A családok jó részét érhette felkészületlenül, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen, összességében nagyjából 20 százalékkal drágultak a burgonyafélék, a friss zöldségek és gyümölcsök. Ráadásul épp a leghétköznapibb termékek ára – a krumpli mellett például a vöröshagyma vagy a fejes káposzta – akár másfél-kétszeresére is nőtt az egy évvel korábbihoz képest. S ezzel még nincs vége, a májusi mostoha időjárási körülmények miatt az eper és a korai cseresznye is 20–30 százalékkal drágulhat a tavalyihoz képest.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztói kosarában 26 százalékos súllyal szerepelnek az élelmiszerek, így a szegényebb családok és a nyugdíjasok számára még sosem volt ilyen drága a nagybevásárlás, mint most. A GfK Hungária felmérése szerint a brutális áremelkedés ellenére is a nyugdíjasok veszik a leginkább a zöldséget és a gyümölcsöt. Egyetlen jó hír van csupán a sok rossz között: a szakértők szerint elértük a drágulási hullám tetejét, és júniustól már csökkenésnek indulnak az árak.
Időzített bomba az infláció? A nyugdíjasok bukhatják a legtöbbet az élelmiszerek drágulásán | Magyar HangRáadásul nem mindegyik idényáras terméknek tett be a rendkívül csapadékos időjárás, zöldborsóból például rekordtermés várható. Még a közép- és késői érésű cseresznyefajtáknál sincs minden veszve: ha a következő napokban megszűnnének a nagy esőzések, akkor jó minőségű termés várható – tudtuk meg Ledó Ferenctől, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökétől.
A korai érésű cseresznyéknek azonban több szempontból is annyi – a virágzás idején a szeles időben a méhek nem tudták jól beporozni, a sok esőtől pedig kirepedtek –, így az átlagos 15–17 ezer tonna helyett összességében 10–11 ezer tonnás termésre számítanak a szakemberek. Könnyen lehet, hogy az elmúlt tíz év legrosszabb szezonja lesz az idei. Elképzelhető, hogy a meggy is drágul, mert abból is kevesebb termés várható. S ha már a méheknél tartunk: akácmézből is feleannyi lesz, mint egy átlagos évben, mert a lehető legrosszabbkor érkezett a csapadék, az esőben a méhek nem tudtak kirepülni. A nyári „méhlegelésben” lehet még reménykedni Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint, de ez az év katasztrófának tűnik.
Pusztít az epervész
Idehaza közel 800 hektáron termelnek epret, ennek mintegy a felét fólia alatt, épp a szezon közepén vagyunk – magyarázta a szakértő. A fóliással nem is volt baj, de ennek a szezonja már a végéhez közeledik, és most kellene megjelennie a szabadföldinek. Ennek a harmada azonban nagy valószínűséggel kiesett, mert a sok eső miatt gombafertőzés ütötte fel a fejét, és elrohadtak a szemek. Eközben a multinacionális üzletláncok épp a magyar eperszezon közepén hoznak be importot, főleg görög epret. Más években ilyenkor már csökkenni szokott az ár, ám mindezek miatt most akár 20–30 százalékkal is drágább lehet a boltokban a gyümölcs. Május utolsó hetében a jó minőségű hazai eper kilónkénti ára 900–1500 forint volt a Budapesti Nagybani Piacon.
Normalizálódhat a helyzet
Nehéz jósolni a többi gyümölcscsel kapcsolatban, de Ledó Ferenc szerint almából, körtéből egyelőre átlagtermés várható, őszibarackból és kajsziból pedig biztos, hogy több lesz, mint tavaly. Ami a zöldségféléket illeti, most már a szabadföldi káposzták szezonja jön, nekik pedig kifejezetten jól jött a sok csapadék. Paprikából, paradicsomból és uborkából eddig fűtött fólia- vagy üvegházasat vásárolhattunk, a paprika esetében három hét múlva várható az igazi árcsökkenés. A paradicsomot azonban aggódva figyelik a szakértők, mert nem volt elég napsütés, alacsonyabbak a szárak, mint tavaly ugyanilyenkor.
