Alig három hét maradt a személyi jövedelemadó-bevallások leadására. 2016 óta, amikortól a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elkészíti a bevallásokat, viszonylag egyszerű dolga van az embernek. Szerencsés esetben ugyanis a kifizetők levonták a jövedelemből az adóelőleget, és átutalták az adóhivatal számára. Így az esetek jó részében – ha nem keletkezett egyéb bevétele, például ingatlaneladásból származó összeg – semmi dolga a polgárnak, hiszen a május 20-i leadási határidőt követően automatikus élesedik a bevallás, és az adó befizetésével sem kell bajlódnia.
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu alapító-szakértője ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy azoknak, akik rendelkezek bármiféle öngondoskodási célú megtakarítással, az azok után járó adóvisszatérítésekről idén is rendelkezni kell, ahogy szinte minden esztendőben. Az elmúlt év ebben a tekintetben különlegesnek számított, mert a gyermekes családoknak nem nagyon volt ezzel gondjuk, hiszen a választási osztogatás részeként a családonkénti átlagjövedelem összegéig, 809 ezer forintig minden gyermeket nevelő család visszaigényelhette a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadó összegét. Így nagyon sok esetben nem maradt a rendszerben olyan összeg, amelyből az öngondoskodási célú adóvisszatérítés igényelhető lett volna. Ennek oka, hogy nem lehet akármekkora összeget visszaigényelni, hiszen a vonatkozó jogszabály értelmében csak a befizetett személyi jövedelemadó összege lehet az alapja az öngondoskodási célú visszatérítésnek.
Legfeljebb 280 ezer forint
A visszaigénylésről különösen annak fontos dönteni, aki többfajta megtakarítással is rendelkezik. A fő szabály, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ) nyugdíjbiztosítási számlára, önkéntes nyugdíj- vagy egészségbiztosítási pénztárba befizetett összegek után 20 százalékos adójóváírás jár az adófizetőnek. Ennek azonban korlátja is van. Az önkéntes nyugdíj-, egészségpénztárba fizetett összeg után legfeljebb 150, a nyugdíjbiztosításoknál 130, a NYESZ esetében legfeljebb 100 ezer forint lehet a visszaigényelt összeg. Ezek együttes összege azonban nem haladhatja meg az évi 280 ezer forintot.
Azt is fontos tudni, hogy a visszaigényelt összeg nem az adózó bankszámlájára érkezik – és így az esetek többségében nem költhető el azonnal –, hanem a nyugdíj-előtakarékossági, az önkéntes pénztári, vagy pedig a nyugdíjbiztosítási számlára. A nyugdíj-előtakarékossági számla esetében nincs szükség az adózó intézkedésére, hiszen a jogszabály szerint egy ügyfélnek csak egy NYESZ-számlája lehet, így mindenképpen odaérkezik a visszatérítés. Nyugdíjbiztosítása viszont több is lehet az adózónak, így lehetőség nyílik arra, hogy több biztosítóhoz kérje az adóvisszatérítés utalását.
Nyugdíjra, vagy egészségre?
A legnagyobb szabadság a pénztári befizetéseknél adódik. Ha ugyanis valakinek önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári számlája is van, akkor az adózónak kell dönteni, hogy melyik számlára kéri a visszajáró összeg utalását. A vonatkozó jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy csak egyetlen számlára teljesíthető a visszautalás. Ez esetben arról kell dönteni az embernek, hogy inkább megtakarításként, idős korára félretett összegként szeretné használni a visszatérítés összegét, azaz várható nyugdíja összegét igyekszik emelni, vagy inkább azonnal elköltené. Az előbbi esetben az önkéntes nyugdíjpénztári számlára kérheti a visszatérítést, és azt majd nyugdíjas korában használhatja fel egy összegben vagy havi járadékként. Az utóbbi esetben viszont az egészségpénztári számlára érdemes utaltatni az összeget, azt ugyanis a meghatározott célra bármikor elköltheti.
Ma többet ér 48 ezer forint, mint 20 év múlva
A jelenlegi válságos időszakban sokkal nagyobb a kísértés, mint korábban, hogy az egészségpénztárt válassza az ember, és gyorsan költse el a visszakapott összeget. Annál is inkább, mert Gergely Péter szerint az átlagos húszezer forintos havi befizetés után járó 48 ezer forintos visszatérítés többet ér ma, mintha a nyugdíjszámlára kerülne, hiszen ez csak minimálisan emelné a járadékot. Különösen, hogy a statisztikai hivatal friss adatai szerint idén februárban jelentősen, csaknem ötödével csökkent a reálkereset az előző év második hónapjának adataihoz képest. Ezt a hatalmas zuhanást két tényező magyarázza, egyrészt az uniós szinten kiugróan magas infláció, amelyet nem tudott követni a keresetek emelkedése, másrészt pedig a tavalyi választási kampányban kiosztott fegyverpénz.
– Az utóbbi évek adatai azt mutatják, hogy egyre többen választják az egészségpénztári visszatértést. Nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen a számlán felhalmozott összegből igen sokféle célra lehet költeni. Így például gyógyszervásárlásra vagy magánorvosi vizsgálatokra, de a számláról fizetheti az ember az egészségmegőrzéssel, akár sportolással kapcsolatos kiadásait is. Sőt, elszámolhatók születési, gyermekgondozási, gyermeknevelési, beiskolázási kiadások csakúgy, mint lakáscélú jelzáloghitel törlesztése – sorolta a szakértő. Gyermek születése esetén, ha van elegendő pénz a számlán, akár egymillió forintot is felhasználhat a pénztári tag.
