Ha nem vigyáz, könnyen borulhat a családi költségvetés

Egyre szaporodnak a jelek, hogy elkerülhetetlen egy újabb válság kitörése, a kérdés már csak az, mikor várható a krach és milyen mélységű lesz. Az 1987-es válságot megjósoló Paul Tudor Jones amerikai befektető is azt közölte, hogy hamarosan ijesztő visszaeséssel kell szembenézni, amellyel szemben a 2008-as válságot követően alkalmazott jegybanki eszközök hatástalanok lesznek. (Véleményére azért kell odafigyelni, mert harmincegy évvel ezelőtt megjósolta az amerikai tőzsdeindex hatalmas esését. Ami be is következett: soha nem zuhant az index egy nap alatt 23 százalékot, mint akkor. Ő pedig egy vagyont keresett rajta.)

Úgy tűnik, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is reagál a várható visszaesésre, s a korábbiaknál is erőteljesebben igyekszik a lakáshitelt felvevőket a hosszabb időre rögzített kamatozású kölcsönök irányába terelni. Érthető is az igyekezet, hiszen a világ jegybankjai szigorítani fogják a monetáris feltételeket – az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) már el is kezdte a kamatemelést –, amelynek eredményeként emelkedni fognak a kamatok, s a folyamat Magyarországot sem kerülheti el. A kamatok növekedése pedig a törlesztőrészletek emelkedéséhez vezetnek.

Ez akkor jelenthet gondot egy családnak, ha a felvett lakáshitel törlesztőrészleteit éppen csak ki tudja fizetni. Ez esetben ugyanis növekvő fizetési kötelezettsége felboríthatja a családi költségvetést. Ezt megelőzendő szigorítja idén októbertől a jegybank a jövedelemarányos törlesztőrészletre vonatkozó szabályokat. A bejelentett változtatás szerint a változó, illetve az öt évnél rövidebb időre rögzített kamatozású hiteleknél ugyanakkora jövedelem esetén kevesebb kölcsönt lehet felvenni októbertől, mint jelenleg.

A mostani szabályok alapján a törlesztőrészlet nem lehet nagyobb a havi jövedelem felénél, 400 ezer forint feletti bér esetében 60 százalékánál. A tervezett módosítások szerint az öt évnél rövidebb időre fixált, illetve az éven belül változó kamatozású kölcsönök esetében a jövedelemnek legfeljebb csak negyede lehet a havi fizetési kötelezettség, 400 ezer forint felett pedig 30 százalék. Az öt és tíz év közötti időszakra fixált törlesztőjű hiteleknél ugyanezek a számok: 35 és 40 százalékra módosulnak, a tíz évnél hosszabb időre változatlan kamatozást ajánló kölcsönöknél maradnak az eddigi feltételek.

Érthető a jegybanki lépés, hiszen a lassan emelkedésnek induló kamatok gyorsan megjelennek a három-, hathavonta változó kamatozású kölcsönök – a devizahitelek forintosításakor szinte csak ilyen kölcsönöket kínáltak a bankok –, de még a néhány évre rögzített törlesztő részletet kínáló szerződések esetében is. De nem kell elkeserednie azoknak, akik változó kamatozású lakáshitelt vettek fel. Nekik még van idejük átnyergelni valamelyik fix kamatozású kölcsönre. Palkó István a Portfólió.hu vezető elemzője a Magyar Hangnak elmondta, mostanában indultak emelkedésnek a kamatokat meghatározó mutatók, ezért az adósok ma még relatíve olcsón át tudják váltani fix kamatozású kölcsönre a hiteleket. Ez ugyan a mostanában kötött szerződéseknél néhány ezer forintos havi pluszt jelent, de akik a forintosításkor, vagy egyéb módon két-három évvel ezelőtt vettek fel változó kamatozású lakáshitelt, azoknak még akár törlesztőrészlet-csökkenést is, az elmúlt néhány évben ugyanis jelentősen estek a kamatok. Annál is inkább érdemes a váltáson gondolkodni, mert az adatok azt mutatják, az összes lakáshitel több mint hatvan százalékát változó kamatozásra kötötték – igaz, a frissen kötött szerződések nyolc tizede már állandó törlesztőrészletre köttetett.