hiány
Ahogy négy évvel ezelőtt, úgy a mostani választás előtt is fedezet nélküli, felelőtlen osztogatásba kezdett a kormány. A cél – ahogy 2022-ben is – a kormánypárt népszerűségének növelése, ha már a gazdaság teljesítménye négy éve kritikán aluli, így azzal nem nagyon tudnak kampányolni. A 2021-2022-ben szétosztott pénznek persze örültek akkoriban a kedvezményezettek, a 25 év alatti fiatalok, a nyugdíjasok, a gyermeket nevelő családok, a fegyveres testületek tagjai. A feketeleves csak később, 2022 nyarán jött, amikor kiderült, a túlterhelt államkassza nem tudja fizetni a rezsicsökkentés miatti hatalmas kiadást: ezért a kormány jelentősen csökkentette a kedvezményesen biztosított gáz és villamosáram mennyiségét, majd kivezette a kisadózók tételes adóját (kata), ami több tízezer kisvállalkozót hozott nehéz helyzetbe. A korábbi évek hibás gazdaságpolitikájának, az egészségtelen gazdasági szerkezet átalakításának elmaradása, valamint a négy évvel ezelőtti osztogatásnak következménye, hogy a magyar gazdaság azóta sem tudott talpra állni, gyakorlatilag ugyanazon a szinten áll, mint négy évvel ezelőtt. Ez nem akadályozza a kormányt abban, hogy újra szórja a pénzt, de a kádári időket idéző, a gondoskodó állam képét megrajzolni igyekvő intézkedéssorozatra a négy évvel ezelőttinél sokkal kedvezőtlenebb körülmények között kerül sor.
A Fidesz mostani ígéreteit a következő kormánynak kell kifizetni
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az akkor a gazdaságba öntött 1592 milliárd forint jelentősen alatta marad annak az összegnek, amelyet a kormány tervei szerint a jövő évi választásig kiosztanak majd. A gyermekek után járó megduplázott adókedvezmény, a két- és háromgyermekes anyák jövedelme, valamint a gyes és a gyed után járó szja-mentesség, a nyugdíjasoknak juttatott 30 ezer forintos élelmiszerutalvány, a munkáshitel, a három százalékos lakáshitel, a közszolgálati dolgozók lakásvásárlásának egymilliós támogatása, a kkv-k 3 százalékos hitellehetősége, a rendvédelmi dolgozók hathavi fegyverpénze és a beígért 14. havi nyugdíj a 24.hu cikke szerint mintegy 2264 milliárd forintot tesz ki. Ennek azonban csak töredéke, 338 milliárd forint terheli az idei költségvetést, mintegy 2000 milliárd forintot a következő kormány nyakába varr a mostani kabinet, bárki is nyeri 2026-ban a választást. Különösen azért felelőtlen a választási célú osztogatás, mert már az idei évre tervezett költségvetési hiány is 4774 milliárd forint, illetve mert az állam által felvett hitelek kamatfizetési kötelezettsége négyezer milliárd forint körül jár. Ez utóbbi jelentősen magasabb, mint a hasonlóan eladósodott uniós országoké, mert a gazdasági bizonytalanságok miatt Magyarország jóval magasabb kamat mellett jut forráshoz a nemzetközi piacon, mint a hasonszőrű országok.
A Költségvetési Tanács is kockázatokat lát a jövő évi költségvetésben
A mintegy 2000 milliárd forintnyi extra kiadás annak ismeretében különösen nagy, hogy a jövő évi költségvetést 3,7 százalékos, mintegy 4200 milliárd forintos hiánnyal tervezte a kormány. A büdzsé realitását azonban megkérdőjelezi, hogy az idei költségvetés sem úgy alakul, ahogy tervezték, vagyis mocsárra épül a következő esztendő, hiszen például a büdzse elfogadásakor még 2,5 százalékos idei növekedéssel számoltak annak összeállítói, a GDP növekedése azonban várhatóan a fél százalékot sem éri majd el. Erre a kockázatra a Költségvetési Tanács is felhívta a figyelmet a 2026-os költségvetésről készített elemzésében. További problémát jelez, hogy a K&H mai tájékoztatóján elhangzottak szerint jövőre váthatóan hat százalék körül alakul majd a hiány.
