Orbán Viktor miniszterelnök, aki már hosszabb ideje kampányüzemmódban dolgozik, a szerdai kormányülés szünetét sem hagyta ki, hogy mint egy gondos apa, megnyugtassa népét: bár Brüsszel el akarja zárni az országot az olcsó orosz energiahordozóktól, a kormány nem hagyja ezt. „A hét elején Brüsszelben egyszer ‘behúztuk a kéziféket’, de a mai napon a brüsszeli bürokraták nem adták fel és újabb tervekkel álltak elő” – mondta videóüzenetében. Arról is beszélt, hogy „Brüsszel lefeküdt Ukrajnának, és beáldozná a magyar családokat és a magyar gazdaságot azért, hogy tovább támogassa Ukrajnát”, illetve hogy „az igazság az, hogy egyetlen indoka van a brüsszeli bürokratáknak: folytatni akarják a háborút Ukrajnában.” Erre erősített rá csütörtök délelőtt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki a szentpétervári reptérről jelentkezett be, szintén videóüzenetben. Arról beszélt, azért utazott Szentpétervárra, hogy orosz politikai, gazdasági, energetikai vezetőkkel olyan szerződéseket hozzanak tető alá, amely a brüsszeli és kijevi áskálódás ellenére nem engedi, hogy a magyar emberek kétszer, háromszor, négyszer többet fizessenek a gázért és villanyért. Cikkükben bizonyítjuk, hogy sem Orbán Viktor, sem Szijjártó Péter érvelése nem állja meg a helyét.
Lett volna idő leválni az orosz energiáról
Orbán beszéde, illetve a lakossághoz intézett üzenete több helyen is sántít. Először is, az orosz energiahordozókról való végleges leválás 2027 év végi időpontja régóta, egészen pontosan 2022, az orosz-ukrán háború indulásának évétől ismert. A héten ennek csak jogi formát adott az Európai Bizottság. A javaslat akkor válik valósággá, ha először az Európai Parlament megszavazza, majd az uniós kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanács minősített többséggel hagyja jóvá. Utóbbi egyben azt is jelenti, hogy a két bajban lévő ország, Magyarország és Szlovákia ellenszavazata nem lesz elég a döntés megakadályozására.
Bejelentették: 2027 végéig az EU-nak meg kell szabadulnia az orosz olajtól és gáztól
Az Orbán-kormány azt valószínűsíti, hogy az intézkedés 2-4-szeresére növelné a rezsiszámlákat, az Európai Bizottság ezt nem tartja valószínűnek.
A három évvel ezelőtti döntés meghozatalakor a vezetéken érkező orosz energiahordozóktól függő országok – Magyarország és Szlovákia mellett Csehország és kis mértékben Németország – időleges felmentést kaptak a szabályok betartása alól. A németek és a csehek számára elegendő volt az idő a Barátság kőolajvezetékről való leválásra. A lengyelek már a Krím megszállása után elkezdtek függetlenedni az orosz energiahordozóktól. Idő tehát bőven lett volna, hogy Magyarország és Szlovákia is lépéseket tegyen az orosz energiahordozóktól való függetlenedésre.
Létezik alternatíva az orosz olajra
A kőolaj esetében kétségtelen gondot jelent, hogy korábban a Barátság kőolajvezeték mellett nem volt alternatív szállítási lehetőség. Az Adria vezeték azonban ma már alternatívát jelent. Ugyanakkor a Mol állítása szerint az Adria nem alkalmas a kívánt mennyiség továbbítására, és a horvátok magas tranzitdíjat számolnak fel a szállítás fejében. Ezzel együtt megoldást jelenthet, ha az Odessza-Brody kőolajvezetéket használva juttatunk a Barátság vezetékbe olajat a Fekete-tenger felől, illetve a napokban jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy 2027-re megépül a Magyarországot Szerbiával összekötő kőolajvezeték.
Az ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a Mol magyarországi és szlovákiai finomítójának átállítása az orosz Ural típusú gázról Brentre, jelentős költséget igényel, és hosszabb időt igénybe vevő folyamat. 2022 óta azonban mindenképpen meg lehetett volna oldani a problémát. Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője a leválásról korábban azt mondta lapunknak, hogy az legfeljebb 10-15 százalékkal csökkentené a Mol nyereségét. Ezt azonban a benzinpiacon meglévő verseny miatt nem biztos, hogy át tudná hárítani a fogyasztókra.
