Dél-Afrikából az amerikai űrmonopóliumig

Dél-Afrikából az amerikai űrmonopóliumig

Elon Musk egy Space X-sajtótájékoztatón Floridában 2020. január 19-én. Mindig feljebb (Fotó: Reuters/Joe Skipper)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Elon Musk ma 49 éves. Cége, a Space X nemrég hatalmas lépést tett a magánűrvállalatok és saját dominanciája felé. De ki is ez az ember: hideg, profitorientált kapitalista, vagy a megújuló energiák és a fenntartható gazdaság élharcosa? Portré.

A mentalitásom, akár a szamurájoké, inkább követek el rituális öngyilkosságot (szeppuku), semhogy elbukjak. Elon Musk önjellemzése találó, kár, hogy ebben a formában sose hangzott el. Ezt ugyanis maga a dél-afrikai születés techguru tagadta, miután egy híres idézeteiről szóló cikkben a The Washington Post a szájába adta az omniózus mondatot, amely, végigzongorázva a karrierjét, találóbb már nem is lehetne.

Elon Reeve Musk ma, június 28-án lett 49 éves, egy hónappal születésnapja előtt pedig – ha még eddig nem tette volna – végleg beírta magát a technikatörténelembe: 18 éve alapított űrvállalata, a Space X lett az első magáncég, amely embereket tudott Földi körül pályára, illetve a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) juttatni. Nagy teljesítmény, még úgy is, hogy mindez jelentős állami támogatással tudott megvalósulni. Musk szemében azonban ez csak a kezdet, a sikerek hatására pedig egyre többen kezdik komolyan venni az évek óta hangoztatott vízióját: az embernek bolygóközi fajjá kell válnia, első lépésben pedig kolonizálni kell a Marsot.

Nagyjából negyedszázad kellett Musknak ahhoz, hogy egyike lehessen azoknak, akik bolygónk jövőjét alakíthatják. De mit akar valójában? Hideg, profitorientált kapitalista, vagy a megújuló energiák és a fenntartható gazdaság élharcosa? Vajon úttörő technológiai fejlesztései mögött egy számító és könyörtelen közgazdász áll? Igazságot tenni lehetetlen, ám ha végignézünk eddig útján, bizonyos trendeket kiolvashatunk belőlük.

Musk a feketéket keményen elnyomó dél-afrikai apartheid rezsim kellős közepén született Pretoriában. Apja, Errol Musk, jól menő mérnök volt, anyja, Maye Haldeman, félig kanadai származású modell. A szülök 1979-ben váltak el, Elon és két testvére, a nála egy évvel fiatalabb Kimbal és húga, az 1974-ben született Tosca az anyjukkal maradtak. A később táplálkozástudományból diplomázó Maye tavaly megjelent, Egy nő, aki készített egy tervet című kötetében arról írt, volt férje, akit nem nevez meg egyszer sem a szövegben, verbálisan és fizikálisan is bántalmazta őt. A válás után a család Durbanben és Johannesburgban is megfordult: kis lakásokban éltek négyen. „Sok mogyoróvajas szendvicset és bablevest ettünk. Na és? Szerettük egymást, jól szórakoztunk, és ez volt a lényeg” – idézte fel azt az időszakot Maye, akinek volt, hogy öt különböző munkahelyen kellett helyt állnia.

Elon két évvel a válás után saját döntéséből visszaköltözött apjához Pretoriába, amit később nagyon megbánt. „El sem tudják képzelni, milyen gonosz. Minden gonosztettet, amit ember elképzelhet, azt ő elkövette” – idézte őt két éve a The Daily Telegraph. Ekkor derült ki, hogy a 2018-ban 72 éves apja teherbe ejtette a második volt feleségének a lányát. A nála 42 évvel fiatalabb Jana Bezuidenhout – aki végül fiút szült – mindössze 4 éves volt, amikor az idősebb Musk elvette az anyját. Errol Muskot emberöléssel is vádolták, miután három személyt is agyonlőtt az otthonában, ám végül önvédelemre hivatkozva felmentették.

Elon Musk már igen korán érdeklődést mutatott a számítógépek iránt: autodidakta módon tanult programozni és 12 évesen megírta első programját, a BLASTAR nevű űrlövöldözős játékért 500 dél-afrikai randot (kb. 500 dollárt) fizetett 1983-ban a PC Magazine. Az otthon csak Az enciklopédiának nevezett Elon aztán 1989-ben, 17 éves korában Kanadába költözött, hogy a Queen’s Egyetemre járjon, no és nem mellesleg, hogy így kerülje el a kötelező sorkatonai szolgálatot az apartheid Dél-Afrikában. Kanadai állampolgárságért folyamodott, hogy ezen az úton szerezze majd meg az amerikait; 1992-ben arra a Pennsylvaniai Egyetemre iratkozott be, ahol korábban Donald Trump és Noam Chomsky is tanult. Közgazdaságból és fizikából szerzett alapképzéses diplomát.

