Az S&P Global Ratings április 11-én stabilról negatívra módosította Magyarország adósbesorolására vonatkozó kilátását. Ezzel egyidejűleg megerősítette az országra vonatkozó „BBB-/A-3” hosszú és rövid lejáratú deviza- és helyi valutában fennálló szuverén hitelminősítését.
Az ingatag külső gazdasági feltételek, az uniós források beáramlását övező bizonytalanság és a visszatérő infláció megnehezítik a magyar politikai döntéshozatalt, ami növeli a stagfláció kockázatát az S&P elemzői szerint. A Portfolio összefoglalójában olvasható, hogy azt vetítik előre, hogy a 2026-os parlamenti választások előtti időszakban a már most is magas GDP-arányos adósság ellenére is újabb költségvetési lazítás várható.
A negatív kilátás azt tükrözi, hogy a következő két évben Magyarország költségvetési és külső stabilitása növekvő kockázatoknak van kitéve, amelyek a következő tényezőkből erednek: növekvő kereskedelmi protekcionizmus, a globális kereslet gyengülése, a tőkebeáramlás szűkülése és a választások előtti költségvetési lazítás közepette megemelkedett kamatkiadások. Az S&P szakértői szerint az államháztartás 2024-es konszolidációja ellenére Magyarország GDP-arányos adóssága a régióban a legmagasabb, 73,5 százalék. Ehhez társul egy olyan kamatkiadás, amely előrejelzésük szerint 2025-re a GDP több mint 4 százalékát teszi ki, ami az egyik legmagasabb az EU-ban. Friss prognózisuk szerint idén a GDP-arányos költségvetési hiány 4,5 százalék lehet (a kormányzati cél 3,7 százalék), míg jövőre 4 százalékot mondanak (az új deficitcél jövőre 3,6 százalék),
A hitelminősítő kitért a negatív és a pozitív forgatókönyvekre az adósbesorolás kilátását illetően. Ronthatják az ország besorolását, amennyiben Magyarország költségvetési teljesítménye gyengébbnek bizonyul előrejelzéseiknél, vagy a külső nyomás fokozódik, például a kereskedelmi háború eszkalációjának tovagyűrűző hatásai, a jelentős uniós finanszírozási juttatások végleges törlése vagy a forint árfolyamát és az inflációt befolyásoló, félrekezelt monetáris politikai lépések révén.
Stabilra módosíthatják a kilátásokat, ha a költségvetési konszolidáció az általuk előrejelzettnél gyorsabban következik be, és az adósság GDP-hez viszonyított aránya egyértelműen csökkenő pályára kerül. Vagy ha Magyarország az elkövetkező két évben kézzelfogható előrelépést érne el az uniós finanszírozási források nagyobb részéhez való hozzáférésben, ami kedvezően hatna az államháztartásra és a beruházásokra.
A Portfolio hangsúlyozta, hogy még egy kategóriát tartalmazó esetleges későbbi leminősítés esetén hazánk befektetésre nem ajánlott, vagyis bóvli kategóriába csúszna az S&P-nél.
Az MTI ingyenes kiadásában a hitelminősítő jelentéséről nem számolt be, csak a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) reakciójáról. A tárca hangsúlyozta, a kormány álláspontja szerint ez az értékelés átmeneti, és az év második felében pozitív fordulat várható. A magyar gazdaság biztos alapokon áll, amit a hitelminősítő értékelése is tükröz, ezért a következő időszakban a kilátás visszakerülhet a stabil kategóriába – írták.
