A nagy stadionépítési láz mára már odáig jutott el, hogy szinte egyik aréna esetében sem tudják tartani sem az eredeti határidőket, sem az eredeti költségvetést. Ráadásul egyre többen vallják, felesleges pénzkidobás erre a magyar focira akár egy fillért is áldozni, ha eredményt akarnánk elérni, vissza kellene menni az alapokhoz, és újra, amatőr szintről kellene felépíteni az egészet. Akkor talán nem okozna gondot egy luxemburgi klub legyőzése az európai kupák elő-elő-előselejtezőjében…
Hiába a stadionokba ölt százmilliárdok, az emberek szerint nem lett jobb a magyar foci, s ezen még a 2016-os sikeres Európa-bajnoki szereplés sem változtatott. Sőt, a Publicus Intézet májusban nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatása is kimutatta, még a Fidesz-szavazók is sokallják a stadionépítésre költött vagyonokat. Ám úgy tűnik, a megkérdezettek csaknem nyolcvan százalékának véleménye nem érdekli a kormányt, újabb és újabb stadionépítésekről hallani. És arról, hogy ezek a beruházások is egyre nagyobb késéssel készülnek el egyre nagyobb összegből. Na, de ki merné a NER lovagjait ezért akár csak egy forintra is megbüntetni, vagy szerződéseket lobogtatva kötbért követelni a kivitelezőktől?!
A magyar első osztályból éppen kiesett nagy múltú Vasas stadionjának lassan már három hónapja üzemelnie kellene, de már idén februárban jelezte a sportklub elnöke, Markovits László, hogy hozzávetőlegesen fél évvel tolódik a mintegy ötezer fős stadion átadásának időpontja. De nemcsak a határidővel csúszott el Orbán Viktor közeli ismerőse, Garancsi István cége, a Market Építőipari Zrt., hanem jelentősen megemelkedett a költségkeret is. Egy tavaly decemberi kormányhatározat az eredeti nettó 5,24 milliárd forintos, azaz bruttó 6,6 milliárd forintos beruházáshoz felhasználható keretet 7,3 milliárd forintra emelte.
Jól mutatja e beruházások előkészítetlenségét a paksi stadion is. Az atomváros focicsapatának legalább négy hónappal többet kellett várnia, amíg birtokba vehette a szentélyét, mert a kétmilliárd forintos költséggel épülő sportlétesítmény kivitelezése során a munkákat végző Pharos 95 Kft. nem várt akadályokba ütközött.
Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent közlemény szerint, miután a területről nem találtak pontos közműtérképet, a meglepetés erejével érte a kivitelezőt számos vezeték, amelyek miatt át kell tervezni a szennyvízelvezető hálózatot. Az állami pénzből és taotámogatásból – ami szintén közpénz – épülő stadiont úgy avatták fel augusztus elején, amikor itt fogadhatta a Paks az újpestieket, hogy a vendégszektor még nem készült el.
Ugyanakkor avatták fel az újonc Kisvárda stadionját, amelynek átadása is hónapokkal később valósult meg. Május 18-án újabb, immár a negyedik módosítást kellett végrehajtani a kivitelezési szerződésében, ugyanis rájöttek – ami egyébként már az építkezés kezdetekor is ismert volt –, hogy a szomszédos strand termálvizének hőjét felhasználhatják a gyepszőnyeg fűtéséhez, ezért távhővezetékeket kell lefektetni. A május 25-ei határidőt június 28-ára változtatták, ám az avatásra csak fél éves csúszással, augusztus 11-én került sor. Mivel kötbérterhes határidőket módosítgattak, a kivitelezőnek, a Penta Industrynak nem kell a késedelmek miatt kötbért fizetnie.
Jóval nagyobb beruházás volt a Diósgyőrben épülő új stadion. A 2016 novemberében megkezdődött újjáépítésre a megbízást – nem meglepő módon – ismét csak Garancsi cége, a Market kapta. A szerződés alapján idén február másodikán kellett volna befejezni a 8 milliárdosra tervezett, majd 11 milliárd forintosra emelt beruházást, mégsem került sor az átadásra. Végül három hónapos késéssel idén május elején adták át a sportlétesítményt. A végszámla 12,4 milliárd forintra hízott, vagyis több mint ötven százalékkal emelkedett az eleve tervezett árhoz képest.
