
Tovább tart a hitelezés jelentős bővülése, amelyet a lakáshitelek és a személyi kölcsönök húznak leginkább. Júliusban csaknem 255 milliárd forint értékben kötöttek új lakáshitel-szerződéseket a bankok. Ez az összeg ugyan elmarad az előző hónap 282 milliárd forintos rekordjától, de így is jelentősnek mondható. A személyi kölcsönöknél hasonló adatokat látunk: 153 milliárd forint összegben kötöttek szerződéseket a bankok, ami csaknem elérte a 156 milliárd forint értékű júniusi adatot – olvasható ki Magyar Nemzeti Bank friss adataiból.
Csúcsot dönthet idén a lakossági hitelezés
Gergely Pétert, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértőjét kérdeztük a részletekről. Arra mutatott rá, hogy az év első hét hónapjában folyamatosan magas volt a kereslet a kölcsönök iránt, így soha nem látott összegű szerződéstömeget láthatunk mind a lakáshiteleknél, mind a személyi kölcsönöknél. Az előbbiek összege csaknem megduplázódott a megelőző év hasonló időszakához képest, és elérte az 1 832 milliárd forintot, így arra lehet számítani, hogy már a nyár végén megdőlhetett a 2025-ös, 1 970 milliárd forintos, egész éves rekord. A személyi kölcsönöknél szintén kiugró mértékű, 35,3 százalékos növekedés látható, a megkötött új szerződések összege 858 milliárd forintra rúg. Amennyiben ebben a folyamatban nem történik drasztikus fordulat, akkor már szeptember végére sikerülhet túlszárnyalni a tavalyi, egész éves teljesítményt.
Az Otthon Start húzta a hitelpiacot
– A lakáshitelezés dinamikus felfutásának legnagyobb felhajtóereje egyértelműen a tavaly bevezetett Otthon Start hitel. A háromszázalékos, igen kedvező kölcsön sokakat ösztönzött arra, hogy azonnal lecsapjanak a lehetőségre, mert nem tudni, meddig lesz elérhető ez a nagyon kedvező konstrukció, hiszen jelentős terhet jelent a költségvetés számára – fogalmazott a szakértő. Ezért akinek szándékában állt lakást vásárolni, az akár előre is hozta a vételt, nehogy lemaradjon a kedvező lakáshitelről. Azzal is tisztában kell lenni, hogy miután akár befektetési célra vásárolt lakás esetén is nyitva áll a lehetőség, sokan ezért vágnak bele a vásárlásba. Azt is észre kell venni, hogy miután az átlagos állampapírhozam 5,5 százalék körül van, ráadásul adót sem kell fizetni a hozam után, megéri a szabad pénzt állampapírba fektetni, és a lakásvásárláshoz felvenni az Otthon Startot, hiszen így 2,5 százalékot nyer az üzleten az ember. Többek között a hitel hatalmas népszerűsége magyarázza, hogy az átlagos lakáshitel nagysága a korábbi 20 millió forintról 35 millióra emelkedett. Ebből az is látszik, hogy az idén felvett lakáshitelek összegének drasztikus emelkedése nem a szerződések darabszámának emelkedésével magyarázható, hanem az átlagos hitelösszeg jelentős növekedésével.
A személyi hitelek esetében szintén nem a darabszám emelkedésének köszönhető a hitelezés bővülése, hanem az átlagos hitelösszeg emelkedésének. Itt ismét azt látni, hogy a reálbér emelkedésével bátrabbak lettek a családok, illetve hogy jelentősen csökkentek a kamatok a néhány évvel ezelőtti szinthez képest. Így ma már szinte minden banknál találni tíz százalék alatti kamattal hirdetett konstrukciót. Jelentősen egyszerűsödött a hitelfelvétel folyamata is. A legtöbb banknál már applikáción keresztül, illetve online igényelhet az ember személyi kölcsönt. De változott a bankok hozzáállása is ezekhez az ügyekhez, hiszen ha látják, hogy az ügyfél stabil jövedelemmel rendelkezik, maguk keresik meg, és kedvező feltételek mellett akár napon belül is folyósítják számára a személyi kölcsönt. Végül azt sem szabad elfelejteni, hogy egyre optimistábbak az emberek, enélkül nem nagyon lennének hajlandók akár hosszabb időre is eladósodni.
Nem kell tartani tömeges bedőléstől
Bár a 2008-as pénzügyi világválságot követő tömeges bedőlésekre emlékezve sokakban vetődhet fel, hogy a hitelezés mostani lendületes felfutása okozhat hasonló problémákat, Gergely Péter szerint ettől nem kell tartani, mert a hitelfelvétel feltételeinek szigorítása ennek esélyét jelentősen csökkentette, illetve mert ma egészen más a felvett hitelek összetétele, továbbá egészen más a gazdasági környezet.
Vagyis idén ugyan valóban jelentősen nagyobb összegben vettek fel lakás- és személyi kölcsönt a magyar családok, mégsem kell attól tartani, hogy tömegesen dőlnek be a hitelek. Egyrészt, mert aki hitelt vett fel, annak át kellett menni a banki hitelbírálaton, amelynek során igencsak alaposan megvizsgálják a kölcsönért folyamodók anyagi hátterét, és csak akkor szerződnek velük, ha biztosnak látják a visszafizetést. Másrészt most nem kell számolni az árfolyamkockázattal, mint a devizahitelek esetén. Az is biztonságot ad a családoknak, hogy mind a lakás-, mind a személyi hitelek szinte mindegyike fix kamatozású, nem vetődik fel annak veszélye, hogy a megemelkedett kamatláb miatt gondot okozhat a havi törlesztőrészlet fizetése. Az olyan kamattámogatott hitelek, mint az Otthon start, a CSOK Plusz, a Babaváró alapból fix kamatozásúak, a piaci hitelek – amelyek csak töredékét adják a teljes hitelállománynak – döntő többsége szintén fix kamatozású, a legnépszerűbbek a tíz évig fix törlesztőrészlet mellett folyósított kölcsönök.
Világos, hogy mindez nagy biztonságot ad a hitelfelvevőknek. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy évek óta folyamatos a reálbérek emelkedése, akkor azt látjuk, hogy még stabilabb az adósok helyzete, hiszen ha a hitelfelvételkor gond nélkül tudta fizetni a törlesztőt, akkor a magasabb fizetés mellett ez még könnyebb lesz.
Az adatokat elemezve azt is látni, hogy az emberek sokkal megfontoltabbak, mint a devizahiteles katasztrófa előtt. Jellemzően nem napi fogyasztásra használják a felvett kölcsönt, mint korábban gyakran előfordult, például szórakoztató termékekre, hanem valamiféle beruházásra. Még a személyi hitelek egy részét is lakásfelújításra, korszerűsítésre, esetleg bővítésre szánják. De az sem ritka, hogy korábban felvett kölcsönök kiváltására fordítják a frissen felvett hitelt. Világos, hogy ha nem jelentett gondot a kedvezőtlenebb feltételekkel kapott kölcsön törlesztőjének fizetése, akkor a jobb feltételekkel kapott kölcsöné sem okozhat gondot.










