Sereghajtó Magyarország az uniós mezőnyben a GDP-adatok alapján, a KSH keddi tájékoztatásából derült ki, hogy recesszióban maradt a magyar gazdaság. A Magyar Hang által megkérdezett szakértő szerint optimista várakozás a kormánytól, hogy év végére elérjük a 1,5 százalékos növekedést.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – 1,1 százalékkal csökkent az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal volt kisebb. A gazdasági teljesítmény csökkenéséhez legnagyobb mértékben az ipar járult hozzá, a visszaesést ugyanakkor mérsékelte a mezőgazdaság és a szolgáltatások jó teljesítménye. A szolgáltatások növekedéséhez főként az egészségügy járult hozzá, megközelítve a koronavírus-járvány előtti szintet. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium a KSH adatai kapcsán azt közölte, hogy „a háború és az elhibázott, rendkívül káros szankciók” miatt csökkent a GDP, de a gazdasági teljesítmény mérséklődése elérte mélypontját, a második negyedévében már kedvezőbb növekedési folyamatok lesznek megfigyelhetők. Ezt támasztja alá szerintük, hogy az autó- és akkumulátorgyártás, a mezőgazdaság, az egészségipar, valamint a szolgáltatások bővülése már az első negyedévben is felfelé húzta a gazdaság teljesítményét. – 2023 második felében pedig új, radikálisabb ütemű növekedési fázis veszi kezdetét, így újra kilőhet a magyar gazdaság - ismertette várakozását a GFM.
Ezzel az eredménnyel az unió sereghajtói között van Magyarország: az Eurostat keddi jelentése szerint az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal, éves összevetésben 1,2 százalékkal nőtt a GDP 2023 első negyedévében az Európai Unióban. A közösség országaiban a litván gazdaság produkálta a legnagyobb, 3,6 százalékos éves GDP-csökkenést, majd a mínusz 1,1 százalékos magyar mutató következik. Ezeken túl csak Csehországban (mínusz 0,2 százalék) és Németországban (mínusz 0,1 százalék) regisztráltak visszaesést.
A hazai gazdasági teljesítmény részletes számai egyelőre nem ismertek, az azonban látszik, hogy elsősorban a mezőgazdaság képes a tavalyinál érzékelhetően jobb eredményre, míg az ipar gyengélkedik. Ráadásul az agrárium is csak a szárazság miatt pocsékra sikeredett 2022-es év után tud jelentős növekedést felmutatni – fejtette ki lapunknak a KSH jelentése kapcsán az ING Bank vezető elemzője. Virovácz Péter rámutatott: csak az április-májusi időszakra vonatkozó részletes számok ismeretében lesz érdemes levonni következtetéseket a magyar gazdaság idén várható teljesítményére vonatkozóan. Elképzelhető, hogy sikerül kikerülni a technikai recesszióból, mint ahogy az is, hogy benne ragadunk.
A szakértő igen optimistának nevezte a kormány azon várakozásait, amelyek szerint az idei év egészére vonatkozóan tartható az 1,5 százalékos GDP-növekedés. – Ha az idei második negyedévben is marad a technikai recesszió, akkor erre nem sok esély van – jegyezte meg. – Komoly viharfelhőket látni, hiszen beszakadt a hazai fogyasztás és visszaesett az elektronikai ágazat, az építőipari termelés, a megrendelésállomány, egyedül az exportra termelő autóipar tartja még magát. Azaz az eredmény nem áll stabil lábakon – fogalmazott Virovácz Péter. Az ING-nél mindezek miatt továbbra is stagnálás közeli enyhe növekedést prognosztizálnak az idei évre, dinamikusabb bővülést 2024-től valószínűsítenek.
Az elemző szavai szerint most visszaüt az úgynevezett prociklikus gazdaságpolitika: ennek lényege, hogy fellendülés esetén az állam saját beruházásaival és adók csökkentésével még inkább fűti a gazdaságot, míg recesszió esetén visszafogja a kiadásait és adót emel. Most – jegyezte meg – nem is lehet mást tenni, hiszen a maastrichti kritériumok teljesítését 2024-től kőkeményen be fogja vasalni az Európai Unió, ennek betartását a kormány egyébként is komolyan vette. Éppen ezért, ha úgy adódik, a kormány hamarabb fogja elengedni GDP-vel kapcsolatos célkitűzéseit, mint a hiánycélokat.
Virovácz Péter kitért az autóipar és az akkumlátorgyárak termelékenységére is. Mint kifejtette, a két szektor most a koronavírus-járvány idején felgyülemlett megrendeléseket igyekszik leszállítani, illetve készletre termel, ám a jelenlegi inflációs és kamatkörnyezetben Nyugat-Európában is igencsak visszaesett az új megrendelések száma. Ez a mérséklődés idén még nem, de 2024-ben már érzékelhető lesz a termelésben is. Ugyanakkor 2025-re már beindulnak a napjainkban letelepedő akkugyárak, amelyek így húzni fogják a GDP-t. – Ugyanaz fog történni, mint a 2010-es évek elején, amikor a Mercedes és az Audi beindították a termelést – jegyezte meg az ING elemzője.
