Hiába állítja a kormány, szó sincs zavartalan gázszállításról

Hiába állítja a kormány, szó sincs zavartalan gázszállításról

Az orosz Gazprom cég logója a 16. Neftegas (Nyeftyegaz) olaj- és gázipari berendezések nemzetközi kiállításán és vásárán Moszkvában 2016. április 18-án. (Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az idei évre és a téli időszakra feltehetően lesz elegendő gáz, de a nagy kérdés az, hogy mi lesz jövőre – fejtette ki az európai gázimporttal kapcsolatban Holoda Attila, akit az európai és magyarországi gázellátás kihívásai kapcsán kerestünk meg. Az energetikai szakértő szerint bár jelenleg nem fenyeget gázhiány, nem igaz, hogy zavartalan lenne a szállítás.

A Gazprom orosz állami energetikai óriásvállalat június közepén technikai fennakadásokra hivatkozva nagyjából 50 százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget. A két országot közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken így alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva, ami a fele a normál szállítási mennyiségnek. Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 Gwh-ról 200 Gwh-ra.

Ideges németek

Az Északi Áramlat-1-en tapasztalható visszaesésre reagálva csütörtök délelőtt Németországban kihirdették a földgázellátási válsághelyzet második, riasztási fokozatát. Amint arról az MTI hírt adott, Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy az Ukrajna ellen háborúzó Oroszország fegyverként használja az energiát, fel akarja srófolni az árakat, és megosztottságot akar előidézni az Ukrajna mellett kiálló országok körében. Moszkva ezért csökkentette a németországi földgázexportot, ami „külső sokkhatásként" gázellátási zavart okoz. – A piac még képes a zavar kezelésére, az ellátás így biztosított, de ha még nem is érezzük, gázválságban vagyunk – mondta a miniszter, aláhúzva, hogy Oroszország gazdasági támadást indított Németország ellen.

A riasztási fokozat kihirdetése az előfeltétel a kormány azon tervének megvalósításához, hogy a villamosenergia-ágazat gázfogyasztásának csökkentése érdekében újra beállítsanak az áramtermelésbe tartalékba helyezett széntüzelésű erőműveket. Ezzel is azt akarják elérni, hogy maradjon minél több földgáz, amelyet el lehet tárolni a téli szezonra. A riasztási fokozat kihirdetése azt is jelenti, hogy a kormány beindíthat egy úgynevezett árkiigazítási mechanizmust, vagyis megengedheti a szolgáltatóknak, hogy azonnal, a még hatályos tarifát felülírva érvényesítsék a fogyasztói árakban az utóbbi hetekben robbanásszerűen megemelkedett földgáz-beszerzési árakat.

Robert Habeck erről elmondta, hogy egyelőre nem élnek a lehetőséggel, de szükség lehet rá az energiaellátás összeomlásának megakadályozásához. A rohamos drágulás ellensúlyozására első lépésként egy 15 milliárd eurós hitelkeretet nyitnak az ágazati szereplőknek.

Nyugodt magyarok

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) eközben igyekezett megnyugtatni mindenkit arról, hogy az Ukrajnában zajló háború ellenére is zavartalan a gázszállítás, az orosz fél továbbra is a hosszú távú szerződéseknek megfelelően teljesíti a rendelést, amelyek Szerbia (Kiskundorozsma) és Ausztria (Mosonmagyaróvár) felől érkeznek.

A MEKH jelezte, hogy „a betárolás intenzitása várhatóan alacsonyabb lesz” a Török Áramlat vezeték ütemezett karbantartási munkái miatt bekövetkező leállítása idején, de a felhasználók ellátása ebben az időszakban is zavartalan lesz. A MEKH közölte azt is, hogy jelenleg 938 millió köbméternyi biztonsági készlet áll rendelkezésre, ez október 1-től 1,2 milliárd köbméterre nő, a magasabb készletszintre való feltöltés folyamatos. A közlemény szerint a 6,33 milliárd köbméternyi hazai tárolói kapacitás 36,27 százalékát már feltöltötték. Jelenleg 2,3 milliárd köbméter földgáz áll rendelkezésre a földalatti gáztárolókban.

– Míg az egyetemes szolgáltatás keretében vételező, túlnyomórészt lakossági felhasználók biztonságos téli ellátásához az egyetemes szolgáltatónak, az MVM Next Zrt.-nek, a következő, 2022/2023-as téli időszakra október elsejéig 1,87 milliárd köbméter földgázt kell betárolnia, addig a versenypiaci felhasználók ellátása érdekében a földgázkereskedők is megkezdték és folyamatosan töltik a tárolók kereskedelmi készleteit – tájékoztatott a hivatal.

