Interjút adott a Mandinernek Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, aki beszélt például az orosz olajembargó hatásairól, a magyarországi és a régiós üzemanyag-ellátás biztonságáról, egy esetleges gázembargó hatásairól és a különadókról is.
Hernádi Zsolt nem elégedett az EU orosz olajembargós megállapodásával, mert maradtak benne elvarratlan szálak: például korlátozottan lehet majd orosz olajból finomított terméket exportálni. Szerinte néhány hónap múlva több közép-európai ország nehéz helyzetbe kerül emiatt. Ugyanakkor több ország fellélegezhet, és például Németország, azon belül is Brandenburg tartomány haszonélvezője lesz annak, amit Magyarország Brüsszelben kiharcolt.
A Mol a százhalombattai és a pozsonyi finomítóban akkor tud 100 százalékos ellátást biztosítani, ha Horvátországban egy 80 kilométeres szakaszt bővítenek, és a vállalat továbbra is hozhat fel orosz kőolajat. Amennyiben a vezetékszakasz nem bővül, akkor 20, illetve 30 százalékkal csökken a finomítók ellátása, ha pedig orosz olajat sem hozhatott volna fel a Mol, további 20-30 százalékos teljesítménycsökkenés lenne várható. Hernádi egyetért a kormánnyal abban, hogy ez tényleg atombomba lett volna magyar gazdaság számára.
A Mol-vezér arról is beszélt, hogy az áremelkedés és az ellátási bizonytalanság az egész világnak gondot okoz, illetve minden energiahordozó drágább lesz, és nem rövid ideig.
Hernádi szerint meg lehet ugyan hirtelen szüntetni Európa 27 százaléknyi oroszkőolaj-függőségét, és akár a Barátság vezetéken a régiónkba érkező forgalmat is, ám ez utóbbi a teljes orosz export csupán 10-15 százaléka. Ezért úgy gondolja, félrevezetés azt állítani, hogy ezzel az embargós politikával térdre kényszerítjük az orosz gazdaságot. – Aki azt mondja, néhány hónap alatt cseréljük le az Ural típusú olajat, annak fogalma sincs a szerves kémiáról – tette hozzá.
Egy esetleges gázembargóra is kitért Hernádi, szerinte ez Németországot 1945 óta nem látott válságba sodorná. Ami hazánkat illeti, a lakosság több mint kilencven százaléka közvetlenül vagy távfűtésen keresztül indirekt módon gázzal fűt.
Kiemelte, hogy a Mol árazása versenyár, nem költségalapú. Ennek az árképzésnek a lényege, hogy lehetővé tegye az importot, és senki ne kerüljön monopolhelyzetbe.
Kitért a 480 forintos magyarországi hatósági üzemanyagárra amely szerinte kiszorítja az importot, és felborítja a kereslet-kínálati egyensúlyt. Ez Hernádi szerint nemcsak arról szól, hogy mennyivel lehetne több a Molnak a jövedelme, hanem arról is, hogy az egyébként is labilis európai kőolaj- és dízelolajpiacon még egy bizonytalansági tényezőt beállítottunk. Középtávon azok sem hoznak majd be 480 forintért terméket, akiknek hálózatuk van itthon, még akkor sem, ha van megfelelő mennyiségű üzemanyaguk. A nyomott árnak kiszorító hatása van, ebből az következik, hogy előbb-utóbb hiány keletkezik. Ráadásul egy ilyen hatósági intézkedés egyáltalán nem gondol a rendkívüli helyzetekre, mint amilyen most történik az osztrák finomítóban, hogy késik a karbantartás utáni újraindulás.
Az importpiacon eddig egyedül az OMV maradt talpon, most ő is elesett, nem lesz képes ellátni a kútjait. Képtelenség 10-15 százaléknyi árukiesést egyik napról a másikra pótolni. Hernádi Zsolt szerint egy ilyen árbeavatkozás csak igen rövid távon tartható fenn, szerinte július 1. után ha nem is egy lépésben, fokozatosan ki kellene vezetni az árkorlátozást.
Azért is vannak magas árak, mert túlkereslet van, muszáj lenne csökkenteni a fogyasztást is, az majd korrigál. Egyre gyakrabban hangoznak el javaslatok, mint a tömegközlekedés támogatása, a nagyvárosi autómentes hétvégék. A rászoruló rétegeket pedig célzott támogatással kell és lehet segíteni.
Jelen állás szerint a Mol ki tudja fizetni a különadókat, de Hernádi arra is felhívná a figyelmet, hogy a Mol az utóbbi mintegy húsz évben több mint 1000 milliárd forintot fordított az olaj és a gáz területén az ellátás biztonságát növelő beruházásra – ezek nem minden esetben térültek meg piaci alapon. A Mol ezért nem kért támogatást. Most valóban magas a Mol bevétele, de máskor meg tetemes veszteségeik vannak, ez ciklikus üzem, Hernádi kíváncsi arra, hogy kapnak-e vissza pénzt az államtól, amikor majd épp megint rosszul megy.
Mint megírtuk a kettős benzinár kapcsán a legfrissebb fejlemény az, hogy az Európai Bizottság területért biztosa azt kéri, Magyarország függessze fel a diszkriminatív üzemanyagárakat a külföldi rendszámú járművekkel szemben, ellenkező esetben kötelezettségszegési eljárást indítanak
