Ahogy arra számítani lehetett, csont nélkül átment a parlamenten az élelmiszerlánc-felügyeletről szóló 2008. évi XLVI., és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosítja. A hivatalosan az élelmiszerpazarlás csökkentését célzó változtatást 138 igen szavazattal, 1 ellenvoks mellett fogadták el.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által beterjesztett jogszabály szerint minden 100 milliárdnál nagyobb nettó (jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított) árbevételt elérő élelmiszer-kereskedő cég köteles felajánlani az államnak – pontosabban a létrehozandó Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-nek (ÉMK) – az élelmiszereket a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával. A törvény indoklása kitér arra: az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének becslése szerint az előállított élelmiszereknek mintegy harmada megy veszendőbe, holott azok megtermelése jelentős erőforrást igényel. Egy uniós felmérés szerint pedig az élelmiszerhulladék több mint 5 százaléka a kereskedelemben keletkezik.
A jogszabály csak a külföldi kézben lévő üzletláncokat érinti: a Portfólió.hu gazdasági portál összesítése szerint a Lidl és a Spar éves árbevétele a 600 milliárdot is meghaladja (tavaly 667 és 630 milliárd volt), a Tesco közelíti ezt a szintet (2020-ban 588 milliárdot ért el), de az Auchan és a Penny éves árbevétele is magabiztosan haladja meg a 300 milliárd forintot (356, illetve 307 milliárdot produkáltak). Az Aldi tavalyi árbevétele 292 milliárd forint volt, vagyis mindenképpen beletartozik a kötelezetti körbe ez az üzletlánc is. Ugyan a hazai láncok, így a Coop, a CBA és a Reál bevétele is jócskán meghaladja a 100-os értékhatárt, ám ezek franchise-rendszerben és területileg is különálló koordináló társaságok szövetségeként működik. Vagyis a most benyújtott törvényjavaslat lényegében kizárólag a külföldi kereskedelmi láncokat kötelezi a termékeik felajánlására.
Az új jogszabály szerint a kiskereskedelmi adó 2,5-ről 2,7 százalékra emelkedik, emellett jelentősen nőnek adminisztratív terheik is. Hiszen az érintett üzleteknek élelmiszerhulladék-csökkentési tervet kell készíteniük, amit az élelmiszermentő központnak kell benyújtaniuk. Az első ilyen tervüket 2022. május 31-ig kell beterjeszteniük. Emellett ki kell nevezniük egy élelmiszermentési felelőst is. Bírsággal sújtható az, aki nem készít ilyen tervet vagy aki éves szinten több mint 2 százalékkal átlépi az élelmiszerhulladék tervezett mértékét. A jogszabály 2022. február 1-jétől lép hatályba.
A jogszabály-változással kapcsolatban Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára lapunknak elmondta: volt néhány szakmai javaslat, amelyet a döntéshozók végül megfogadtak, ennek köszönhető, hogy az élelmiszerhulladék-csökkentési terveket május végéig kell elkészíteni. (Az eredeti elképzelések még idei határidőről szóltak, ami a legtöbb cég számára megoldhatatlan feladat lett volna.) Az OKSZ főtitkára szerint a 0,2 százalékpontos adóemelés nem jelentős, viszont komolyabb kihívást jelent az új szabályoknak való megfelelés. Azt ugyanakkor egyelőre nem tudta megbecsülni, hogy mindez mekkora hatással lesz a fogyasztói árakra.
Vámos Györgytől megkérdeztük azt is, a jogszabály értelmezhető-e a külföldi áruházláncok elleni támadásként, amire azt válaszolta: politikai motivációkkal nem kíván foglalkozni, ám az egyértelmű, hogy az érintett körben nincsenek magyar vállalkozások. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kiskereskedelmi láncok bonyolítják az élelmiszer-kereskedelem ötven százalékát.
