Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint tovább mélyül a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik, áll az Opten céginformációs rendszer közleményében.
A májusi adatok szerint még közel félmillió társas vállalkozás működött Magyarországon, de a trendek alapján ez a szám már nem sokáig marad így. A társas vállalkozások száma immár húsz hónapja folyamatosan csökken, ez nem hirtelen törés, sokkal inkább egy évek óta zajló szerkezeti átalakulás természetes, bár korántsem fájdalommentes következménye. Bár májusban nőtt az új cégek száma havi összevetésben, éves távlatban továbbra is visszaesés látható. Az alapítási hullám így inkább pillanatnyi – sok esetben szezonális – jelenség, semmint fenntartható növekedés. A turizmushoz, vendéglátáshoz és ingatlanügyletekhez kapcsolódó vállalkozások élénkülése nem tudja ellensúlyozni a bizalomhiányt, amely például a tudományos vagy szakmai szolgáltatások területén mutatkozik.
Szűkül a vállalkozói környezet – a cégbírósági eljárások növekvő száma azt jelzi, hogy a vállalkozások közel háromnegyede nem önként zárja be a kapuit, hanem pénzügyi, szabályozási vagy működési nehézségek miatt. A kereskedelem és az építőipar különösen érintett, itt az eljárási arány és a működési anomáliák is kiugróak. A „túlélés” nem csak gazdasági, hanem jogi értelemben is komoly kihívássá vált.
A 2000-es évek eleje valóban a cégalapítás aranykorának tekinthető, a 600 ezres cégszámot 2012 körül érte el az ország. A 2010-es évek második felében azonban már fokozatos visszaesés indult, a szabályozói környezet szigorítása, a gazdaság kifehéredése és a piaci konszolidáció nyomán. A járvány csak felfüggesztette ezt a folyamatot, moratóriumokkal, adminisztratív korlátozásokkal átmenetileg visszafogta a természetes cégfluktuációt, ám a pandémia utáni időszakban ezek a hatások egyszerre jelentkeztek. Az infláció, az energiaár-robbanás és az adózásban bekövetkezett változások (például a kata változása) együtt hozták el azt a helyzetet, hogy tartósan 500 ezer alá csökkenhet a társas vállalkozások száma.
A visszaesés legnagyobb vesztesei – a KSH adatai alapján – a mikrovállalkozások: az 1–9 főt foglalkoztató cégek száma két év alatt több mint 16 ezerrel csökkent. Ők alkotják a hazai vállalkozói szféra gerincét, így a leépülésnek strukturális súlya van. Ugyanakkor egy másik trend is kirajzolódik, a 10 főnél nagyobb vállalkozások száma mérsékelt, de stabil növekedést mutat, közel ezerrel nőtt az elmúlt két évben. Ez arra utal, hogy a magyar gazdaság szerkezete lassan ugyan, de egy koncentráltabb, nagyobb szereplőkből álló modell felé mozdul el.
- A vállalkozói környezet ma már nem elsősorban a mennyiségi növekedésről, hanem a működés minőségéről szól. A csökkenő cégszám mögött egy koncentráltabb, felelősebben működő gazdaság képe rajzolódik ki, de ez az átmenet természetes veszteségekkel is jár. A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy a megmaradó vállalkozások képesek lesznek-e alkalmazkodni, innoválni és hosszú távon is fenntartható működést kialakítani” – mondta Alföldi Csaba, az Opten céginformációs szakértője.
