Kár számítani arra, hogy a világpiacon ismét olcsóbban kapható gáz miatt a fogyasztásért is kevesebbet kellene fizetni. Ráadásul küszöbön egy globális recesszió, ami számos negatívummal jár a magyar gazdaságra nézve.
Több hónapja tartósan mérsékelt – az orosz-ukrán háború kitörése előtti árszinten – tartja magát az északi tengeri Brent kőolaj, amelynek hordónkénti ára 80-85 dollár körül mozog. Eközben az orosz Ural nagyobb negatív kilengések mellett 60 dollárba kerül, az európai uniós szankciók, valamint a G7-országok Oroszországgal szembeni korlátozásai miatt. (Az EU leállította a tengeri úton történő behozatalt, míg a G7-országok 60 dollárban maximálták az Ural árát februártól.) Mindemellett megfigyelhető az is, hogy az üzemanyagokon belül a gázolaj világpiaci ára a körülményekhez képest mérsékelt, egy gallon (3,78 liter) többnyire 2,3 és 2,8 dollár között mozog a nemzetközi piacokon.
De nemcsak az olaj, a földgáz ára is beszakadt: tavaly ősszel – a betárazási időszakban – 130 euró felett is volt egy megawattnyi gáz ára az Európában irányadó rotterdami energiatőzsdén (TTF), míg mostanában bőven 50 euró alatt köttetnek üzletek (jelenleg kevéssel 43 euró felett áll a jegyzés). Ez az árszint szintén a tavaly februárival megegyező.
Az energiapiacon immár hónapok óta tapasztalható folyamatok első ránézésre kedvezőnek tűnnek – hiszen ki ne akarna olcsóbban kőolajhoz és földgázhoz jutni, mint a tavalyi év jelentős részében –, ám az árak esése egyben viharfelhőként is értelmezendő. Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője lapunknak kifejtette, hogy az árak mérséklődésének hátterében a kereslet jelentős csökkenése van, az ipari termelés ugyanis tartós visszaesést mutat mind az Egyesült Államokban, mind pedig Európában. Kína ipara pedig nem pörgött fel olyan mértékben a koronavírus-járvány lecsengése után, ahogy arra a legtöbb elemző számított.
Pletser Tamás kiemelte, hogy Nyugaton a lassulásért az amerikai jegybank szerepét betöltő FED kamatemelési politikája okolható. De hasonló folyamat figyelhető meg az Európai Központi Banknál is, amely tavaly 3 százalékponttal emelte a kamatot mínusz 0,5 százalékról indulva. A piac pedig arra számít, hogy az irányadó kamatláb idén eléri a 4 százalékot. – A világgazdaságban a mostani időszakot megelőzően a szereplők hozzászoktak az ingyen hitelhez, alig egy év elteltével azonban már 4-5 százalékos kamatokkal kell számolni. Ezt az ipar egyelőre csak lassulással tudja kezelni, így beigazolódni látszik az IMF prognózisa, miszerint 2023-ban a globális gazdaság harmadában recesszió lesz. Ma már arra lehet számítani, hogy sem az Egyesült Államok, sem pedig Európa nem ússza meg rövid, 1-2 negyedéves recesszióval – fejtette ki az elemző, aki szerint az év második felében remélhető némi lendület, de jelentős javulásra egyre kevesebb az esély.
Mindez hogyan hat a magyar gazdaságra? Ha csak áttételesen is, de a lakosság profitálhat-e az energiahordozók árának világpiaci csökkenéséből? – adódik a kérdés. Pletser Tamás szerint a megawattonként 60 euró alatti gázár mellett már akár a jelenleginél kedvezőbb kiskereskedelmi díjszabás is bevezethető lenne, de erre – ahogy azt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is egyértelművé tette – kár számítani, az MVM-nek ugyanis tartalékot kell képeznie, amire most végre lehetőség nyílik. A dízel üzemű autók tulajdonosai és a szállítmányozók ugyanakkor érzékelhetnek valamit a világpiaci folyamatokból, hiszen a korábbiakhoz képest némileg olcsóbban juthatnak üzemanyaghoz.
Az elemző jelezte ugyanakkor, hogy egy globális recesszió ennél sokkal több negatívummal jár a magyar gazdaságra nézve. Nálunk a feldolgozóipari termelés közel harmadáért a gépjárműgyártás felel, amely rendkívül érzékeny a világgazdasági folyamatokra. – Konjunktúrában a járműipar az elsők között kezd szárnyalásba, hiszen ha jól megy az embereknek, az autójukat igyekeznek gyakran cserélni. Ám ez az a szektor, ami a legérzékenyebben reagál a recesszióra is, hiszen az autóvásárlás mindig halogatható. Van okunk attól tartani, hogy a recesszió rövidesen begyűrűzik az autóiparba is, ami Magyarországon GDP-visszaesést, leépítéseket fog eredményezni – fejtette ki Pletser Tamás.
