Egyelőre nem tudni még, hogy pontosan mit tartalmaz az a 30 ezer oldalnyi dokumentum, amit a Varga Mihály vezette jegybank eljuttatott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi működésével kapcsolatos visszajövéseket feltáró vizsgálóbizottsághoz. Az azonban a 2025-ben megválasztott jegybankelnök szavaiból világos, hogy a jegybanki alapítványokkal, valamint az ingatlanberuházásokkal kapcsolatos feljelentések mögöttes részletei szerepelnek az adatok között.
Több ügyben is feljelentés született
A nagyközönség előtt talán kevéssé ismert, hogy 2011-ben Orbán Viktor egykori jobbkeze, Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter terjesztette elő az Országgyűlésben a jegybanktörvénynek azt a módosítását, amely kis túlzással korlátlan hatalmat adott az MNB elnökéből és az alelnökökből álló Igazgatóságnak. Így már jó előre előkészítette, hogy 2013-ban történt kinevezését követően minden lényeges ügyben ez a szervezeti egység hozhasson meg minden lényeges döntést. Így az elhíresült alapítványok létrehozásában, valamint az olyan nagy jegybanki beruházások, mint a Szabadság téri székház, az egykori Postapalota, a Balatonakarattyai Oktatási és Képzési Központ (BOKK) építésével kapcsolatos összes döntésben részük volt.
Újabb jegybanki botrányra derített fényt az MNB felügyelőbizottságának mostanáig titkolt jelentése
Kipereltük a 30 milliárd forintot felemésztő balatonakarattyai központról szóló dokumentumot, amiben felmerül Matolcsy Ádám és körének neve, illetve számos érdekes részlet is. A rendőrség hűtlen kezelés miatt nyomoz az MNB-s beruházás kapcsán.
A jegybank működését évek óta vizsgálja az Állami Számvevőszék (ÁSZ), több feljelentés is született az említett ügyekben. A feljelentéshez később a jegybank új vezetése is csatlakozott, és mostanra az is kiderült, hogy ezek a beruházások jelentős vagyonvesztéssel jártak. Nemcsak arról van szó, hogy bizonyítottan igencsak túlárazott beruházásokról beszélünk, hanem arról, hogy nem a jegybank alaptevékenységéhez kapcsolódó és ezért feleslegessé vált ingatlanok töredékáron sem értékesíthetők. A BOKK, a Budai Várban, az Úri utcában található tudományos központ, valamint a Szentháromság téri Pallas Athéné konferencia-központ épületét például idén már másodszor jelentős árengedménnyel próbálják értékesíteni, sikertelenül. Az idén tavasszal még 23 milliárdra tartott három ingatlanért másfél hónappal ezelőtt már csak 19 milliárd forintot kértek, de nincs jelentkező rájuk.
Matolcsy Ádám barátja biztosan jól járt
A vagyonvesztés mértéke még ezekben a „kisebb” volumenű, néhány milliárdos vagy néhány tízmilliárdos beruházások esetében is jelentős. Ahogy a Magyar Hang korábban megírta, a most 7,47 milliárd forintért kínált balatonakarattyai ingatlant 2015-ben 8,25 milliárd forintért vásárolta a jegybank ingatlanjait kezelő MNB-Ingatlan Kft. (MNBI), miközben az átvilágítással megbízott Jones Lang LaSalle Hungary (JLL) Kft. szerint az akarattyai ingatlan akkori piaci értéke 3,3 milliárd forint volt. A Nyikos László, korábbi MNB felügyelőbizottsági tag által készített jelentésből kiderül, a kivitelezésért ezt követően még csaknem mintegy 22 milliárd forintot fizetett ki a jegybank a Matolcsy Ádám baráti körébe tartozó, Somlai Bálint nevéhez köthető Raw Development Kft.-nek. Az ügyben jelenleg nyomozás folyik. Az említett másik két ingatlan esetében hasonló a képlet, illetve a vagyonvesztés mértéke. Még ennél is nagyobb a kár mértéke a Szabadság téri MNB székház felújítása kapcsán. Az eredetileg 54 milliárd forintra tervezett felújítás végszámlája több mint 82 milliárd forintra rúgott, amit azonban a jegybank új vezetése vitat, és ezért túlárazás és hiányosságok miatt 27 milliárd forintot követel vissza. Itt, csakúgy, mint a BOKK, illetve a Matolcsy időszak más nagy beruházásai esetében a Raw Development a generálkivitelező. Az említett ÁSZ-jelentésben szóvá is teszik a vizsgálatot végzők, hogy rendszeresen verseny nélkül kapta megbízásait Matolcsy Ádám barátjának cége, általánosak voltak a túlárazások, amelyeket megjegyzések és különösebb kérdések nélkül fizetett ki a megrendelő, miután az igazgatóság a plusz fizetési igényekre szinte automatikusan bólintott rá.
