Miközben tovább robog a kormányzati sikerpropaganda, tavaly nyár óta már több alkalommal is elhangzott kormányzati körökből, hogy a válságra is jó lenne felkészülni, mert nő az esélye, hogy számolni kell vele. A tavalyi kötcsei fideszes pártösszejövetelen maga Orbán Viktor beszélt erről, idén február elején pedig Varga Mihály pénzügyminiszter, sőt a jegybankban is tisztában vannak a veszéllyel.
Úgy tűnik, a nyilatkozatok szintjén mindenki számol a várható visszaeséssel, de a jelek szerint a megelőzésről még csak mostanában kezdenek el gondolkodni. Pedig amikor itt a válság, akkor már késő lesz. A kormány ugyanis a jegybank támogatásával, az alacsonyan tartott alapkamatnak köszönhetően olcsó hitelekkel túlfűti a gazdaságot. Az olcsó hitelek mellett jelentős állami beruházásokkal, az uniós pénzek erőltetett kifizetésével tolják a gazdasági növekedést.
Fenntarthatatlan a jelenlegi magyar növekedési ütem | Magyar Hang
Szépek a számok, de egészségtelen a magyar gazdaság szerkezete. Csaba Lászlót, Bod Péter Ákost és Pogátsa Zoltánt kérdeztük.
– Nem kérdés, hogy bekövetkezik valamiféle lassulás, de nem tudni, hogy csak a növekedés tempója csökken-e, vagy tényleges visszaesésre kerül sor. Nem tudni, mert a világgazdaságot nagyban befolyásolják olyan politikai kérdések, mint a kínai–amerikai kereskedelmi háború kimenetele és az, miként zárul a brexit. De súlyos fenyegetést jelent a világgazdaságra az erősen eladósodott olasz, kanadai és ausztrál gazdaság esetleges bebukása is – nyilatkozta a Magyar Hangnak Róna Péter közgazdász (akivel nagyinterjút olvashatnak az április 12-én megjelenő számunkban).
Az Oxfordi Egyetem tanára hozzátette, a kormány gazdaságpolitikáját segítő jegybanki monetáris politika helyes volt, egészen a múlt év közepéig. Azért sem kárhoztathatja a kabinetet senki, hogy a tavalyi választásra készülve a jegybank segítségével olcsó hitelekkel, az uniós támogatások erőltetett lehívásával fűtötte a magyar gazdaságot, ilyesmit máshol is megtesznek. A választások után azonban szigorítani kellett volna a monetáris politikát, az olcsó hitel ugyanis gerjeszti az inflációt. Ezt azonban elmulasztotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB), s azóta is kitart emellett. A statisztikai hivatal bár különböző technikákkal igyekszik a pénzromlás mértékét alacsonynak mutatni, mára már nyilvánvaló, hogy erős inflációs nyomás alatt áll a magyar gazdaság. Igazolja ezt az élelmiszerárak 8–10 százalékos emelkedése, illetve a hatalmas munkaerőhiány.
Róna Péter: Az elvett pénz helyett nemzeti büszkeséget kapnak a szegények | Magyar Hang
„Jellegzetes populista megoldásról beszélhetünk, amikor a kevésbé képzettektől elvont jelentős összegekről jól kidolgozott retorikával terelik el a figyelmet.”
Róna Péter úgy látja, ha valóban sor kerül a gazdaság lassulására, vagy esetleg visszaesés következik, ahogy arra a kormány számít, akkor stagflációban lesz a magyar gazdaság. Ez azt jelenti, hogy úgy növekszenek az árak, hogy közben nem bővül a gazdaság. Ebből a csapdából – ahogy a hetvenes évek Amerikájának is – nagyon nehéz kitörni.
– Az biztosnak mondható, hogy néhány éven belül sor kerül a pénzügyi visszaesésre, hiszen ugyanazok jellemzik a pénzügyi világot, mint a 2007–2009-es válság idején. Itthon nem tartható fenn a 2016–2019 közötti, két számjegyű bérnövekedés, miközben a bruttó hazai termék (GDP) csak évi 3-4 százalékkal nő. A termelékenységgel alá nem támasztott béremelés időszakának vége, ami a felmérések alapján a kormánypártok népszerűségét is megtépázhatja – mondta Csaba László közgazdász, akadémikus.
Csaba László: Magyarország elvesztette a vonzerejét | Magyar Hang
Észre kellene venni, hogy a kormánypropaganda és a valóság között óriási a szakadék – mondja a közgazdász. A teljes interjú!
A professzor véleménye szerint most kellene elkezdeni a kamatemelést, mert a felfutás idején elbírna a magyar gazdaság akár 3 százalékos alapkamatot is, hiszen a magyar gazdasági növekedést döntőrészt nem a magyar bankrendszer finanszírozza, hanem a multinacionális cégek külső forrásai, illetve az állami beruházások, az uniós támogatások. Ez esetben a lassulás, visszaesés idején lenne helye a lazításnak – az alapkamat csökkentésének –, amely segíthetné a gazdasági növekedést az olcsó hiteleken keresztül.
Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy az alapkamat növelése jelentősen megemelheti a lakossági hitelek kamatszintjét, ami kifeszített családi költségvetés esetén fizetési nehézségeket okozhat.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/14. számában jelent meg, 2019. április 5-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/14. számban? Itt megnézheti!
