Elhagyja a Ford Oroszországot

A világ hatodik legnagyobb autógyártója a nyáron elhagyja a világ legnagyobb országát. A Ford három oroszországi üzeméből kettőt bezár, a személyautók gyártását pedig teljesen beszünteti. Az ok az eladások drasztikus csökkenése. Jól alakulnak viszont az amerikai holding mutatói a kisbuszok piacán, így a tatárföldi üzem marad, és továbbra is gyártja a Transitokat.

A nagy márkák közül a Ford az orosz autóipar egyik legfontosabb partnere. A cég még az Orosz Birodalomban jelent meg 1907-ben, később aktívan részt vett a szovjet autógyártás fejlesztésében, a közreműködésével hozták létre Nyizsnyij Novgorodban a GAZ-t. A Ford volt az első külföldi autómárka, amely 2002-ben a Szentpétervár melletti Vszevolozsszkban zöldmezősen létesített üzemében teljes ciklusú gyártásba kezdhetett Oroszországban. A társaság dolgai kezdetben nagyon jól alakultak: 2007-ben 165, egy év múlva pedig már 182 ezer személygépkocsit adott el, lefedve ezzel a piac 6,8 százalékát. Aztán jött a válság, amely után még sikerült visszakapaszkodnia, ám 2012-től lejtőre került a cég. Az elmúlt tíz évben a piaci részesedés a felére, az eladások a negyedére estek.

E mélyrepülés azonban nem csak az orosz autópiacot megrázó gazdasági és pénzügyi válsággal magyarázható. A Ford nem látta előre az orosz piac igényeinek változását, és nem tudott időben váltani. A 2000-es évek elején még óriási kereslet mutatkozott a Golf-kategóriaként is ismert C szegmens típusaira, és ezen a hullámon rekordokat döntött a vszevolozsszki gyárban előállított Ford Focusok eladása. A gyártó több évben is elnyerte az Oroszországban legkeresettebb külföldi autómárka címét. Az igények aztán változtak, s egyre nagyobb teret nyertek a B szegmensbe tartozó kocsik. Ma már a piac 80 százalékát uralják, a C szegmens részesedése 6 százalékra esett. A Ford azonban elaludt, és csak nagy késéssel dobta be a Kugát és az Ecosportot, ráadásul az Escort megújítása sem nevezhető sikeresnek.

A gyártó képtelen volt tovább nyelni az orosz piacon halmozódó veszteségeit, és a távozásról döntött. A három gyárból egyedül a 2011-ben Tatárföldön alapított, kisbuszok előállítására specializálódott vegyes vállalat, a Ford Sollers marad. A Transit modellek eladása ugyanis nemhogy nem esett vissza, de három év alatt megduplázódott, ezzel ebben a szegmensben a külföldi márkák közül a Ford a piacvezető. A Vszevolozsszkban és Naberezsnije Cselniben bezárt üzemek kalapács alá kerülnek, a legesélyesebb vásárlók között az orosz piacon jelenleg kimondottan sikeres Volkswagent és Hyundait emlegetik.

A Ford visszavonulása ugyanakkor a globális autópiac átalakulását is mutatja. Az amerikai holding ugyanis nemcsak Oroszországban, hanem máshol is komoly gondokkal küszködik. A cég európai divíziója, a Ford of Europe évek óta veszteséges, ezért leépíti a termelést Németországban, Nagy-Britanniában és Spanyolországban is. Több mint ötezer németországi dolgozó elbocsátását már bejelentették, és csökkenteni akarják létszámot az Egyesült Királyságban is. Egyebek között ettől várják, hogy az európai részleg végre nyereséges legyen. Mindez az év elején bejelentett új, globális stratégia része, amelynek keretében a leépítések és a gyárbezárások mellett kivezetik a piacról a veszteséget termelő modelleket is. Az utóbbi időben fokozta a nyomást a racionalizálás irányában az is, hogy a fő rivális General Motors növelni tudta nyereségét, miután eladta a Peugeot-nak az európai Opel, illetve Vauxhall márkát. A mostani átalakítástól 6 százalékos üzemieredmény-növekedést vár a Ford.

Általában véve elmondható, hogy a globális autópiac mostanában nehéz időket él át. A legfontosabb piacokon, az Európai Unióban, az Egyesült Államokban és Kínában is csökkennek az eladások. Ehhez jön még az elektromos hajtású és önjáró személygépkocsik iránt növekvő kereslet, amely nagy eséllyel nem a hagyományos márkáknak kedvez. Nemhiába röppennek fel a hírek egymás után a nagy márkák összeolvadásáról, így például egyre közelebb a Renault–Nissan–Mitsubishi és a Fiat–Chrysler fúziója. Amennyiben ez létrejön, akkor a Volkswagen és a Toyota után a világ harmadik legnagyobb autógyártója születik meg, megelőzve az amerikai General Motorst. Becslések szerint az új társaság évente 8,7 millió járművet értékesíthetne 170 milliárd euró árbevétellel. Eközben újra napirenden van a General Motors és a Ford összeolvadása is. Könnyen lehet, hogy az oroszországi és az európai gyártás optimalizálásával a Ford már ezt készíti elő.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/26. számában jelent meg, 2019. június 28-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/26. számban? Itt megnézheti!