Lesz mit vizsgálni a jegybanki alapítványok pénzszórásán
Hatalmas a vagyonvesztés – és kevés az esély rá, hogy sikerül jelentősen csökkenteni.
Bár ezek a veszteségek is tízmilliárdokat jelentenek, eltörpülnek a jegybanki alapítványok hibás befektetései mellett. A Pallas Athéné Alapítványokat 2014-ben és 2015-ben hozta létre a Matolcsy vezette jegybank 266 milliárd forintnyi közpénzből. Ezeknek már akkor is vitatott célja a pénzügyi szakemberképzés, ösztöndíjprogramok, alapítványok létrehozása, illetve geopolitikai kutatások folytatása volt. Később az eredeti hat alapítványt egyetlen szervezetbe vonták össze, és ezt követően kezdődtek a bajok.
Nehéz lett volna rosszabb befektetéseket találni
A probléma nemcsak az volt, hogy nyilvánvalóan hibás befektetési döntéseket hozott az alapítványi vagyont kezelő Optima Zrt, hanem hogy a befektetésekhez az alapítványi vagyon mellett hiteleket, illetve a kecskeméti egyetem 127 milliárd forintját is felhasználták.
Az így összegyűjtött összeget egyrészt az ingatlanbefektetéssel és -fejlesztéssel foglalkozó lengyel GTC (Globe Trade Centre) cégcsoportba, másrészt a kiemelt luxusingatlanokat fejlesztő és üzemeltető svájci Ultima Capital SA-ba fektették. A GTC-befektetés már indulásakor is kétséges volt, hiszen a részvényeket jóval a piaci ár felett, 9 zlotyért vásárolták. Azóta azonban jelentősen esett a papír árfolyama a tőzsdén, és jelenleg alig több mint negyedét éri a hat évvel ezelőtti vételárnak. Vagyis hatalmas a vagyonvesztés, ezért most az a dilemma, hogy nyomott áron adják-e el a részvényeket, és ezzel realizálják a veszteséget, vagy várjanak arra, hogy csak sikerül kilábalni a súlyosan eladósodott GTC-nek, és legalább részben, vagy akár egészében visszakapják befektetésüket.
Hitel hitel hátán
A svájci cég többségi tulajdonának megszerzése érdekében hatalmas kockázatot vállalt az Optima, hiszen úgy akart beszállni a vállalkozásba, hogy több éven keresztül folyamatosan növeli részesedését. Ennek érdekében több százmilliárd forintnyi svájci frank hitelt vett fel, ez azonban nem volt elegendő, ezért azt az MBH Banktól felvett hitellel kellett kiegészíteni, de így sem sikerült elérni a kívánt célt, a többségi tulajdont. Közben az Ultima is bajba került, így az Optima tulajdonrésze is leértékelődött. A pontos szám egyelőre nem ismert, de a vagyonvesztés jelentős, hiszen hozzávetőlegesen 600 milliárd forint lehet a befektetett vagyon, amely jelenleg az eredeti érték töredékét éri.
Orbánt és Matolcsyt is meghallgathatja a parlamenti vizsgálóbizottság
A parlamenti vizsgálóbizottság egyelőre még csak adatokat gyűjt ezekben az ügyekben, majd személyi meghallgatásokat és helyszíni tájékozódást követően igyekeznek a bizottság tagjai megállapítani a szabálytalanságokat, a kár nagyságát és a felelősöket, majd végül a jövőbeni szabályszerű működés garanciáját igyekeznek kidolgozni.
Mostanáig Kósa Lajos és Bánki Erik fideszes politikusok meghallgatásáról döntött a bizottság, de várható Matolcsy György beidézése, és Orbán Viktor neve is felvetődött az ügy kapcsán. A bizottság mandátuma az év végéig szól.
