Öngyilkos politikának tartom, ha egy ország a fogyasztásra akarja építeni a gazdasági növekedését – jelentette ki Orbán Viktor az Economix podcastjában, ahol Nagy Elek kamarai elnökkel elemezték a magyar gazdaság állapotát. A kormányfő ezt akkor mondta, amikor a magyar gazdaságot leginkább a fogyasztás húzza – amit a miniszterelnök is elismert –, de az is mérsékelten, hiszen augusztusban a magyarok mindössze 2,4 százalékkal vásároltak többet, mint egy évvel korábban. Eközben a beruházások az év második negyedében nyolc százalékkal maradtak el az egy évvel korábbi értéktől, az ipar teljesítménye pedig júliusban egy százalékkal maradt el a 2024 júliusától. A kormányfő az év elejétől remélt repülőrajt elmaradásáról is beszélt, amely szerinte elindult és annak része a nyártól bevezetett családtámogatások, szja-kedvezmények, illetve a három százalékos lakás- és vállalkozási hitelprogram is.
Évek óta be nem teljesülő vízió
Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor a Magyar Hang megkeresésére arról beszélt, hogy a miniszterelnöknek a repülőrajttal kapcsolatos magyarázkodását egyenesen komikusnak tartja, hiszen már évek óta elhangzik az ígéret a gazdaság gyors növekedéséről, majd amikor kiderül, hogy erre esély sincs, egyszerűen arrébb tolják annak teljesülését. A jelek arra utalnak, hogy – amint korábban is – a szárnyalás beindulásának még az évét sem sikerült eltalálni, most éppen a jövő évről szól a történet: az év elején várt 3,4 százalékos növekedéssel szemben már annak is örülne, ha az év egészében sikerülne elérni a gazdaság egyszázalékos bővülését. De az elmúlt három-négy évben is 4 százalék körüli növekedést vizionált a kormányfő, a tény ezzel szemben az, hogy 2022 óta gyakorlatilag helyben jár a magyar gazdaság.
Az adatok is cáfolják a kormányfő szavait, hiszen a gazdaságot leginkább húzó fogyasztás – amely sajnálatosan a régiós országok majd legalacsonyabbika – minimálisan nő, a beruházások csökkennek, az ipari adatokat már nem is meri említeni Orbán Viktor. Vagyis semmi nem utal arra, hogy valami gyökeres változás küszöbén állunk. Bod Péter Ákos szerint a magyar gazdaság évek óta tartó gyenge teljesítménye a kormány intézkedéseinek kiszámíthatatlanságával is összefügg. A beruházási adatok például nemcsak azért rosszak, mert magas a kamat, hanem mert a bizonytalan gazdasági és adózási környezetben egyetlen vállalkozás sem köteleződik el hosszabb időre.
Az is érdekes, hogy a kormány honlapján augusztus 14-én közzétett, a gazdaság dinamizálását célzó, 9500 milliárd forintra rúgó rendelettervezet társadalmi egyeztetésére mindössze egy hetet biztosítottak, miközben a tervezet 71 oldalon keresztül sorolja a 2035-ig tervbe vett beruházásokat. E tény ismeretében kérdés, hogy a kormány mennyire gondolta komolyan a társadalmi egyeztetést.
A választás előtt a kisvállalkozásokat is megkörnyékezik
A kis- és közepes vállalkozások számára tett ígéretekről, a vállalkozói hitelprogramról Bod Péter Ákos elmondta, Orbán Viktor most udvarol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által képviselt vállalkozói rétegnek, miután éveken át látványosan elhanyagolta őket: az állami támogatások döntő hányadát éveken keresztül a külföldi multinacionális vállalatoknak juttatta szubvencióként ahelyett, hogy tulajdonrészt vásárolt volna bennük, vagy legalább láthetó összeget juttatott volna a hazai kisvállalkozásoknak.
– Úgy gondolom, a kormány álláspontjának változása annak köszönhető, hogy a rendszeresen végzett felmérések azt mutatták, amit magam is hallok vállalkozói fórumokon, kamarai rendezvényeken, vagyis hogy a most megcélzott vállalkozói kör véleménye szerint az ország egyre jobban lemarad a régiós országoktól. Erős kormánykritikáról van szó. A most bejelentett intézkedések igazából választás előtti gesztust jelentenek – fejtegette a közgazdászprofesszor.