Szijjártó nem tudta

Holoda Attila szerint a gázszállítás ügye politikai játszmák és erőfitogtatás terepére sodródott, ráadásul az oroszok ebben a kérdésben nincsenek tekintettel a jó partneri viszonyt demonstráló Magyarországra sem. Legalábbis szerinte ennek jeleként érzékelhető, hogy alig egy nappal azt követően, hogy a múlt héten Szijjártó Péter külügyminiszter kijelentette, a Török Áramlaton keresztül folyamatosan és zavartalanul megkapjuk a megrendelt mennyiségű gázt, a Gazprom közölte, e hét keddtől (tehát június 21-től) egy hétre leáll a szállítás mégpedig karbantartás miatt. – Ha erről tájékoztatták volna Szijjártót, valószínűleg maga jelenti be, megelőzendő a piaci és fogyasztói pánikot. Ám ez nem történt meg – emlékeztetett Holoda Attila.

Mint kifejtette, a gázszállítás nem tekinthető zavartalannak, ahogy azt a kormány igyekszik kommunikálni, hiszen a hat betáplálási pont közül jelenleg csak három határkeresztező csatlakozáson, Horvátországból, illetve Románia és Ausztria felől érkezik gáz. Attól ugyanakkor szerinte nem kell tartani, hogy gáz nélkül maradunk, hiszen a kereskedelmi és stratégiai földgáztárolók együttes tárolói töltöttsége 38,2 százalékos, ami 2,5 milliárd köbmétert jelent. Ez pedig már most közel elegendő ahhoz, hogy a következő telet átvészeljük. – Európában sem a következő tél átvészelése a kérdéses, hanem az azt követő időszak, főleg azokban az országokban, ahova már nem szállít gázt Oroszország – mondta a szakértő. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy az unióban dübörög a RepowerEU nevű program is, amelynek célja az energiahatékonyság és a megújuló energiák részarányának növelése. Ezen a téren az Európai Unió több országa eleve sokkal jobban áll, mint Magyarország.

Azt, hogy zavartalan gázellátásról – ahogy azt a MEKH és Szijjártó is teszi – nem lehet beszélni, a számok is igazolják: mint az energetikai szakértő felhívta rá a figyelmet, a nyilvánosan elérhető kereskedelmi és stratégiai tárolói adatokból kiolvasható, hogy míg egy héttel ezelőtt (június 16-án) 27,6 millió köbmétert sikerült letárolni, szerdán (június 22-én) már csak 14,1 millió köbméter gáz került a földalatti gőztárolókba, ami közel 50 százalékos visszaesést jelent.

Holoda Attila kitért arra is, hogy a magyar lakossági energiaigény jelentős része közvetlenül a gázra épül, aminek az az oka, hogy a nyolcvanas években erőteljes kormányzati törekvés volt erre. Európa szerte ezzel szemben főként a villamosenergiára épül a háztartások fogyasztása, így a gáznak elsősorban az áram megtermelésében van szerepe, tehát itt kell gondoskodni a megújuló energiaforrások becsatornázásáról.

A szakértőt kérdeztük arról is, hogy egyetért-e a kormány azon narratívájával, miszerint az európai energiaválságon valójában az Egyesült Államok nyer, hiszen a növekszik az amerikai cseppfolyós gáz (LNG) iránti igény. Holoda Attila szerint viszont aki ilyesmit állít, az vagy nincs tisztában a globális energiapiac sajátosságaival, vagy tudatosan vezeti félre a közvéleményt. – Az Európai Unió összesen 15 milliárd köbméter LNG-t vásárol majd évente az Egyesült Államoktól, ami kevesebb mint tíz százaléka az éves felhasználásnak, vagyis a tétel nem tekinthető jelentősnek. Ráadásul a szállítmányok a jövőben sem lehetnek jelentősen nagyobbak, hiszen az európai kikötői LNG lefejtő terminálok kapacitások szűkösek és a következő években minden törekvés ellenére sem bővíthetők nagy mértékben – szögezte le az energetikai szakértő.

Paks II-vel csak nő a függőség

A kormány előszeretettel hangoztatja azt is, hogy Magyarország energiafüggősége Paks II. megépülésével jelentősen csökkenni fog, mert villamosenergia-igényünk jelentős részét itthoni forrásból fogjuk biztosítani. Holoda Attila szerint ugyanakkor ez az érvelés sem állja meg a helyét, mivel Paks I. – és Paks II. – fűtőelemeit egyelőre csak a Rosatom képes legyártani és szállítani.

– A fűtőelemek nem dobozos termékek, amelyeket csak úgy le lehet emelni a polcról. Egy amerikai gyártó jelenleg teszteli a Paks II. üzemeltetéséhez is alkalmas fűtőelemeket beépíthetőségét az ilyen VVER típusú orosz erőművekbe, de innen még nagyon hosszú és nehéz út vezet az engedélyeztetéshez. Tehát a függőség csökkentéséről jelenleg, pláne diverzifikációról nem beszélhetünk – fogalmazott a szakértő, hozzátéve: a második Orbán-kormány időszakának elején, 2010-2013-ban gőzerővel zajlott a paksi bővítés előkészítése. Nyílt verseny volt tervbe véve, amely iránt már az előzetes érdeklődés is komoly volt az amerikai, japán, dél-koreai és francia atomerőmű-fejlesztők részéről. Éppen ezért nagy meglepetést okozott, amikor Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2014-ben aláírták a Paks 2-ről szóló megállapodást.  

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Háború és béke IKEA-színekben