Januárban 4,7 százalékos volt az infláció, azonban – miként azt Róna Péter közgazdász lapunknak elmondta – ennek kiszámításánál nem veszik figyelembe például a lakhatás költségeit. A szakértő szerint szükséges a forint erősítése, a laza monetáris politika szigorítása, mert ha ez elmarad, egyetlen dolog foghatná vissza az inflációt, ha a koronavírus járvány eszkalálódása miatt jelentősen csökkenne a világgazdaság növekedése.
Elemzőket és a Magyar Nemzeti Bankot is meglepte, hogy a várakozásokat meghaladva 4,7 százalékos inflációt mért januárban a Központi Statisztikai Hivatal.
Virovácz Péter, az ING elemzője a Magyar Hangnak elmondta: Úgy vélem, a mostani, a vártnál magasabb inflációs adat egyedi tényezőknek köszönhető. Például, hogy amíg tavaly januárban 2,3 százalékkal estek az inflációra igen erősen ható üzemanyagárak, addig idén januárban ugyanennyivel emelkedtek. Vagyis egy viszonylag alacsony bázisra jött az idei jelentősebb emelkedés.
A gondolatot folytatva, tavaly februárban és márciusban jelentősen emelkedett a kőolaj és így az üzemanyag ára. Így ezekben a hónapokban már magasabb bázissal számolhatunk, amiből logikusan következik, hogy lassabb lesz az árak emelkedése, mint januárban. Ebbe az irányba mutat az is, hogy több, az áremelkedés ütemét gyorsító hatással már nem kell számolni.
Orbán Viktor: „Gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak" | Magyar HangÍgy például a sertésinfluenzának a sertéshús emelkedésre gyakorolt hatása is kifut lassan, s ugyanez igaz több, az idei évben még emelő hatású tényező esetén, ezért úgy gondolom, hogy április környékére az infláció valahol három százalék környékén lehet majd, s várakozásunk szerint egész évben három-négy százalék között alakul majd a pénzromlás mértéke, az olajár függvényében.
Kissé másként látja a helyzetet Zsiday Viktor befektetési szakértő. Szerinte a jegybank helyzetértékelése akkor lehet igaz, vagyis hogy 3-4 százalék körüli szintre esik vissza az infláció, ha igaznak bizonyul több, az elemzés alapjául szolgáló feltételezés. Egyrészt, hogy a béremelkedés nem fog árinflációt okozni, másrészt hogy a forint gyengülése csak minimális mértékben emeli az inflációt. – Nekem azonban kétségeim vannak, hogy ezek a feltételek valóban teljesülnek, ha pedig nem teljesülnek, akkor az év végét már négy százalék feletti inflációval zárjuk.
Róna Péter közgazdász még ennél is súlyosabbnak tartja a helyzetet. Véleménye szerint a magyar döntéshozóknak azokkal a tényezőkkel kellene foglalkozni, amelyre hatásuk van. S miután az olajárra hazánknak semmiféle hatása nincs, olyan lépésekre lenne szükség, amelyek az ezen kívüli tényezőkre vannak hatással.
A közgazdász arra hívja fel a figyelmet, hogy a forint gyengülése és az infláció egymást gerjesztő folyamat, amelyet tovább erősít a bérek folyamatos emelkedése. Ezért feltétlenül szükségesnek látná a forint erősítését a laza monetáris politika szigorításával, azaz a kamatszint emelésével, amely jótékony hatással lenne az inflációra is.
Kell-e lépnie a jegybanknak a forint védelmében? | Magyar HangEnnek elmaradása esetén azonban azzal kell számolni, hogy az év vége felé a pénzromlás értéke meghaladja majd az öt százalékot. Ennek a lépésnek az elmaradása esetén csak egyetlen dolog foghatná vissza az inflációt, ha a koronavírus járvány eszkalálódása miatt jelentősen csökkenne a világgazdaság növekedése.
Végezetül Róna Péter arra is felhívta a figyelmet, nem véletlen, hogy az átlagpolgár a hivatalosan mértnél nagyobbnak érzi az inflációt. A hivatalos adatoknál ugyanis valóban lényegesen nagyobb az infláció, hiszen például a lakhatás költségeit – amelyek az elmúlt években jelentősen nőttek – szinte egyáltalán nem veszik számításba a pénzromlás értékének kiszámolásakor, a mindennapi életben viszont számolni kell azzal.
A jegybank egyébként lépett is, amikor Nagy Márton egy csütörtöki háttérbeszélgetésen kijelentette, a jegybank folyamatosan figyeli az inflációra ható folyamatokat, s amennyiben szükségesnek látják, közbe fognak lépni.
Jelenlegi elemzésük azt mutatja, a pénzromlás januári 4,7 százalékos mértéke februárban 4,2 százalékra, márciusban pedig 3,7 százalékra mérséklődhet. Az alelnök szavainak hatására a forint erősödni kezdett, s 340 forintos fölötti euró árfolyam 338 forint környékére esett vissza. Nagy arról is beszélt, hogy 5-8 negyedéven belül sikerül majd a célként kitűzött három százalék körüli értékre belőni az infláció mértékét.
