Rosszul kezdte a hét utolsó munkanapját a forint: pénteken reggel 400,3 körül járt az euró jegyzése, majd fél tíz körül megközelítette a 402 forintot is, a délelőtt további részében pedig a 401-es szint közelében mozgott.
Nem lehet ezen csodálkozni, hiszen az elmúlt két napban több, a magyar gazdasággal kapcsolatos kedvezőtlen hír is megjelent. Szerdán a Portfólió közölte a S&P Global elemzését, amely szerint a magyar költségvetés a finanszírozási költségeket tekintve a világ öt legérzékenyebb országa közé tartozik.
A világ legnagyobb hitelminősítője szerint az a tény, hogy a háborúval sújtott Ukrajna, illetve Brazília, Egyiptom és Ghána társaságába került hazánk, annak köszönhető, hogy 2025-ig a GDP 1,6 százalékával nőhet az államadósság finanszírozásának költsége, amely hozzávetőlegesen 800 milliárd forintos plusz terhet jelent.
Csütörtökön késő este pedig a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója az uniós támogatásokkal kapcsolatosan egy új forgatókönyvet is megemlített. A brit hírügynökség cikkét szemléző Portfólió szerint az igazgató elmondta, a magyar kormány nyitott a kompromisszumokra a helyreállítási alap forrásainak elérése érdekében, de nem világos, pontosan mit is akar az Európai Bizottság a korlátozások feloldása érdekében. Ugyanakkor új elemként jelent meg azonban a magyar álláspontban, hogy Orbán szerint „arra is felkészültünk, hogy a pénzek nélkül is meg kell élnünk. Ez nem jó forgatókönyv számunkra, de anyagilag felkészültünk”.
Az utóbbi kijelentés arra utal, hogy a magyar kormány már komolyan számol az uniós támogatások további blokkolásával. Amennyiben erre sor kerül, akkor a már bejelentett megszorítások kevésnek bizonyulnak, és újabbakról kell majd dönteni, illetve plusz bevételek után nézni.
A másik, és a forint árfolyama szempontjából fontos tényező, hogy a befektetők árgus szemekkel figyelik a magyar költségvetési és adósságpályát. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy rossz pályára került a magyar gazdaság, menekülnek a forinttól, ami gyengíti a magyar valutát.
A francia Societe General bank elemzői például már készpénznek veszik, hogy az év végéig nem kerül pecsét a magyar helyreállítási programra, és így az abban a hazánknak járó 15,5 milliárd euróra – amelyből 5,9 milliárd euró a támogatás és 9,6 milliárd a kedvezményes hitelkeret – 70 százalékáról lemondhatunk. Ezért úgy vélik, valahol 430 forint körül alakulhat az év végére az euróárfolyam. Ezzel azonban nem lesz vége az ország vesszőfutásának, mert a francia bank szerint jövőre is harmadával-negyedével megvágják a felzárkózási pénzek 21,7 milliárd eurós keretét, ami a forint további gyengülését vetíti előre.
Nagy kérdés, hogy mindezt hogyan értékeli júliusban a Fitch, illetve augusztusban az S&P, amikor felülvizsgálják a magyar besorolást. Ha rontanak a jelenlegi stabil besoroláson, az tovább gyengítheti a befektetők bizalmát a magyar gazdaságban, ami a forint további gyengüléséhez vezethet.
