Hamarosan túl lehetünk az inflációs csúcson, így április 30-tól ki lehet vezetni az ársapkákat úgy, hogy ezzel ne nőjön érdemben a lakosság terhe – nyilatkozta a Napi.hu-nak Nagy István agrárminiszter.
A miniszter úgy látja, az élelmiszerek drágulásának mértéke következő hónapokban nagy valószínűséggel mérséklődik, az üzletekben már most is vannak olyan termékek, amelyeknek csökkent az ára. Leszögezte, hogy a jelenlegi előírások szerint az ársapkák április 30-ig maradhatnak, és nem tervezik előrébb hozni a szabályozás kivezetését, mert a mezőgazdasági termékek és az energia nemzetközi ára is már mérséklődésnek indult. – A piac is erre a dátumra készül – tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy az alapvető élelmiszerek árának rögzítése nem piaci célokat szolgált, hanem szociális intézkedés volt, amely szerinte be is töltötte a szerepét, mivel az árstopos termék iránt – eltérő mértékben – 20-80 százalékkal nőtt a kereslet.
Szóba került az is, hogy a piaci szereplők szerint a hatósági ár az oka az általánosságban is tapasztalható nagymértékű drágulásnak. Nagy István erre így reagált: „Visszautasítom azokat az elméleteket, hogy a többi termék árának emelése egy elkerülhetetlen lépés volt az üzletek részéről. A vásárlók előtt is világos, hogy az árrögzítés nem okozott akkora bevételkiesést, ami indokolta volna az összes többi termék árának ilyen mértékű emelését.”
Arra a kérdésre, hogy az üzletláncok nyerészkedtek-e az embereken, a miniszter azt felelte, hogy a Gazdasági Versenyhivatal kiemelten kezeli az élelmiszer-infláció ügyét. „Egyértelmű, hogy az árstopos termékek helyettesítő termékeinek, például az 1,5 százalékos tejnek az ára az egekbe szökött, az akár 80-100 százalékos drágulást pedig biztosan nem indokolják a piaci folyamatok. Éppen ezért a versenyhivatal kiemelten vizsgálja, hogy az üzletláncok tudatosan, összehangolva hajtottak-e végre szélsőséges mértékű áremelkedést.” (Arra nem tért ki, hogy a tejtermékek például épp azért drágábbak, mert a 2,8 százalékos tejen van árstop, ebből kell többet tenni a polcokra, így viszont kevesebb tejzsír jut más termékekbe, például a sajtokba.)
Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság már végzett ellenőrzéseseket, ami 468 boltra terjedt ki, és csupán 99 üzletben nem találtak jogsértést.
Kitért még az olcsó ukrán gabona problémájára, ezt most úgy próbálják nemzeti hatáskörben orvosolni, hogy szigorú minőségellenőrzést rendelt el az Ukrajnából Magyarországra érkező gabonák esetében.
Az interjúból nem maradhatott ki a rovarfehérje kérdése: a miniszter értetlenségének adott hangot az ügyben, hogy „miért támogatja az EU a rovarfehérje felhasználását, hiszen kimutatható kereslet nincs, a rovarok fogyasztásának hagyománya sincs Európában”. – Úgy gondolom, hogy az ehhez hasonló brüsszeli döntések célja a provokáció a hagyományokra épülő európai mezőgazdaság fellazítása érdekében – állította Nagy István.
