Az Eurostat jelentése alapján Magyarországon 18,6 százalékos volt az infláció augusztusban. Ez azt jelenti, hogy júliushoz képest 3,7 százalékpontos volt a növekedés, vagyis hazánkban volt a legnagyobb drágulás az Európai Unió országainak mezőnyében. Az adatsor szerint az augusztusi inflációs ráta csak a balti államokban volt magasabb – Észtországban 25 százalékos, de Lettországban és Litvániában is 20 százalékos inflációval számolhatnak. Hazánkra nézve is igen lesújtó ugyanakkor, hogy az európai uniós átlagos infláció kevesebb mint fele a magyarénak, 9,1 százalékos.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a hónap elején még lényegesen alacsonyabb, 15,6 százalékos adatot közölt ugyanerre az időszakra. A különbség az eltérő módszertannak köszönhető. A KSH az infláció számításakor a pénzforgalmi adatokból indul ki, vagyis azokat a számokat nézi, ami már ténylegesen, a fogyasztói árakban is megjelenik. Ezzel szemben az Eurostat a harmonizált árindexet veszi alapul, amelyben már realizálódik a rezsiárak bejelentett növekedése. (A KSH jelentéseiben rend szerint ezt is közzéteszi). Vagyis míg az Eurostatnál már az augusztusi számokban is megjelenik a lakossági energiaárak növekedése, az KSH jelentéseiben csak szeptemberben.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője lapunk megkeresésére kifejtette, az Eurostat által most közzétett adatok szerint ugyan a magyar inflációs ráta romlott a legnagyobb mértékben, ám a balti országokra utalva megjegyezte, vannak olyan államok, ahol bár euróval fizetnek és így a nemzeti fizetőeszköz árfolyama nem befolyásolja közvetlenül az árfolyamot, de mégis magasabb az infláció. - A magyarországinál nem sokkal jobb a helyzet Csehországban, ahol 17,1 százalékos volt az augusztusi infláció, miközben a cseh korona még valamennyit erősödött is az euróhoz képest. Bulgáriában pedig úgy mértek 15 százalékos inflációt, hogy a leva árfolyama már az euróhoz kötött. Mindebből az látszik, hogy bár a magyar adatokat rontja a gyengülő forint is, az infláció alapjaiban igen hasonlóan alakul a többi kelet-európai országéval – hangsúlyozta Suppan Gergely.
Az elemző emlékeztetett az Eurostat második negyedéves összegzésére is, amely szerint míg nálunk körülbelül 4 százalékkal nőttek a reálbérek a már akkor is magas infláció ellenére, addig több uniós országban már akkor 10 százalékos reálbér-csökkenés volt tapasztalható.
Suppan Gergely szerint továbbra is fennáll az inflációs kockázat, a külső hatások miatt pedig az egyes élelmiszereknél – sertéshús, baromfi, tej – alkalmazott ársapka már nem sokáig tartható fenn. Mint kitért rá, a vágósertés ára megnőtt, a tej exportértékesítésekor magasabb árat lehet érvényesíteni, mint itthon, ami előbb-utóbb a hazai piacokon is éreztetni fogja hatását, hiszen áremelés nélkül áruhiánnyal kell szembenézni.
A Takarékbank vezető elemzője szerint az infláció alakulása szempontjából fontos kérdés az is, hogy a kormány meddig tartja fenn a jelenlegi formájában az üzemanyagok lakossági fogyasztóra érvényes hatósági árát. – A két fő üzemanyag-típus, a benzin és a dízel együttesen átlagosan 45 százalékkal kerül kevesebbe, mint a piaci, nem ársapkás ár. Ha a KSH fogyasztói kosarában szerelő 6 százalékos súllyal számolunk, akkor a nyomott hatósági ár eltörlése további körülbelül 2,5 százalékos többletet okozna – fejtette ki Suppan Gergely. Az elemző arra számít, hogy az év vége felé valamelyest csökkenni fog az inflációs nyomás és elérhetjük a plafont.