Bod Péter Ákos a kisadózók tételes adózásának (kata) esetleges visszavezetését is idesorolta. Ennek kapcsán kiemelte, ismét kapkodásról beszélhetünk, amelynek eredménye a vállalkozói hozzáállás elbizonytalanodása. Az adórendszernek ugyanis stabilnak kell lenni, mert arra építhet, aki vállalkozásra adja a fejét. Stabilnak pedig nem mondható az a rendszer, amelyben egy vállalkozó a katára építve indítja el cégét, aztán két év múlva kivezetik az adózási formát. – Ha pedig kivezetik, annak minden bizonnyal oka van. Az pedig, amit Orbán Viktor említett, hogy visszaéltek vele, arra hívja fel a figyelmet, hogy egy új adónem bevezetése előtt azért van szükség széleskörű hatásvizsgálatra, mert így lehet elkerülni a negatív hatásokat, és ezzel együtt az adófajta kivezetését, vagy jelentős átalakítását – mondta Bod Péter Ákos.
Az akadémikus arra is rámutatott, hogy amíg a multinacionális vállalkozásoknak közvetlen kapcsolatuk van a kormánnyal problémáik megoldására, addig a kisebb hazai vállalkozások a folyamatosan változó adórendszer okozta bizonytalanságokkal küszködnek, és esélyük sincs érdekeik hatékony érvényesítésére. További gondként említette, hogy egy ugyanazon szakmában dolgozó, és a kedvezőbb adófajtát (kata) választó cég jelentős versenyelőnyben van azokkal szemben, akik valamely okból nem választhatják az adófajtát. Azzal szintén számolni kell, hogy ezek a kedvezmények jelentős plusz terhet jelentenek az amúgy is elszállt költségvetésnek. Ennek árát a költségvetés magas, 6,5-7 százalékos állampapír kamaton, vagy hasonló költséget jelentő pénzpiaci hitelből történő finanszírozásán keresztül mi mindannyian fizetjük. Ezt a hatást tovább erősíti, hogy a kedvezményes kamatozású, államilag támogatott, három százalék körüli kamaton nyújtott hitel és a piaci kamatok közötti különbözetet szintén a költségvetés állja.
Az SZJA kifejezetten kedvezőtlen a szegényeknek
Azt a kijelentést pedig, hogy a miniszterelnök szerint azért nem szabad bevezetni az eurót, mert az Európai Unió a szétesés szélén áll, nem akarta minősíteni Bod Péter Ákos.
Az adópolitika kapcsán Orbán Viktor arról beszélt, hogy a nulla százalékos személyi jövedelemadó lenne jó, és most azon dolgoznak, hogy a jövedelmeket a lehető legalacsonyabb adó terhelje. Arról is beszélt, hogy a Tisza párt Brüsszel adóemelési tervét hajtaná végre. Minden bizonnyal arra az Indexen megjelent írásra alapozta állítását, amely a portál szerint a Tisza programja.
Az ellenzéki párt ezt vitató keresete nyomán indult perben viszont már azt állították, vélemény cikkről van szó. Az elsőfokú bírósági ítélet ezt az állítást a Tisza Párt álláspontjának meghallgatása nélkül elfogadta. Nagy kérdés, hogy mennyire hitelesek a miniszterelnök szavai, ha annak igazolására tényeket nem tud felsorakoztatni, miközben a legnagyobb ellenzéki párt már régen nyilvánosságra hozta adócsökkentési terveit.
A podcastban Orbán Viktor az EU-ban kifejezetten alacsony, 15 százalékos személyi jövedelemadóra helyezi a hangsúlyt. Arról nem beszél viszont, hogy az adóék – vagyis hogy 100 forint bér kifizetésének milyen költségei vannak adók és járulékok formájában – már az uniós középmezőnyének tetején vagyunk. Azaz szó sincs arról, hogy kifejezetten alacsonyak lennének a családokat sújtó adók. Arról nem is beszélve, hogy miután nálunk a legkevesebbet keresők is 15 százalék személyi jövedelemadót fizetnek, számukra kifejezetten előnytelen a jelenlegi rendszer.