Nem igyekszünk a leválással
A kőolajszállításról írva a G7 arra hívja fel a figyelmet, gyengíti a magyar érvek erejét, hogy „miközben a százhalombattai finomító – a 2014-ben megkezdett fejlesztéseknek köszönhetően – már 2022-ben is legalább 35 százalékban képes volt nem orosz eredetű kőolajat feldolgozni, a háború kitörése után Magyarország orosz olajimportja még nőtt is, aránya pedig másfél éve 80 százalék felett van.” Vagyis nem látszik, hogy Magyarország komoly lépéseket tett volna az orosz olajról történő leválás érdekében. A portál számítása szerint 2022 elejétől 2025. március 31-ig 894 milliárd forinttal olcsóbban importálta Magyarország az orosz kőolajat, mint a világpiaci ár. Ebből azonban a fogyasztóknak 2022-t leszámítva nem volt érezhető előnye, a Mol és a magyar állam tette el a nyereséget. Orbán érvelése ott is hibás, hogy olcsóként említi az orosz energiahordozókat. Miután az oroszokkal kötött szerződések titkosak, nem lehet pontosan tudni, hogy milyen áron jutunk orosz földgázhoz, piaci szakértők szerint azonban néhány hónapos késleltetéssel a piaci árhoz kötött a hazánk számára szállított energiahordozó.
Óriásit veszíthet a világ az új iráni atomalku elmaradásával
Nem csak biztonsági, hanem gazdasági szempontokból is sokat használt volna, ha megkötik a megállapodást. Ezt azonban az izraeli támadás most úgy tűnik, megakadályozta.
Másutt a miniszterelnök azzal riogatja a választókat, hogy 800 milliárd forintos többletköltséget jelentene a leválás az orosz földgázról. Ennek következtében pedig a magyar családok fűtésszámlája a jelenlegi 3,5-4-szeresére nőne. A lakossági – a köbméterenként rezsicsökkentett 102 forintos vagy a 767 forintos „versenypiaci” – gázáraknak a világon semmi közük nincs a tényleges nemzetközi piaci árhoz, sőt az egyéb költségek (például hálózati díj, adó) miatt nem is lehet őket egy az egyben összevetni.
A rezsicsökkentés politikai termék
Annál is inkább így van ez, mert a rezsicsökkentés egyértelműen politikai termék, hiszen a piaci ár és a lakosság által fizetett ár közötti különbséget az állam állja. Az sem lehet érv a leválás ellen, hogy nincs alternatív szállítási lehetőség, hiszen amíg korábban kizárólag Ukrajnán keresztül érkezhetett gáz az országba, addig mostanra megépült az osztrák, a horvát, a román és a szlovák kapcsolat, valamint délről a Török Áramlat. A leválás miatt kieső mennyiséget pedig cseppfolyósított földgázzal (LNG) is lehet pótolni a lassan elkészülő szlovén–magyar interkonnektoron keresztül az olasz kikötőkből. De Pletser Tamás szerint inkább a déli gázfolyosó, vagyis a görög-török irány az, amely nagyobb perspektívát jelent. Ugyanakkor tény, hogy az LNG-s beszerzés esetén a hajóztatás vagy a visszagázosítás 10–15 százalékos drágulást jelenthet. Az is elképzelhető azonban, hogy a folyamatban lévő infrastrukturális fejlesztések, az amerikai, kanadai vagy katari LNG-szállítások nőnek majd, így a plusz kínálat, valamint az unió-szerte visszaeső kereslet miatt inkább földgáz-túlkínálattal számolhatunk a következő években, ez pedig lefelé hajtja az árakat. Ennek a forgatókönyvnek a valószínűségét erősíti, hogy becslések szerint a jelenlegi, 37 eurós megawattonkénti ár 2027-re 20-25 euróra csökkenhet.
Vis majorra hivatkozva szállhatnánk ki
Ugyanakkor felvetődhet, a 2027-es teljes leválás esetén gondot jelenthet, hogy hazánk 2021-ben 15 éves gázvásárlási szerződést kötött az orosz Gazprommal évi 4,5 milliárd köbméternyi földgáz szállításáról, amit fel kellene mondani. Felvetődhet, hogy az egyoldalú szerződésbontás jelentős összegbe kerülne hazánknak, azonban az uniónak erre is van megoldása, vis maiorra hivatkozással léphetnének ki az érintett tagállamok a szerződésekből, erről azonban többet egyelőre nem tudni. Ezt a ma is élő szerződést figyelembe véve nehezen érthető, hogy vajon miről szeretne tárgyalni Szijjártó Péter Szentpéterváron. Hiszen a kormány érvelése szerint a négy évvel ezelőtt kötött 15 éves földgázszállítási szerződés már amúgy is nagyon kedvező a magyar háztartások számára. Az sem világos, hogy az Európai Bizottság leválásról szóló javaslatának elfogadása és hatálybalépése esetén – amire igen nagy az esély – miként képzelik el bármiféle új szerződés megkötését, hiszen ebben az esetben az unió tagjaként 2027 után nem hozhatunk be orosz kőolajat és földgázt.
