Elfogadták a 2022-es költségvetés főösszegeit

Elfogadták a 2022-es költségvetés főösszegeit

Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra kormányinfót tart (Forrás: Szentkirályi Alexandra Facebook oldala)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Elfogadta az Országgyűlés a 2022-es költségvetési törvényjavaslat főösszegeit kedden – jelentette az MTI. A beszámoló szerint a parlament a költségvetési bizottság összegző módosító javaslatát 121 igen, 60 nem szavazattal hagyta jóvá.

Ezek szerint jövőre az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 28 546,45 milliárd forint, bevételi főösszege 25 393,8 milliárd forint lesz. A várható hiányt 3 152,6 milliárd forintban állapították meg.

Mint írják, a módosítás egyik legnagyobb nyertese a turizmus. Az indoklás szerint a gazdasági újraindítás fontos ágazata ez a terület, amelynek megerősítéséhez további források indokoltak. A gazdasági-újraindítási alapban található turisztikai fejlesztési célelőirányzat 40 milliárdról 81 milliárd forintra emelkedik. Az összegző módosító indítvány jelentős összeget biztosít a Magyar Tudományos Akadémia új programjainak támogatására, valamint az elektronikus szolgáltatások fejlesztésére.

A költségvetési bizottság Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter képviselőként benyújtott indítványát támogatta az akadémia alumniprogramjának, a tudományos tanácsadásnak, a társadalom felé irányuló ismeretterjesztés intézményes fejlesztésének, továbbá a nemzeti programoknak a finanszírozására a magyar nyelv, az agykutatás és a fenntartható fejlődés területén. „A 7,3 milliárd forintos többlettámogatás biztosítja a tudományos közösséget szolgáló standard akadémiai feladatok megvalósítását, a sikeres, korábban elindított programok – Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, Fiatal Kutatónők Ösztöndíja, Vendégkutatók Ösztöndíja, Lendület Program, Tantárgy-pedagógiai Program – folytatását és erősítését, továbbá a köztestületi intézményeknél illetményemelés is történne” – írta az indoklásban Gulyás Gergely. Az emelést az egyéb költségvetési kiadásokból fedezik.

Jelentősebb, plusz 10 milliárd forintos támogatást kapnak a kormányhivatalok az infrastrukturális hátterük megújítása, új beruházások finanszírozására. Elvontak a bíróságok és a Kúria működési költségvetéséből 985 millió forintot, mert „az elfogadott jogszabályi háttérrel nem rendelkező feladatok fedezetének biztosítása nem szükséges”.

A család- és ifjúságügyi szervezetek kiemelt szerepükre tekintettel jövőre programjaik támogatására 850 millió forinttal többet, 2,8 milliárd forintot fordíthatnak. A világ legrangosabb egyetemeire készülő, majd az ott megszerzett tudásukat Magyarországon hasznosító fiataloknak szóló Stipendium Peregrinum-ösztöndíjprogram kibővítéséhez 800 millió forint további támogatást szavazott meg a parlament.

Az összegző módosító indítvány számos területen biztosít többletforrást a nemzetiségi önkormányzatoknak. A többi között kétszázmillió forinttal lesz több a nemzetiségi pedagógus tanulmányi ösztöndíjra, de jövőre nagyobb forrást, egymilliárd forint feletti összeget kapnak országos nemzetiségi önkormányzatok a többi között működésre, az általuk fenntartott intézmények támogatására is. Jövőre is jut pénz, 5,5 milliárd forint a Szent János Kórházhoz tartozó kútvölgyi klinikai tömb teljes homlokzati felújítására és a Magyar Állami Operaház 388 millió forint támogatást kaphat a beruházásokhoz kapcsolódó eszközbeszerzésre.