Repülőrajt helyett hideg zuhany
Már a Költségvetési Tanács is kritizálja a gazdaságpolitikát.
Ennyit lehet elmondani a kormány által beígért kedvezményekről, de a Tisza Párt is beszállt a versenybe, így nemcsak a kormány ígéreteinek fedezetével kell számolni. Egyes számítások szerint hasonló nagyságú összegbe kerülhet az ellenzéki párt ígéreteinek teljesítése is. Igaz, bárki is nyeri a jövő évi választást, nem lehet egyszerűen összeadni az ígéretek összegét, mert részben kioltják egymást. Az azonban biztosra vehető, hogy valahonnan elő kell teremteni a szükséges összeget. Magyar Péter ezt a korrupció letöréséből, a felesleges kiadások lefaragásából látja megvalósíthatónak, a Fidesz ezzel szemben nem beszél ígéretei fedezetéről.
Bárki kerül is hatalomra, nem lesz egyszerű dolga
– Való igaz, jelentős összeg előteremthető például a látványsportok támogatásának csökkentésével, a közmédia költségvetésének megnyirbálásával, hiszen e célokra a GDP 2 százalékát költi a kormány, vagyis annyit, mint amennyit hadi kiadásokra fordít. De nem is ez a lényeg. Sokkal fontosabb, hogy egészen más kormányzati pozícióból ígérni annak minden felelősségével, mint ellenzékből. Először is, a kormány a nemzetközi szervezetekkel, az unióval folytatott gazdaságpolitikai egyeztetéseket követően a belpolitikai helyzet függvényében újabb és újabb tételeket varázsol elő. A második, hogy – 2022-vel szemben – a mostani ígéretekkel olyan állami bevételekről mond le hosszú távra, amelyek későbbi korrekciója – a politikai megfontolásokat figyelembevéve – szinte lehetetlen. Ezzel korlátozza a majdani kormány, parlament szuverenitását, ami súlyosan antidemokratikus, hiszen nemcsak a jelenlegi költségvetést módosítja, hanem a jövő döntéshozóit köti gúzsba. De nem csupán a hatalmas eladósodottsággal, hanem az ígéretekkel, amelyek megnehezítik ennek az államadósságnak a finanszírozását – mondta kérdésünkre Bod Péter Ákos.
Stefano Bottoni: Amit a kormány csinál, kimeríti a hazaárulás fogalmát
A történész a miniszterelnökről szóló könyvének német megjelenéséről, Magyar Péter érzelmi töltetéről, Orbán Viktor lubickolásáról és a Fidesz katasztrófájáról. Interjú!
A közgazdászprofesszor szerint Magyar Péter ígéretei nem kormányzati pozícióból hangzottak el, ezért ő mondhatja például, hogy amennyiben a kormány szerint belefér a mindenkori büdzsébe a 14.havi nyugdíj, akkor annak fedezetével ő is számolhat, de ő mond egy, a nyugdíjasok számára kedvezőbb megoldást. A jegybank egykori elnöke arról is beszélt lapunknak, lehet ugyan azon gondolkodni, hogy majd a gazdasági növekedés kitermeli a szükséges forrásokat, azonban az elmúlt évek bebizonyították ennek korlátos voltát. A jelenlegi kormány ugyanis a röviden a jogállamiság hiányaként emlegetett kormányzati intervenciókkal és egyéb intézkedésekkel folyamatos bizonytalanságban tartja a gazdasági szereplőket, így azok visszafogottak a jövőt illetően, így lefojtódik a gazdaság. Magyar Péter ezzel szemben hivatkozhat arra, hogy ő leszedi az országról a béklyókat, megszünteti a korrupciót és a felesleges kiadásokat, hazahozza az uniós pénzeket és így teremti meg a szükséges plusz forrásokat. – Ezzel együtt megszorításokkal, például adóemeléssel, kiadáscsökkentéssel számolni kell, bárki kerül is hatalomra jövőre, hiszen az össztermék öt százalékára rúgó államháztartási hiány csökkentése másként nem megoldható. Ezt láttuk 2022-ben is – mondta Bod Péter Ákos.