A burgonya, a hagymafélék és a gyökérzöldségek eddig azért voltak drágák, mert már csak tárolt maradt belőlük, tavaly pedig az aszályos időjárás miatt eleve rossz volt a termés, nemcsak nálunk, hanem Európában is. Most már azonban hamarosan megjelennek a friss, szabadföldi zöldségek, és ezek ára a tavalyi szint körül mozoghat. – Megfelelő növényvédelem mellett egyébként a több csapadék még mindig kevesebb kárt okozott, mintha idén is végig aszályos lett volna a tavasz – tette hozzá Ledó.
Méregdrága, mégis lenézett a burgonya | Magyar HangAz árak tehát – ha az időjárás is úgy akarja – normalizálódnak a szakértő szerint. Ám ha négy év távlatában nézzük az adatokat, akkor is a zöldségek szerepelnek vezető helyen azon termékek között, amelyek a legtöbbet drágultak Magyarországon. A Pénzcentrum számítása szerint a fejes káposzta 226 százalékkal, a vöröshagyma 152, a burgonya 136, a paradicsom pedig csaknem negyedével drágult négy év alatt. Eközben például a baromfihús 10–20 százalékkal lett olcsóbb, a sertéscomb ára pedig 7,6 százalékot csökkent. Az élelmiszerek közül néhány százalékkal mérséklődött még egyes hőkezelt, ESL tejek ára is.
Nagy vonalakban úgy tűnik tehát, hogy azon termékek ára maradt viszonylag szinten, illetve csökkent, amelyeknél a kormány 27 százalékról 5 százalékra mérsékelte az általános forgalmi adót (áfa). Az egyes élelmiszercsoportok immár több éve, fokozatosan kerülnek be a kedvezményes áfakörbe. Míg az első körben a köztes termékekre, mint például a félsertésre alkalmazták a kedvezményes 5 százalékos áfát, addig mára egy sor fogyasztói cikkre, így a sertéshúsra, a baromfira, a halra, tojásra és a tejre is az alacsonyabb kulcs vonatkozik. A burgonyára, a zöldségekre és a gyümölcsökre azonban nem, hiába lobbizik érte a szakma már évek óta.
Ugyanakkor Ledó Ferenc igyekezett eloszlatni egy közkeletű félreértést: sokan hiszik azt, hogy az áfát csak azért kell csökkenteni, hogy a boltokban olcsóbb legyen az áru. Persze ez is szempont, de az adó mérséklése valójában azért fontos, mert nagyobb biztonságot ad a tisztességesen termelőknek. Utóbbiak ugyanis most igencsak versenyhátrányban vannak azokkal szemben, akik csalnak az áfával: például átcímkézik a külföldi epret magyarrá, vagy az út mentén, számla nélkül árulják a termékeket. Becslése szerint a friss zöldség-gyümölcsnél 25–30 százalékos a feketepiac aránya, ezt lehetne letörni az áfacsökkentés segítségével. A tejtermelők azt mondják, az áfakülönbözetet azért nem tudják teljes egészében átengedni a fogyasztóknak, mert tavaly óta nagyot nőtt a munkaerő, a fuvardíj, a víz, a szennyvíz és az energia ára is, így az extra költségeket fedezik belőle.
A hús lesz a következő
Szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a húsok esetében is drágulásra kell számítani a jövőben. Ennek oka egészen távol keresendő, Kínában ugyanis megjelent a gyorsan fertőző afrikai sertéspestis, ezért az állomány jó részére kényszervágás várhat. Miután Kína vezető helyen áll a világ sertéshús-fogyasztásában, most Európából importálja a termékeket. Ez részben jó számunkra, mert kevésbé öntik el a magyar piacot az Európából származó importhúsok, ám már megindultak a felvásárlói árak felfelé.
– Az élő sertés ára csak az idén átlagosan közel 30 százalékkal emelkedett Magyarországon, és ez előbb-utóbb begyűrűzik a végtermékek fogyasztói árába is – mondta a Magyar Hangnak Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. A tőkehúsok esetében nagyobb mértékű áremelkedésre lehet számítani, mert a húsalapanyag önköltségi részesedése nagyobb. A húskészítményeknél ez a részesedés kisebb, 50 és 75 százalék közé esik, tehát kisebb mértékű drágulásra számíthatunk. Hogy mekkorára, annak előrejelzésére nem vállalkozott a szakértő, de mint hozzátette: először a tőkehúsok drágulnak, utána pedig a húskészítmények is. Vagyis nincsenek csodák, lesz áremelkedés.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/23. számában jelent meg, 2019. június 7-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/23. számban? Itt megnézheti!
