A Központi Statisztikai Hivatal szerint közel 32 százalékkal (!), 546 ezer forintra nőtt az átlagkereset februárban éves alapon – mutat rá cikkében a Portfolio.hu. Az emberek döntő többsége azonban egészen biztos, hogy nem kapott ekkora béremelést. A pénzügyi portál a statisztikai adatok mélyére nézett, így derült ki, hogy a rendvédelmi dolgozóknak juttatott fegyverpénz dobja meg az egész nemzetgazdasági átlagkeresetet.
A részletes elemzésből pedig azt is megtudták, melyik szektorban mennyivel nőnek a bérek. A közigazgatás, védelem, kötelező tb-szektorban közel háromszorozódtak a fizetések a fegyverpénz miatt, az egészségügyben pedig 32 százalékkal emelkedtek a bérek, az orvosok bérrendezése miatt. A dobogó harmadik fokán pedig már nem egy szektor áll, hanem a nemzetgazdasági átlagos emelkedés.
Mindezt tehát azt jelenti, hogy a közigazgatási és védelmi területen, valamint az egészségügyön kívül nincs olyan ágazat, ahol az emelés elérné a nemzetgazdasági átlagot – összegez portál.
A KSH közleménye szerint az év első két hónapjában a „reálkereset 13,6 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 8,1 százalékos növekedése mellett.” Azonban természetesen itt is mindent összekuszál a fegyverpénz a Portfolio témával foglalkozó másik cikke szerint. Tehát a reálkereseti adatokat is csak a versenyszférára érdemes kiszámolni, hiszen azt nem torzítja a rendvédelmi dolgozók bére/egyszeri juttatása.
A versenyszférában a februári 8,3 százalékos infláció mellett 3,6 százalékkal nőtt a reálkereset, ami azt jelzi, hogy az emelkedő infláció egyre inkább erodálja a keresetek vásárlóerejének növekedését. Összességében tehát a legtöbb embernek a reálkeresete mindössze 3-4 százalékkal nőtt, és egyre többen vannak olyanok, akiknek csökken a bérének a vásárlóereje. Sokan ugyanis nem kaptak akkora béremelést, mint amekkora az infláció.
Lapunk már többször megírta, miért csalókák amúgy is a hivatalos számok: az átlagbérnél például sokkal jobban kifejezi a jövedelmi viszonyokat a medián bér: az a kereset, amelynél ugyanannyian kapnak többet, mint ahányan kevesebbet. Így a bruttó kereset mediánértéke csak 378 100 forint volt februárban, ami több mint 160 ezer forinttal kevesebb az átlagnál.
Más problémák is vannak a hivatalos statisztikával, amelyekről korábban Mellár Tamás közgazdász professzor, a KSH volt elnöke beszélt lapunknak. Például a KSH-jelentés első sorában „a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete” kifejezés szerepel, ami félrevezető, hiszen a részletes elemzésből kiderül, hogy a fenti érték csak a legalább öt főt foglalkoztató cégek, a költségvetési intézmények és nonprofit szervezetek adatait tartalmazza.
Vagyis az öt főnél kisebb vállalkozások – ahol a legalacsonyabbak a fizetések – hiányoznak az átlagbér-számításból, ráadásul csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak adatait tartalmazza. Mellár Tamás kiszámolta, ha mindenkit figyelembe vesz, akkor hozzávetőlegesen harminc százalékkal alacsonyabb átlagbért kap, mint a hivatalos statisztikai adat. A további torzító tényezőkről itt olvashat.