Elon Musk, a Space X vezérigazgatója, Victor Glover, Doug Hurley, Bob Behnken űrhajósok, Jim Bridenstine, a NASA egyik programfelelőse, illetve Mike Hopkins űrhajós (balról jobbra) a Kennedy Űrközpont 39. indítóállásának legénységi beszálló folyosóján 2019. szeptember 23-án (Fotó: NASA/Joel Kowsky)

Megpróbálkozott a fizika doktorival is a patinás kaliforniai Stanford Egyetemen, ám két nap után otthagyta, hogy az internetbumm kezdetén, 1995-ben megalapítsa első vállalkozását, a később Zip2 néven ismertté vált online kisokost, a Global Link Information Networköt. Musk ettől kezdve, immár 25 éve, a klasszikus akadémiai tudomány helyett a gyakorlati megvalósítás, a versenyszféra irányába fordult. Ugyan utóbbi nála nincs meg az előbbi nélkül, az idővonalát szemlélve, inkább menedzsertípus, a nagy szervező szerepébe lépett.

A Zip2-t 1999-ben 305 millió dollárért a Compaq vette meg, hogy annak adatbázisát beépítse saját keresőrendszerébe, az AltaVistába. Musk a pénzt a következő nagy dobásba forgatta: az X.com nevű online pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó cége nem sokkal később összeolvadt a Peter Thiel társalapította Confinityvel. Az így létrejött PayPalért aztán az eBay 2002-ben 1,5 milliárdot fizetett. Ez az év igen meghatározó lehetett Musk számára, hiszen ugyanekkor kapott amerikai állampolgárságot, egyúttal megalapította szent tehenét, a Space X-et. Egy évre rá pedig létrejött a Musk-birodalom másik ékköve, az elektromos autókat gyártó Tesla.

Az elmúlt két évtizedben Musk sorra olyan cégekbe fektet, olyanokat alapít, amelyek szerinte meghatározzák majd a jövőt, mind technológiai, mind fogyasztási szempontból. Mivel elsősorban a Teslából megvan a gazdasági, pénzügyi alap, így a portfólióba beleférnek olyan „kísérleti” vállalatok, projektek, mint az alagútfúró Boring Company, a légritkított csőben haladó gyorsvasút, a Hyperloop, az agy-számítógép összeköttetésen dolgozó Neuralink, vagy a mesterséges intelligenciát kutató – Peter Thiel által is támogatott – OpenAI. Ugyan ezek közül több non-profit inkubátornak számít, ám Musk minden esetben piaci alapon gondolkodik.

A techguru egyértelműen munkamániás, ha tehetné, elhagyná az étkezéseket is, hogy az így felszabaduló időt is munkával töltse. Ebben az anyjára ütött, aki még 72 évesen is éjjel-nappal dolgozik és 69 évesen a CoverGirl magazin „címlaplánya” volt. Keménységét jól jellemzi első felesége, a kanadai írónő, Justine Wilson 2008-as válásuk történetét elmesélő cikkének egyik idézete; a fáma szerint ugyanis vitáik során gyakran megjegyezte neki: „Ha az alkalmazottam lennél, már rég kirúgtalak volna.” Sokan a mozivásznon Robert Downey Jr. által megformált képregényfigura, a milliárdos feltaláló-szuperhős Vasemberhez hasonlítják, amit Musk szemmel láthatóan élvez is.

A CNN szerint csak a korábbi űrrepülőről időközben Endeavourre keresztelt Space X űrhajó múlt hétvégi startjával 700 millióval gyarapodott a kasszája tartalma, így 39,2 milliárd dollárra becsült vagyonával – a Forbes összeállítása szerint – a világ 31. leggazdagabb embere. Nem csoda, ha ennek fényében évek óta elkerülhetetlen, hogy a politikába is „beleszóljon”, illetve, hogy a politikai szereplőkkel együttműködjön, vagy akár konfrontálódjon. Ambivalens a viszonya Trumppal, az elnök ugyanis megválasztása után kinevezte az egyik szaktanácsadójának, ám miután a Fehér Ház ura 2017. június elsején kilépett a párizsi éghajlatvédelmi egyezményből, lemondott tisztségéről.

