Az elmúlt évtizedekben rohamosan nőtt a metánkibocsátás, erre hívja fel a figyelmet az Európai Környezetvédelmi Ügynökség friss tanulmánya. Egy metánmolekula 84-szer erősebben melegíti a légkört, mint egy szén-dioxid-molekula, utóbbiról mégis sokkal több szó esik. A metán eddig globálisan mintegy 0,5 Celsius fokos légköri felmelegedésért felelős, és – közvetett módon – a légszennyezettséget is növeli, mivel hozzájárul a talajközeli ózon képződéséhez. A kibocsátásért elsősorban a hulladék- és szennyvíz-gazdálkodás, a mezőgazdaság (mindenekelőtt a hús- és tejtermelés) és az energiaipar a felelős.
A jó hír viszont az, hogy a metánkibocsátásunkat rövid idő alatt számottevően csökkenthetjük. A metán kevesebb ideig tartózkodik a légkörben, mint a szén-dioxid, és mivel nagyobb hatása van a felmelegedésre, a kibocsátás csökkentésével viszonylag gyors hatást érhetünk el. A csökkentéséhez viszont elengedhetetlen a kibocsátás mérése, amihez az utóbbi napokban a Levegő Munkacsoport is hozzájárult azzal, hogy német szakértők közreműködésével több helyszínen mérte a metán koncentrációját. Az eredményeket Axel Friedrich, a Német Környezetvédelmi Hivatal Közlekedésügyi Főosztályának volt vezetője, a világ egyik legelismertebb levegő minőségi szakértője ismertette a Levegő Munkacsoport csütörtök délután megtartott sajtótájékoztatóján. Az eredményekből az látszik, hogy bőven van még tere a kibocsátáscsökkentésnek. A mérések főleg a gázinfrastruktúrák és hulladéklerakók közelében történtek, és az ország több pontján is kimagasló metánértéket mutattak. Hogy hol vannak azok a helyek, ahol különösen nagy a kibocsátás, nem kaptunk adatokat, de annyit elárultak a szakemberek, hogy a pontos forrásokat általában nem sikerült megtalálni, mert az üzemekbe és hulladéklerakó depóniákba nem mehetnek be.
Axel Friedrich arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel a kibocsátás jelentős része származik szivárgásból, a vállalatoknak anyagi érdeke is fűződik hozzá, hogy megoldják ezeket a problémákat. Bár a helyzet – elmondása szerint – Németországban sem túl rózsás, ott is találni szivárgásokat, ma már évente ellenőrzik, hogy a fogyasztóknál nem szivárog-e a gáz, hiszen, ha a hiba a gázóra előtt van, a szolgáltatónak is jelentős anyagi kárt okozhat. Az egészségügyi kockázatokról nem is beszélve.
Egy másik fontos éghajlatkárosító a korom, amely nem gáz, hanem szilárd részecske, azonban a metánhoz hasonló mértékben melegíti a légkört. A korom egyúttal az egészségünkre a legártalmasabb légszennyező anyag. Bár többségében a szilárd tüzelésből kerül a levegőbe, nem elhanyagolható a közlekedés által kibocsátott korom mennyisége sem. Mint Axel Friedrich megjegyezte, a korom mindenhova eljut, a sötét szemcsék például a gleccserek olvadásához is hozzájárulnak. Az egyik legnagyobb probléma pedig az, hogy a kistelepüléseken nincsenek mérőállomások. Holott néhol drámai a levegő minősége. Vannak olyan magyar falvak, ahol a Pekingben mért értékek háromszorosára rúg a korom mennyisége.
Bendik Gábor, a Levegő Munkacsoport környezetvédelmi szakjogásza lapunknak elmondta: „az Európai Unió vállalta, hogy a metánkibocsátást 2030-ig 30 százalékkal csökkenti a 2020-as állapothoz képest. Ennek érdekében 2020-ban közzétette a metánkibocsátás csökkentésére irányuló stratégiáját, majd 2024 augusztusában az energiaágazaton belüli metánkibocsátás csökkentéséről szóló rendeletet (vagyis egy olyan jogszabályt, amelyet minden tagországnak kötelező alkalmaznia). Sajnos azonban a tagállamok eddig nem jeleskedtek a metánkibocsátásuk csökkentésében. Pedig a halogatásra nincs idő. A légkör metánkoncentrációja az elmúlt 800 ezer évben nagyjából állandó volt, viszont az utóbbi évtizedekben a 3,5-szeresére emelkedett.”
Bendik Gábor szerint a kormányok szabályozási változásokkal, mérésekkel és lakossági és vállalati ösztönzőkkel tehetnek lépéseket a metánkibocsátás csökkentése felé. Az egyik fájdalommentes és anyagilag is haszonnal kecsegető lépés az élelmiszerpazarlás csökkentése lehet. Jelenleg ugyanis az élelmiszereknek közel a harmada végzi a kukában. Ha ezeket nem kellene megtermelni, elkészíteni, szállítani, majd hulladékként feldolgozni, az jelentős csökkenést eredményezne. A húsfogyasztás, különösen a vöröshús fogyasztás csökkentése szintén fontos lenne, amellett, hogy az emberek egészségének is jót tenne.
A Levegő Munkacsoport széles nemzetközi együttműködéssel, a Methane Matters Coalition keretében konkrét javaslatokat dolgoz ki a kormány számára, amelyek megvalósítása esetén a magyarországi metánkibocsátás 30 százalékkal csökkenthető 2030-ig. A tanulmány várhatóan 2025 őszére készül el. A szervezet végső célja egy stratégia kidolgozása a kormány számára.
