Diósgyőr, a csokinyúl hazája

Diósgyőr, a csokinyúl hazája

Kávékóstolás a szerencsi Nestlé-gyárban (Fotó: Lukács Csaba/Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Jövő évben ünnepli alapításának hatvanadik évfordulóját a diósgyőri csokigyár, a Nestlé egyetlen, kizárólag üreges csokoládéfigurák gyártására specializálódott üzeme. Ez utóbbi azért is nagy dolog, mert a svájci élelmiszergyártó multinak összesen 447 gyára van 86 országban szerte a világon. Szóval Magyarország igazi csokinyúl- és csoki-Mikulás-nagyhatalom – évente 110 millió darab készül itt belőlük.

Willy Wonka óta nincs gyermek, aki ne vágyna egy csokigyár-látogatásra, de felnőttként is érdekes élmény egy ilyen üzem. Komoly biztonsági eligazítást tartanak (a Nestlé gyáraiban lépcsőzni mindenütt csak úgy lehet, ha fogod közben a korlátot, és telefonálás közben sík terepen is meg kell állni), biztonsági cipőt-köpenyt-hajhálót-szakálltartót és sisakot adnak, valamint gyakran kell kezet mosni és fertőtleníteni. A Magyar Édesipari Vállalat Szerencsi Csokoládégyárát (a diósgyőri telephellyel együtt) 1991-ben vette meg a svájci multi, és korábban szinte az összes igen törékeny figurát kézzel csomagolták. Azóta a robotok ide is megérkeztek, de mindent nem lehet automatizálni: a sztaniolt ma is asszonyok simogatják rá a figurákra. Van dolguk elég: tavaly 3810 tonnányi áru hagyta el a gyárat. Ez mennyiségben nem sok a többi üzemhez képest, de térfogatban igen: Hélene Kovalevsky igazgató viccesen úgy fogalmazott, hogy „sok levegőt adnak el”, hiszen a figurák belül többnyire üresek.

Két szezonjuk van: májustól szeptember végéig készültek a Mikulások, szarvasok és egyéb karácsonyi figurák, utána ráfordultak a húsvéti nyuszikra. Szinte a világ összes országába viszik az itt készülő termékeket – ha Szingapúrban vagy Kanadában veszünk egy Nestlé-emblémás Smarties-figurát, az Diósgyőrben készült.

A kakaómassza Csehországból jön, itt számítógép-vezérlésű tartályokban temperálják, majd formába adagolják, amelyek rázógépekbe kerülnek – így alakul ki az üreg, és ez a folyamat biztosítja, hogy a csokoládé egyenletesen szétterüljön a kívánt formának megfelelően. Érdekes jellegzetességei vannak a különféle piacoknak – az angolok kizárólag fehér csokiból kérik a figurákat. Tejcsokiból kétfélét használnak, és készül ét-, valamint mentolos (After Eight) változat is. Az olcsó nugátmassza kiment a divatból, már csak a minőségi csokoládét lehet eladni.

Meglátogathattam a tesztelőlabort is. Az itt dolgozóknak nem az a feladatuk, hogy két pofára zabálják a csokoládét, hanem sok egyéb dolgot is vizsgálnak a termék roppanásának hangjától az illaton át a fényéig. Fontos a környezetvédelem is – a csomagolást megpróbálják egyre inkább újrahasznosíthatóvá tenni (a két éve elindult változások következtében már több mint száz tonna műanyagot spóroltak meg), és az a cél, hogy 2025-re minden csomagolóanyaguk száz százalékban újrahasznosítható legyen. Egyébként a közismert márkák közül a Smarties az első édesipari termék, amely teljes mértékben száműzte a műanyagot.

A járvány nem tett jót nekik – ugyan a világban sokkal több csokit majszoltak el az otthonaikba szorult emberek, mint korábban, de a családi ünnepek elmaradtak, így csokinyúlból vagy -Mikulásból sem vásároltak annyit, mint szoktak.

Átmentünk a szerencsi gyárba is, ahol csokoládét már nem, kávét és kakaót annál inkább gyárt a Nestlé. Ez az üzem két év múlva lesz százéves, és jó látni, hogy akkoriban még kívül-belül szép épületeket terveztek ipari célokra, ellentétben a mai fémdobozokkal. A két gyárban egyébként közel ezren dolgoznak – alighanem nagyítóval sem lehet találni olyan szerencsi lakost, akinek a tágabb családjában ne dolgozna valaki itt.

Szerencs harminchárom európai országot szolgál ki instant kávéból és kakaóból, évente negyvenezer tonnányi mennyiségben. Malajziából, Spanyolországból és Angliából jön az alapanyag (kávébabból egyébként vietnámi és brazil termést használnak), és a népszerű 3 az 1-ben instant termékből évente 4 billió tasak készül itt! Egészen meghökkentő volt beülni a kóstolószékbe 25 pohár elé: a különféle piacokra ugyanis más-más recept szerint készítik a porokat. Így aztán instant kávéból huszonkét félét, kakaóból pedig háromfélét kóstolhattunk. Visszafelé nem kellett attól tartani, hogy elbóbiskolunk az autóban.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/44. számában jelent meg, október 29-én.

Kötöttfogás Extra

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – „A nőnek a konyhában a helye”