszerűsítő és Soros György elleni kormányzati kampányok százmiliárdos költségéből már meg lehetett volna oldani az energiaszegénység problémáját – véli Bod Péter Ákos közgazdász, volt jegybankelnök. A rezsiárak 2014-es szinten tartásának azért nem látja értelmét, mert megváltozott a világ: az energiaáremelkedés tartós lesz, nem várható, hogy az árak visszatérnének a 2014-es szint közelébe. Szerinte számítani lehet arra, hogy az Orbán Viktor által bejelentett különadók növelik majd az árakat, így „közvetett adóemelésként” a polgárok pénztárcáját terhelik majd. Bod Péter Ákos szerint elsősorban nem attól kell tartani, hogy a különadók bevezetése a munkanélküliség növekedésével járna, sokkal inkább attól, hogy ezek a lépések az infláció növekedését gyorsítják.
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy bizonyos ágazatokban különadót kell majd fizetnie azoknak a nagyvállalatoknak, amelyek áremelkedések következtében „extraprofitra” tesznek szert. A bevételt haderőfejlesztésre, illetve a rezsicsökkentés fenntartására fordítaná kormány. A részleteket a csütörtök délutáni kormányinfón ismertetik.
A közgazdász és volt jegybankelnök Bod Péter Ákost nem lepte meg a bejelentést, szerinte a kormányfő a gazdaság területén általában is hajlamos olyan eszközökhöz nyúlni, amelyek már egyszer beváltak – ilyen például a minimálbér-emelés, mivel erről „az emberek többsége azt gondolja, hogy szociális érzékenyégre vall”, és ilyenek a korábban már kipróbált különadók is.
A közgazdász felhívta a figyelmet: az érintett ágazatok között több olyan is szerepel, amelyeket a korábbi különadók nem érintettek, ám nincs a listán az építőipar, amelyben a két kormányközeli üzletembernek, Mészáros Lőrincnek és Szijj Lászlónak is jelentős érdekeltségei vannak. – Az építőiparban óriási árnövekedés volt, és a miniszterelnök éppen az árnövekedéssel indokolja a különadó bevezetését – mondta Bod Péter Ákos. Azt is megjegyezte: nem érinti a vállalatok terheinek növelése a TAO-pénzeket sem, amelyek „a költségvetésből folynak ki dúsgazdag futballklubokhoz”.
Bod Péter Ákos elmondása szerint korábban a bankadó és a telefonadó is beépült az árakba, és a közgazdász most sem számít másra: szerinte „szétterítve és csúsztatva”, de végül a polgárok fizetik majd meg a különadók árát, viszont nem a kormányzatot, hanem a szolgáltatókat hibáztatják majd, ami a kormány szempontjából „jól bevált stratégia”. – Ez közvetett adóemelés. A kormányok akkor csinálnak ilyet, amikor nincs elég politikai erejük, hogy megemeljék az adókat – vélekedett.
A közgazdász úgy véli: ez kevésbé átlátható megoldás, mint ha a társasági adót emelné meg a kormány. Arra is felhívta a figyelmet: ahhoz, hogy egyes vállalatok nagy nyereséget termelnek Magyarországon, jelentősen hozzájárul, hogy nagyon alacsony a vállalati adóterhelés – Magyarország adóparadicsom. A miniszterelnök azt szokta mondani, hogy ez azért jó, mert a vállalatok gyorsabban nőnek, és a gazdaság is gyorsabban fejlődik. Ha alacsony az adó, a nyereség nagy része a vállalatoknál marad. Amikor viszont kell a pénz, akkor a kormány hirtelen felfedezi, hogy ezek a cégek nyereségesek – mondja Bod Péter Ákos. Bár az még nem derült ki, mit tekint a kormány extraprofitnak, jelen helyzetben Bod Péter Ákos szerint ez nem közgazdasági, hanem politikai fogalom.
Az érintett vállalatok között több nagy magyar cég is van, mint a hazai bankszektor legnagyobb szereplője, az OTP, vagy a MOL. Utóbbi az a vállalat, amelynek esetében Bod Péter Ákos szerint is indokolt lehet különadó kiszabása. – Nem kifogásolnám, ha az állam elvonná annak a hatalmas nyereségnek egy részét, amit a MOL az olcsó orosz olaj importján, etikailag nagyon kétes úton szerzett. Természetesen a MOL ettől nem menne csődbe, csak a hatalmas nyereség lenne kicsit kisebb – vélekedett – A nagy kereskedelmi láncok, a bankok vagy a telefontársaságok sem mennek csődbe, csak megemelik az áraikat – sorolta a várható következményeket. Hozzátette: az állam ellenőrizhetné ugyan az árakat, de ez rontja a gazdaság áttekinthetőségét, kockázatosabb környezetet teremt a vállalatok számára, és szabad piacgazdaságban az állam nem tarthat igényt arra, hogy ő határozza meg az árakat.
Bod Péter Ákos szerint elsősorban nem attól kell tartani, hogy a különadók bevezetése a munkanélküliség növekedésével járna, sokkal inkább attól, hogy ezek a lépések az infláció növekedését gyorsítják.
Azzal kapcsolatban, hogy kivonulhatnak-e Magyarországról bizonyos vállalatok – például az élelmiszerkereskedelem területéről, ahol a kormánynak egyébként is vannak „hungarizálási” törekvései – Bod Péter Ákos szerint nehéz lenne jósolni. - Nehéz megmondani, hol van egyes vállalatok érzékenységének a határa, de már volt példa ilyesmire – emlékeztetett a közgazdász. – A Sodexot és a Le Chèque Déjeuner-t például kiszorították a közétkeztetésből, ami után a cégek természetesen beperelték a magyar államot, és a pert meg is nyerték. A több tízmilliárdos büntetést az adófizetőknek kellett kifizetnie, és emiatt egy miniszter sem bukott meg. Természetesen jogszerűen is ki lehet szorítani vállalatokat Magyarországról, de ennek az árát is adófizetők fizethetik meg. Ha kisebb a verseny, ráadásul a hatékonyabb szereplő lép ki a piacról, még drágább lesz az élelmiszer – vélekedett Bod Péter Ákos.