Hogy nemcsak a többmilliárdos sportkomplexumok építése körül akadnak gondok, hanem valójában generális problémák vannak a stadionépítésekkel, azt mutatja a Ceglédi VSE pályájának építése. A 300 napos kivitelezési határidőt ötven százalékkal lépték túl, azaz 450 nap alatt készült el a 750 fős létesítmény, s a 404 milliós bekerülési árat sem sikerült tartani, a végszámla 467 millió forintról szólt. A 2016 utolsó napjaiban megkötött kivitelezési szerződés szerint az év végére kellett volna átadni, ez itt sem történt meg.
A szerződést 2017 nyarán azért kellett módosítani, mert a pálya vízelvezető rendszere képtelen volt elvezetni a csapadékot, az esős napokon az építési terület is víz alatt állt. Miután a problémát az év végéig sem tudták megoldani, 150 nappal meghosszabbították az átadási határidőt, és megemelték a kivitelezési díjat is. A magyarázatban az állt, hogy a közművek bekötése nem képezte szerződés részét, így a csapadékvíz elvezetését a feleken kívül álló feladatként jelölték meg a módosítás során.
Hasonló késlekedés máshol is tapasztalható: hazánk egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, Hévíz, valamint az ott élők és az odaérkezők is megszenvedik a tavaly november 2-án kezdődött felújítási munkákat, amelyek végén teljesen megújul – aszfaltcsere, közművek, elektromos vezetékek és távközlési kábelek – a fürdőváros legforgalmasabb közterülete, a Széchenyi utca. A terv az volt, hogy nyárra elkészül, azaz a kivitelező, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. állami cég a főszezon kezdetére átadja a megújított útszakaszt.
Ehelyett mit tapasztal, aki Hévízen nyaral éppen most? Mindenhol gödrök, sehol egy átadható szakasz az utcában, ahol néhány helyen nehezebb átjutni, mint annak idején áttörni a Maginot-vonalat. A kivitelezőről annyit lehet tudni, hogy több évre szóló keretszerződéseket ír alá gigantikus összegekről: egy évvel ezelőtt a 2017–2020-as évekhez kapcsolódó, hazai és uniós forrásból finanszírozott, helyi- és országos közúthálózatok fejlesztési és felújítási munkáira nettó 271,6 milliárd forintra kötött keretmegállapodásokat. Hogy kikkel? A nyertesek névsora a következő: a Strabag Általános Építő Kft., a Strabag Építő Kft., a Belfry Szolnoki Aszfalt Kft., a KE-VÍZ 21 Zrt., a Zemplénkő Kft., az Euro Aszfalt Kft., a Swietelsky Magyarország Kft., a Colas Út Zrt., a HEDO Kft., a KM Kft., a Duna Aszfalt Kft., a Hódút Kft. és a Soltút Kft.
És persze Budapest sem maradhat ki a NER késedelmes beruházásaiból. Legyen elég csak a Dagály fürdővel kapcsolatos késlekedésekről, illetve a költségnövekedésekről ejteni pár szót. Azt már korábban is megírta lapunk, hogy Garancsi István cége a megbízáskor megállapított 1,1 milliárd forint helyett végül 1,5 milliárdért végezhette el a beruházást, és a szokásoknak megfelelően a szerződésben nyoma sincs az építési határidőnek. Ráadásul az eredeti ígéretek alapján a felújított Dagálynak a mostani szezonra kellett volna elkészülnie, ám erre csupán augusztus végén került sor.
Igen, jól látják kedves olvasóink. Egy nyitott fürdőt mikor adjanak át, ha nem augusztus vége felé? Holott még áprilisban is azt nyilatkozta az InfoRádiónak Fürjes Balázs kormánybiztos, hogy a Dagály várhatóan idén júniusban, nem sokkal a Duna Aréna újranyitása után nyithatja majd meg kapuit. Nos, Fürjes Balázs tévedett – nem először és nem is utoljára –, ráadásul az új Dagály belépőinek ára is drágább, mint korábban.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 14. számában jelent meg, 2018. augusztus 17-én. Keresse a lapot az újságárusoknál, a benzinkutakon, élelmiszerboltokban, a nagyobb postákon és a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 14. számban? Itt megnézheti. Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
