Egymásnak feszültek Szabolcsban a magyar gazdák és az osztrák gyümölcsfeldolgozó cégek. Az Austria Juice Hungary 13, majd 15 forintot kínált az ipari alma kilójáért – nem az étkezési, hanem az alacsonyabb minőségű gyümölcsről van szó, amelyből almasűrítményt készítenek. Az agrártárca támogatásáról biztosította a gazdákat, akik útlezárással tiltakoztak.
A huzavona várhatóan addig tart majd, amíg a feldolgozó nem mond egy olyan árat, ami – még ha nem is éri el az áhított 24 forintot – nem lesz olyan kevés, hogy elfogadhatatlannak érezzék a termelők. Ez látszik a múlt hét fejleményeiből is: egy másik nagy feldolgozó, a német Döhler vajai üzeme 20 forintos árban egyezett meg a gazdákkal. Ez is veszteséget jelent, csak kisebbet. A Rauch Hungária és az Austria Juice üzemei előtt tovább folyik a demonstráció.
Valójában azonban még a 24 forintos ár sem biztosítja a magyar léalma-termesztés fenntarthatóságát. A magyar ültetvények nagy részén elmaradt a korszerűsítés, ami a nagy mennyiségű, fenntartható termeléshez kellene.
Nem ösztönöz a támogatási rendszer
A magyar almatermesztés 25 éves lemaradásban van – mindezt már Hunyadi István, a FruitVeB (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) szakmai igazgatója mondta a Magyar Hangnak. A szervezet – amely egyébként a feldolgozók és a termelők közös szervezete – korábban úgy foglalt állást, hogy a 13 forintos ár megalázó. De felhívták a figyelmet: az ágazat fejlettségével komoly problémák vannak.
– A támogatási rendszer nem ösztönzi a termelők jó részét, hogy kövessék a technikai fejlődést vagy a piaci igényeket – mondja Hunyadi István.
13 forint az almáért? „Ennyiért egy kilót sem"
Ha nem változik a feldolgozó árajánlata, tényleg a fákon fog maradni a léalma, egyszerűen nem éri meg betakarítani.
Magyarországon osztrák és a német multik vették át az egykori állami feldolgozó üzemeket. Ők arra ösztönözték a gazdákat, hogy termeljenek továbbra is ipari almát. – Csak azt felejtették el közölni, hogy az ipari alma megfelelő ültetvényméret és gépesítettség mellett lehet kifizetődő – teszi hozzá Hunyadi István.
„Mintha a búzát kézzel kaszálgatnánk”
A korszerűsítés pedig elmaradt. A legtöbb esetben az ipari almatermelés sincs gépesítve, kézzel takarítják be a gyümölcsöt, ráadásul sokan termelnek kis területen, így hatalmasak a költségek. „Ez olyan, mintha a búzát kézzel kaszálgatnánk – gondoljunk bele, mennyibe kerülne a kenyér?” – érzékeltette a helyzetet a szakember. A korszerűsítés elmaradása miatt a magyar ültetvényeken nagyjából feleannyi gyümölcs terem hektáronként, mint Lengyelországban.
Magyarország hetven százalékban az étkezésinél gyengébb minőségű ipari almát állít elő. Az unió átlagában ez éppen fordított. Szabolcsban a multik ráadásul termeltetési szerződéseket kötöttek a gazdákkal. Szabolcsban nagyjából 4-5 ezer hektáron termelnek a gazdák ilyen szerződések alapján. A cégek szaporítottak le a gazdáknak ellenálóbb fajtákat, a szerződés szerint az almát is hozzájuk kell beszállítani. Az azonban nincs meghatározva, hogy milyen áron, így sosem tudhatják, mire számíthatnak. A szerződések jellemzően 15 évre szólnak. A problémák régóta ismertek, de mindeddig nem volt érdemi kezdeményezés a változtatásra.
Haszon csak az állami támogatásból
A Magyar Hang megkeresett egy szabolcsi gazdát – a nevét az ő érdekében inkább nem közöljük –, hogy mesélje el, ő hogyan látja a helyzetet. Szerinte a multikkal szerződők átverve érzik magukat, de azok sem jártak jól, akiknek nincs ilyen szerződésük, mert rájuk is érvényes az alacsony ár. A termelő azt mondja: számára is világos, hogy „lemaradtunk a világtól”.
Nincs megegyezés, folytatódnak a gazdatüntetések Szabolcsban
Az osztrák hátterű gyümölcsfeldolgozó két forinttal emelte volna a korábbi ajánlatot, 15 forintot ajánlott fel a léalma kilójáért, a szabolcsi gazdák szerint ez is elfogadhatatlan.
Ő sem vágott bele a fejlesztésbe, mert nem biztos benne, hogy el is tudja majd adni a jobb minőségű gyümölcsöt. A megtérülés szerinte is függ attól, hogy milyen a fejlettsége, és a mérete az ültetvénynek, és hogy mennyi alma terem meg rajta. A haszon – ha van – jelenleg legnagyobbrészt állami támogatásokból tevődik össze. Ha nem lenne támogatás, neki sem érné meg az almatermesztés.
Jakab Istvánt, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnökét (és az Országgyűlés fideszes alelnökét) is megkerestük. Szerinte a multi ingyen kéri az almát a gazdáktól; hiszen az Austria Juice eredeti ajánlata csak a betakarítás és a beszállítás költségét fedezi. A termesztés korszerűsítésével kapcsolatban úgy reagált: valóban szükséges, ám ez középtávú kérdés, szerinte pillanatnyilag arról van szó, milyen ajánlatot adnak a termelőknek a feldolgozók, ezt a problémát kell megoldani.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 16. számában jelent meg, 2018. augusztus 31-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 16. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