A módosító javaslat a Pénzügyminisztérium fejezetében található céltartalékot 93 milliárdról 105 milliárd forintra emeli. Ebből biztosítják a modellváltó felsőoktatási intézmények bérfejlesztéséhez szükséges kiegészítő forrást (8 milliárd forintot), valamint a diplomaták deviza-illetményalapjának, a lakhatási és vegyes költségtérítési alapnak a növelését. A 2017 óta változatlan deviza-illetményalap 425 ezerről 440 ezer forintra, míg a lakhatási és vegyes költségtérítés 300 ezerről 325 ezer forintra nő.

A katolikus egyházhoz kerülő egri Eszterházy Károly Egyetemnek a fenntartóváltásával összefüggő többlettámogatást, 1,9 milliárd forintot biztosítanak. A Miniszterelnöki Kabinetiroda a nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatására az eredetileg előirányzott 2,7 milliárd forintnál 370 millió forinttal többet, 3,1 milliárd forintot fordíthat.

Az Országgyűlés kedden elfogadta a jövő évi adótörvény-változásokat

A képviselők 120 igen szavazattal, 60 ellenvokssal szavazták meg a jogszabálycsomagot, amellyel a kormány célja a gazdaság újraindítása – jelentette az MTI. Mint írják, ennek érdekében csökkennek a munkáltatói terhek: a jövő év közepétől fél százalékponttal mérséklődik a szociális hozzájárulási adó, így az már csak 15 százalékos lesz. Emellett a szakképzési hozzájárulás a kedvezmények fenntartása mellett beépül az adóba. Ahogy a pénzügyminiszter korábban elmondta, a munkát terhelő adó értéke így 2 százalékponttal csökken, és tovább egyszerűsödik az adórendszer. A változások eredményeként évente 250 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál.

Egyszerűsödnek az egyéni vállalkozók átalányadózási szabályai. Jövőre már az éves minimálbér tízszereséig, kiskereskedelmi tevékenységnél ötvenszereséig választható majd ez az adózási forma. Az így adózó egyéni vállalkozásoknak az éves minimálbér feléig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, továbbá az érintettek élhetnek a családi adókedvezmény lehetőségével is. Az intézkedés 70 ezer vállalkozásnak jelent könnyebbséget. A törvény rögzíti az átalányadóval adózó jövedelem megállapításához alkalmazható költséghányadokat. Eszerint az egyéni vállalkozók alapesetben 40 százalék, a törvényben tételesen meghatározott tevékenységeket, vagy ezen tevékenységeket és kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók 80 százalék, az adóév egészében kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozók 90 százalék, a mezőgazdasági őstermelők pedig 90 százalék költséghányad levonásával állapíthatják meg jövedelmüket.

Változás, hogy a társaságiadó-törvénybe már teljes egészében belépül az adóelkerülést célzó uniós direktíva, és a törvény bevezeti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályokat. Ez utóbbiak mentesülnek a társasági adó fizetése alól azon bevételeik után, amelyet céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítása érdekében szereztek. Az ezen alapítványoknak nyújtott vagyonjuttatással, támogatással nem kell megnövelni az energiaellátók jövedelemadó-alapját, és ezen alapítványok személyes illetékmentességet is élveznek. Egy másik változás értelmében 300 százalékos lesz a felsőoktatási támogatási megállapodás adóalap-kedvezménye a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem támogatása esetén.

A gazdaság újraindítása érekében a jövő évtől nem kell különadót fizetniük a kockázati tőkealap-kezelőknek és a tőzsdéknek sem. Az energiaellátók a veszteségüket a következő öt adóévben levonhatják az adózás előtti eredményükből. A kormány célja ezzel a rezsicsökkentés eredményének megőrzése. A kriptodevizákból származó jövedelmek kifehérítését szolgálja, hogy az ezen befektetésekből származó jövedelmek adóterhe 30,5 százalékról 15-re mérséklődik.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

„Ne kelljen újra bizonyítani, ki a jó hazafi” – Magyar Hang-ajánló

Kötöttfogás Extra

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Árnyék podcast – Bántalmaz a kormányom