A két fél közben érdekes pávatáncot jár egymással. Miközben egyértelműnek látszik, Trump számít Muskra, utóbbi elegánsan próbált távolságot tartani, amikor a május 30-i űrbe juttatás után arról kérdezték, az elnök gratulált-e neki személyesen. „Igen, egy nagyobb társaságban voltunk” – mondta. Ettől függetlenül a két félnek szüksége van egymásra, ha olyan jövőbeli projektekről lesz szó, mint a Hold-, vagy Marsutazás. Musk nagyívű, e küldetésekre szánt Starship űrhajójának kifejlesztéséhez is kell majd az állami támogatás, ahogy a Space X korábban közel 3 milliárd dollár közpénzt kapott a Dragonra.

Az összefonódások pedig más területen is érezhetőek. Miközben a versenytársakhoz – például a Space X-nél több támogatásban részesülő, ám az űrversenyben eddig lemaradó Boeinghez – képest szinte monopóliumra tett szert, cserébe besegít Trump egyik kedvenc programjába, az űrvédelmi rendszer kiépítésébe. A kirakós szerint ugyanis az űrhaderő minden bizonnyal az ő dédelgetett, mintegy 12 ezer kis méretű műholdból álló – a csillagászok rémálmának számító – Starlink flottáját használná, amellyel egy szatellithálót vonnának a Föld köré, hogy – a hivatalos közlemény szerint – így tegyék könnyebbé a Föld körüli kommunikációt.

Ezek fényében persze kissé vihar a biliben hangulata van az olyan keménykedésnek, mint amit a koronavírus-járvány alatt Musk eljátszott a Tesla kaliforniai gyárának karanténidőszakot megszegő újranyitásáért. „A Tesla ma, Alameda Megye szabályaival ellenszegülve, újra megkezdi a termelést. Én is ott leszek a gyártósorok mellett a munkásokkal együtt. Ha bárkit le akarnak tartóztatni, kérem csak én legyek az” – írta Twitteren, amire egyébként a kaliforniai törvényhozás egyik képviselője, Lorena Gonzalez velősen úgy válaszolt: „B...szd meg Elon Musk”, hogy aztán a megszólított úgy replikázzon: „Vettem az üzenetet.”

Musk amint az előzőekből is kiderült, igen aktív a közösségi médiában, Twitter-fiókját maga kezeli. Az évek során volt is belőle galibája, a részvényárfolyamról tett megjegyzései miatt a Teslával kapcsolatban csak ügyvédi láttamozás után posztolhat, miközben két éve emiatt bukta a cég elnöki székét is.

Legutóbb az Orosz Szövetségi Űrügynökséggel, a Roszkoszmosz vezetőjébe is beleszállt. „A trambulin működik” – utalt a Space X startja után Dmitrij Rogozin korábbi kijelentésére, aki szerint Washington egyszer majd arra kényszerül, hogy trambulinon vigye fel a saját űrhajósait az ISS-re. Persze emögött inkább az húzódik meg, hogy míg 2011-től a Roszkoszmosz szállította az amerikaiakat az űrállomásra 55,4 millió dolláros átlagáron, most konkrétan ugyanennyiért a Space X fogja őket, így jelentős summától eshet el az orosz űrkutatás. Rogozin miután gratulált az indításhoz, azért még annyit üzent Musknak, „Imádtam a viccét”.

A techguru kétszer nősült: első feleségétől hat fia született, az első, Nevada Alexander tízhetes korában bölcsőhalál áldozata lett. Két évvel később, 2004-ben jöttek világra ikrei, Griffin és Xavier, majd 2006-ban hármasikrei születtek, Kai, Saxon és Damian – mindkét terhesség mesterséges megtermékenyítéssel jött létre. Második feleségétől, a színésznő Talulah Riley-tól nem lett gyereke, ellenben kétszer is összeházasodtak, de 2016-ban tőle is elvált. Musk jelenleg a Grimes néven ismert kanadai popzenésszel, Claire Elise Boucherrel jár. Nemrég tőle született meg a hetedik fia, akinek nevével – előbb X Æ A-12 majd X Æ A-Xii – ugyancsak sikerült egy kis port kavarniuk, mivel Kaliforniában csak a 26 karakteres angol abc betűinek felhasználásával lehet nevet adni a gyereknek, egyelőre tehát kérdéses, hogy ez így hivatalos-e. (A Vanity Fair szerint hivatalos.) Persze, az ilyen lépések annyira nem meglepőek egy olyan figurától, aki szerint igazából már majdnem egy „Mátrix-szerű” szimulációban élünk.

Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/23. számában jelent meg június 5-én

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál a legfrissebb, 2020/26. számban? Itt megnézheti!