Ahogy arra idei év elmúlt hónapjaiban látható tendenciák alapján számítani lehetett lendületes növekedés várható az új lakóingatlanok piacán. Bár az átadott lakások száma minimálisan csökkent, az építési kedv kiugró – olvasható azIingatlan.com legfrissebb elemzésében.
A konkrét számok azt mutatják, az év első kilenc hónapjában 12 642 új lakást adtak át, ami ugyan minimális, 1,7 százalékos csökkenést jelent éves szinten, de a jelek arra utalnak, továbbra is igen nagy a lakásépítési kedv: idén szeptember végéig több mint 22 ezer lakás építése kapott zöld utat, ami a tavalyi év azonos időszakához képest 30 százalékos növekedést jelent. Az ingatlan szakportál várakozásai szerint az idén akár 25 ezer új lakás átadása is várható.
– A jó teljesítményre számítani lehetett mind a lakásátadások számát, mind a lakásépítési kedvet nézve. Ez többek között az kedvezményes, öt százalékos lakásépítési áfa újbóli bevezetésének, a járvány miatt felfüggesztett építkezések befejezésének, valamint a pandémiához köthető bizonytalanság enyhülésének köszönhető. Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor a 2020-as évek első felében éves szinten elérhetjük 30–35 ezres átadott lakásszámot – elemezte a növekedés mögött megbúvó folyamatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Az új lakások piacának fejlődését segítette a kínálat jelentős bővülése. Október végéig több mint 8200 eladásra kínált új lakóingatlan került a piacra, ami éves összevetésben 38 százalékos bővülést jelent. A kínálatbővülésnek köszönhetően a kereslet is felfutott, az új lakások iránt érdeklődők száma éves szinten közel 65 százalékkal nőtt.
A piac élénkülésével párhuzamosan az árak is növekedésnek indultak, amihez az építőanyagok drasztikus drágulása is hozzájárult, illetve az is, hogy csökkent a lakás- és társasházépítésre alkalmas telkek száma.
Budapesten az új lakások átlagos négyzetméterára november elején 953 ezer forint volt, ami 8 százalékos áremelkedést jelent az egy évvel korábbi árhoz képest. A fővárosban azonban nagy eltérések láthatóak: a XII. kerületben az átlagár már súrolja a 2 millió forintos szintet, ezzel szemben több városrészben alig haladja meg a négyzetméter ár a hétszázezer forintot.
A megyeszékhelyeken az átlagos négyzetméterár 15 százalékkal, 630 ezer forintra nőtt, ami Balogh László szerint azt mutatja, hogy a fővároson kívüli piacon nagyon jelentősen erősödött a kereslet. A legdrágább megyeszékhelyek közé tartozik Veszprém, Debrecen, Szeged és Székesfehérvár, ezekben a városokban 666–725 ezer forint az átlagos ár, ami 11–48 százalékos drágulást jelent az egy évvel korábbihoz képest.