A valóság után megy a kormány, amikor a magyar gazdaság idei növekedési előrejelzését a korábbi 3,4 százalékról 2,5 százalékra módosította. Erről Virovácz Péter, az ING vezető elemzője beszélt lapunknak, amikor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfői tájékoztatóján elhangzottakról kérdeztük.
A kormány növekedési várakozásainak módosítása a piaci fejlemények tükrében nem meglepetés. Orbán Viktor miniszterelnök év végi szavai alapján annál inkább. A kormányfő a gazdasági semlegesség politikája mellett érvelve 3-6 százalékos gazdasági növekedést ígért, 2025 elején robbanásszerű növekedést várva. Ezek a kormányzati számítások azonban nem látszanak teljesülni. A költségvetés 3,4 százalékos bővüléssel kalkulált. – Ez akkor nem tűnt a valóságtól elrugaszkodott számnak, az elemzők is 2,5–3,5 százalékos bővülésről beszéltek. Más kérdés, hogy aztán a valóság ránk rúgta az ajtót: a 2024. negyedik negyedévi teljesítmény nagyon gyenge lett; a külső gazdasági környezet sem javul érdemben, és a belső folyamatokban sincs drasztikus pozitív változás. Az elemzők is elkezdték lentebb vinni a várakozásaikat. Az elemzői várakozás jelenleg 2–2,5 százalék között van, vagyis a kormánynak is mennie kell a valóság után, így a 2,5 százalék közelebb van a realitáshoz – mutatott rá az okokra Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Azért most hozta nyilvánosságra a módosított várakozását a kormány, mert most kellett a kormánynak leadnia a konvergenciaporgramot az Európai Bizottság (EB) számára, amely a következő 5 év költségvetési és makrogazdasági pályáját mutatja be. Az EB pedig csak olyan számot fogad el, amely közel esik a valósághoz. Szerinte jobb ennek elébe menni, mint megvárni, hogy a sajtó ismertesse a számokat a nyilvánossággal.
Eközben az inflációs várakozását is módosította a kormány – ez már korábban ismertté vált: 3,2 százalékos pénzromlás helyett 4,5 százalékkal kalkulálnak. Az árrésstopként ismert kormányzati intézkedés hatásairól teljes havi (áprilisi) adatsor majd május elején lesz megismerhető, de Virovácz Péter arra számít, hogy a következő napokban a márciusról érkező inflációs adatsor néhány napnyi adatpontja is árulkodó lehet, mert olyan jelentős néhány termék esetében az árcsökkenés.
Varga Mihály semmi jót nem üzent a piacoknak
Az ortodox jegybanki politika keresztbe tehet a kormány növekedési várakozásainak.
A Nagy Márton által belengetett, a banki szolgáltatásokat érintő, árstopot kilátásba helyező kormányzati beavatkozást egy olyan lufihoz hasonlította, amelyet valamelyik oldaláról mindig nyomkodnak, hogy a kidudorodásokat eltüntessék. – Valahol mindig ki fog dudorodni. Ez klasszikus mikromendzselés, láttuk már ennek a hátulütőit, és hogy csak nagyon rövid ideig tud működni. De minél szélesebb körben, minél hosszabb ideig csinálják, annál inkább torzítja a piaci folyamatokat – hívta fel a figyelmet. Mint mondta, lehet, hogy a következményeit csak középtávon fogjuk látni. A telekommunikációs cégek vagy a bankok például mondhatják, hogy nem emelnek árat, de a veszteséget a kutatás-fejlesztésből, vagy a beruházási alapból veszik el. És majd évek múltán, amikor nem működik a 4G vagy megáll az internet, jut eszünkbe, hogy elmaradtak a fejlesztések.
Az elemző arra viszont nem számít, hogy a nem teljesülő várakozások miatt a költségvetési törvényt módosítanák, legfeljebb bemondanak egy másik költségvetési tervszámot, ami aztán vagy teljesül, vagy nem.
Az idei költségvetés eredetileg 2,9 százalékos hiánya sem tűnik tarthatónak. Virovácz Péter ennek apropóján azt mondta, a 4 százalék körüli hiány várható, nagyobb problémát e tekintetben a jövő évet illetően lát. Hiszen ha már idén is nagyobb lesz a hiány a vártnál, akkor a jövő évi várakozás sem tűnik tarthatónak. Nagy Márton a hétfőn a jövő évi büdzsé alapjairól ugyanis azt mondta: a kormány 2026-ra 4,1 százalékos GDP-bővülést vár 3,6 százalékos infláció mellett, és 3,5 százalékos hiányt kalkulálnak. – Úgy terveznek költségvetést, hogy nem ismert az első negyedéves GDP-adatot sem láttuk. Nem látjuk, hogy teljesíthető-e a kormány által remélt 2,5 százalékos gazdasági növekedés, vagy legalább az elemzők által várt 2 százalék. Hónapok alatt tud borulni az idei költségvetési pálya, és tervekre és vágyakra épül a jövő évi büdzsé. Hiszen amikor 2024-ben ősszel tervezték meg az idei költségvetést, akkor sem lehetett úgy költségvetést tervezni, hogy a valóság ne legyen képes azt felülírni. Ennek ellenére is hasznosabb és kiszámíthatóbb lenne ősszel költségvetést alkotni – mutatott rá Virovácz Péter.
