Csütörtökön a jegybank az előzetes ígéretének megfelelően újabb 30 bázisponttal, 6,75 százalékra emelte az egyhetes betét irányadó kamatát, ami után elkezdett erősödni a forint az euróval szemben: dél körül már 394,65 körül jár a jegyzés, ami fél százalékos erősödést jelentett a szerda estéhez képest.
Az elmúlt napokban azonban már a 400-as szintet ostromolta a forint árfolyama: kedden hiába emelte a jegybank monetáris tanácsa az alapkamatot 50 bázisponttal, 5,90 százalékra, az ezután követett kommunikációja nem nyugtatta meg a forintbefektetőket. Emiatt aznap a 397 feletti tartományokban járt a forint-euró kurzus, míg estére a 399-es szintet is megközelítette. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán ábrákkal hívta fel a figyelmet arra, hogy a forint már nem „csak” az euróval szemben gyengül folyamatosan, hanem a románok, lengyelek és csehek pénzével szemben is. Mint írja, „a propaganda persze sok millió honfitársunkkal próbálja elhitetni, hogy nálunk van a világ legjobb gazdasága, de a valóság màs. A Fidesz a forint gyengítésével és Európa egyik legnagyobb inflációjával (na meg persze az áthárított különadókkal) veszi el az Önök pénzét.”
Ez egyben azt is jelenti, hogy idén a nyaralás is jóval drágább lesz, miután egy külföldi utazás költségét az infláció mellett a forint gyengülése is tetézi. – A két tényező együttesen 200-230 ezer forinttal drágít meg egy olyan nyaralást, amely egy éve még kijött egy millió forintból. Ez 20-23 százalékos áremelkedésnek felel meg – írta a Bankmonitor.hu. Arról már az rtl.hu számolt be, hogy egy három tagú családnak az egyhetes horvátorszűgi nyaralás is 150 ezer forinttal kerülhet többe, mint egy éve. Egész pontosan egy 3 tagú magyar család, amelyik tavaly még 700 ezer forintot költött az Adria partján nyaralásra, idén 158 ezerrel többet fizethet ugyanazért.
Ez csak kisebb részben magyarázható a magyarhoz hasonló mértékű, 9,4 százalékos horvát inflációval, többet számít az, hogy a forint nemcsak az euróhoz hanem a kunához képest is 13 százalékkal kevesebbet ér, mint egy éve. Mint írják, az euró árfolyama 2021. május 31-én 348,24 forint volt, egy évvel később viszont már 393,01 forintot kell fizetni egyetlen euróért. A horvát kunánál sem jobb a helyzet, kedden 51,98 forintot kellett fizetni egyetlen kunáért, míg egy évvel korábban 46,37 forintba került. A kuna egyébként nem nagyon gyengül, mert Horvátország – bár később csatlakozott az unióhoz, mint mi – január elsejétől bevezeti az eurót.
A forintgyengülés kapcsán érdemes azt is felidézni, hogy kedden jelent meg a Magyarországon működő nagy német cégeket tömörítő Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 2022-es konjunktúrafelmérése, melynek legérdekesebb pontja épp a magyar euróbevezetés témája volt. A magyar euró bevezetését támogatók aránya 11 éve nem volt ilyen magas, mint most, és a cégvezetők körében a magyar eurótámogatottság elmúlt években látott csökkenő trendje élesen megfordult – olvasható egy alapkezelő közösségi oldalán. Az is kiderült a kutatásból, hogy a cégvezetők új kockázati tényezőként azonosították a felmérésben az árfolyamkockázatot.
Bármennyire is szeretnének azonban eurót látni a német vállalatvezetők – mert az árfolyam kiszámíthatatlansága már a német érdeket sem szolgálja – Magyarország jelenleg az euró bevezetéséhez szükséges feltételek közül egyet sem teljesít. Ez derül ki az Európai Központi Bank (EKB) szerdán megjelent konvergencia-jelentéséből. Utoljára tíz éve volt példa arra, hogy a kritériumok mindegyikét elvétsük, noha volt olyan év, amikor három feltételt is teljesítettünk – állapítja meg ennek kapcsán a Portfólió.
Rajtunk kívül Románia az, amely semelyik kritériumnak sem felel meg, a lengyelek és a csehek egyet-egyet, a bolgárok pedig kettőt teljesítenek. Horvátország elvileg minden feltételnek megfelel, de ők amúg is 2023 január elsejétől belépnek az eurózónába.
Ami hazánkat illet, az eurózóna 4,9 százalékos referenciaértékével szemben a magyar infláció 6,8 százalék volt az elmúlt egy év átlagában. Az EKB szerint a következő időszakban még további emelkedés jöhet, májusban jó eséllyel 10 százalék fölé emelkedett az éves ráta. Ezért jórészt az orosz-ukrán háború miatt elszálló energiaárak és a beszállítói láncok fennakadásai felelősek.
A költségvetési hiány kapcsán az EKB arra hívja fel a figyelemt, hogy, hogy az Európai Bizottság várakozásai szerint a magyar deficit nem lesz a 3 százalékos referencia érték közelében, még úgysem, hogy az Orbán-kormány a múlt héten 800 milliárd forintot meghaladó kiigazító csomagot jelentett be. A jelenleg érvényes 4,9 százalékos hiánycél tehát messze van a feltételtől. Az adósságráta kapcsán húsz éve 60 százalék feletti értékről beszélhetünk, de mostanra a korábbi csökkenő pálya is megfordult, tíz év adósságcsökkentése „veszett el”.
A magyar tízéves kötvényhozam az utóbbi egy évben átlagosan 4,1 százalék volt, ez meghaladja az eurózóna 2,6 százalékos referenciaértékét. Az EKB azt is megjegyzi, hogy április végén az Európai Bizottság elindította a jogállamisági eljárást hazánkkal szemben, ami az uniós források felfüggesztéséhez vagy elvesztéséhez vezethet akár.
Végül azonban mindegy is, hogy mennyire teljesítjük a számszerű kritériumokat, hiszen amúgysincs meg a politikai akarat az euró bevezetésére. Legutóbb parlamenti meghallgatásán Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszélt arról, hogy rövid- és középtávon sem aktuális kérdés az euró bevezetése.
