Idén év elején a kínált albérletek ára átlagosan elérte a mélypontot, azóta viszont a korábbinál lassabb, de folyamatos emelkedés tapasztalható Budapesten és vidéken is. Ha a kereslet versenyt tud tartani az árakkal, idővel akár a 2019-es, vagyis a járvány előtti szintet is elérhetik a kért összegek. Ugyanakkor az átrendeződő piac és a gazdasági bizonytalanságok miatt sok a kérdőjel – mondta a Magyar Hangnak Balogh László, az Ingatlan.com vezető elemzője.
2021 januárjában a harmadik – és egyben legerősebb – járványhullám előtt ért véget a lakásbérleti piacon a mélypont, azóta a korábbinál lassabb, de folyamatos emelkedést mutat. A növekedést a harmadik hullám és az azt kísérő lezárások sem törték meg, pedig ezek tovább tartottak, és helyenként szigorúbbak is voltak a korábbiaknál. A koronavírus-járvány sokaknál okozott jövedelemkiesést, és a külföldi turizmus visszaesése a rövidtávú lakáskiadást is visszavetette, a lakásbérleti árindex mégis visszatért a 2020-as szintre, bár még alacsonyabb, mint a járvány előtt.
Júliusban a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint országosan 2,7 százalékos volt a havi szintű emelkedés, január óta összesen 8 százalékos. Az év eleje óta tartó emelkedés Balogh László szerint a piaci szereplők pozitív várakozásait is tükrözi. A harmadik járványhullám az oltási kampány kezdetével esett egybe, ami feltehetőleg a lezárások ellenére is némi optimizmussal tölthette el a piacot. A szakember arra számít, hogy ez a trend augusztusban is folytatódhat. A gyorsuló növekedésben szerinte már része van a felsőoktatási tanévkezdet előtt albérletet kereső hallgatóknak is.
Fotó: Ingatlan.com
Ráadásul a 2021-es mélyponton a kínálat elérte a maximumát: míg most 19 ezer kiadó ingatlan a piacon, a mélyponton még 25 ezer volt.
– Ez rámutat arra az összefüggésre, hogy ha van kínálat, akkor az meg tudja regulázni az árakat. Amint azonban felszívja a kínálatot a kereslet, nőni kezdenek az árak. Nagy kérdés, hogy a kereslet fizetőképessége elegendő lesz-e, hogy visszatérjenek a 2019-es árak, amelyek sok esetben problémát jelentettek a bérlőknek. Sok múlik azon, hogy milyen lesz a gazdasági helyzet – mutatott rá az elemző, aki arra számít, hogy 2022-re a lakásbérleti piac még nem tér vissza a normalitáshoz, már csak azért sem, mert több téren is átrendeződés tapasztalható, amelynek hosszú távú hatásai lehetnek.
Nem csak a gazdasági helyzet alakulása jelenthet bizonytalansági faktort, hanem az is, hogy a koronavírus-járvány alatt általánossá vált a home office, és sok munkáltató rájött, hogy ők is csökkenthetik a költségeket azzal, ha nem kell az irodában kell munkateret biztosítaniuk a munkatársaiknak. - A home office miatt egyáltalán nem biztos, hogy mindenkinek abban a városban szükséges ingatlant bérelni, ahol dolgozik. Ez azzal járhat, hogy a kereslet egy része elmarad - vélekedett Balogh László.
Budapesten augusztus közepén a kiadásra kínált lakások és házak átlagos bérleti díja 145 ezer forintot tett ki, ami még mindig 5 ezer forinttal kevesebb, mint tavaly ilyenkor és 20 ezer forinttal kevesebb, mint 2019-ben. Az ingatlan.com elemzése szerint augusztus közepén a nagy egyetemvárosokban viszont nőttek az árak a tavalyihoz képest: Debrecenben, Szegeden és Pécsett is átlagosan 10 ezer forinttal kell többet fizetni a kiadó lakásokért, mint tavaly, míg Miskolcon alacsonyabb ár mellett stagnálás tapasztalható.
