Időzített bomba az infláció? A nyugdíjasok bukhatják a legtöbbet az élelmiszerek drágulásán

Közel hét éve, 2012 decembere óta nem volt olyan magas a magyarországi infláció, mint idén áprilisban. Az elmúlt hónapban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, márciushoz viszonyítva pedig 0,9 százalékkal nőttek – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A közvetlen okok között lehet olyan külső tényezőket emlegetni, mint az olaj-, az energia- vagy az üzemanyagárak emelkedését, de igazából az az aggasztó, hogy mélyreható folyamatok indulhattak meg a magyar gazdaságban is.

Minden korábbi jóslat dacára ugyanis a bérek továbbra is mintegy 11 százalékos ütemben nőnek, miközben a gazdasági növekedés is rendkívül gyors fordulatszámon pörög. Ez látszólag jó hír, de a tartósan túl gyors növekedésnek, vagyis a túlfűtöttségnek is lehetnek káros hatásai. Különösen akkor, ha a belső felhasználás táplálja a gazdaságot, ami jelentős keresleti inflációs nyomást jelenthet a jövőben is.

Márpedig Magyarországon épp ez a helyzet, az évek óta tartó évi tíz százalék körüli fizetésemelésekkel a zsebükben az emberek bátran költekeznek (miután az alacsony kamatok miatt megtakarítani nem nagyon érdemes), ami még feljebb hajthatja az árakat. – Ha továbbra is erős marad a belső kereslet, miközben a külső környezet, vagyis az eurózóna és a német gazdaság sem lassul számottevően, akkor nem tud hűlni a magyar gazdaság, és arra lehet számítani, hogy a következő időszakban az infláció tartósan, jelentősen és trendszerűen nőni fog – vélekedett a Magyar Hang kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Bizonyos jelek tehát arra utalnak, hogy a jövőben tartósan berendezkedhetünk a 4 százalék körüli inflációs környezetre.

– Az erősödő inflációs nyomás ellenére a fő mutatók még épphogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs céljának toleranciasávján belül mozognak, ezért aligha várhatjuk, hogy a jegybank a júniusi kamatdöntő ülése előtt bármit is változtatna a monetáris politikáján – tette hozzá a szakértő. Az MNB április végén már bejelentett egy monetáris szigorítást, de szóban erőteljesen jelezték, hogy ezt nem kell egy új trend kezdetének tekinteni. Ám a változatlanul 0,9 százalékon hagyott alapkamatszint egyre több elemzőt tölt el nyugtalansággal. Attól tartanak, hogy a jegybank elkéshet az infláció megfogásával, hiszen, ha akár holnap kamatot emelne, már akkor sem biztos, hogy érdemben tudná befolyásolni a következő hat hónap vagy egy év inflációs folyamatait. Amennyiben a piacok is felfedezik az anomáliát, és beindul egy spekuláció, az a forint jelentős gyengüléséhez vezethet.

Ami az egyes termékeket illeti, különösen az élelmiszerek terén szabadultak el az árak. A statisztikai hivatal jelentése szerint áprilisban átlagosan 5,2 százalékkal drágultak az élelmiszerek, ezen belül az idényáras zöldségek és gyümölcsök ára 20,3 százalékkal nőtt. Ráadásul épp a legnépszerűbb zöldségek, mint a káposzta, a hagyma vagy a krumpli drágult elképesztő mértékben, ami leginkább azokat a nyugdíjasokat érinti, akiknek a fogyasztásában az élelmiszerek az átlagot meghaladó súlyt tesznek ki. Már a nyugdíjasok fogyasztása szerint számolt infláció is átlagosan 3,7 százalék volt az egy évvel korábbihoz képest, vagyis nagyobb, mint amennyivel az év elején emelték a járandóságokat (2,7 százalék). A kormányt persze jogszabály kötelezi a különbözet kiegyenlítésére az év vége felé, de addig az időseknek kell kigazdálkodniuk a gyorsuló infláció miatt keletkező többletköltségeiket.