Így válnak földönfutóvá a nagy nyugati techmultik malajziai beszállítóinak dolgozó vendégmunkások

Így válnak földönfutóvá a nagy nyugati techmultik malajziai beszállítóinak dolgozó vendégmunkások

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A legnagyobb európai és amerikai számítógépes chipeket gyártó cégek malajziai beszállítójának külföldi alkalmazottai panaszkodnak arra, hogy kényszermunkát végeztetnek velük, becsapják és erőszakosan fenyegetik őket, elkobozzák az útleveleiket – derül ki a Danwatch tényfeltáró központ interjúiból. A munkaadó tagadja a vádakat.

Vissza akarom végre kapni az útlevelem és ledolgozni a szerződésem – mondta Nurul, egy 23 éves indonéz munkás a Danwatchnak. – A munkaközvetítőm viszont akaratom ellenére visszatart – tette hozzá. Amennyiben Nurult jelentik a bevándorlási hatóságnak, a maláj jogrendszernek megfelelően korbácsolás vagy több hónapos fogolytábor is lehet a büntetése a munkaügyi aktivisták szerint. A vendégmunkások egyébként is a kizsákmányolás céltáblái Malajziában, mert nincs lehetőségük törvényes úton munkahelyet változtatni, ha bármilyen inzultus éri őket. 

Becslések szerint vendégmunkások milliói dolgoznak az ázsiai országban, azon belül is az elektronikai iparban, ahol a munkások jogait sértő törvényszegések rendkívül gyakoriak a munkajogi aktivisták szerint. A Danwatch a Magyarországon a Fenntarthatóság Felé Egyesület által koordinált Make ICT Fair program keretében készített interjúkat a nepáli és az indonéz vendégmunkásokkal, akik elmondták, hogy munkaadóik megpróbálták megakadályozni, hogy felmondjanak és visszatérjenek a hazájukba.

A vendégmunkások általában munkaközvetítőn keresztül kapnak munkát, többek között a német Possehl Group malajziai gyárában. A gyárban félvezetőket és számítógépes chipeket gyártanak, vagyis olyan alkatrészeket, amelyek szinte minden elektronikai eszközben megtalálhatók. A Possehl a legnagyobb európai és amerikai chipgyártóknak – mint például az Infineon, ST Micro, NXP, Texas Instruments, Vishay és a Diodes – dolgozik be, utóbbiak pedig olyan számítógép- és mobiltelefongyártó óriások beszállítói, mint az Intel, a Microsoft, a Sony, a HP vagy a Google.

A Danwatch felmérése óta a vendégmunkások már elmenekültek a munkaközvetítő által biztosított munkásszállókról, és felmondtak a közvetítőiknek, annyira rosszak voltak a körülmények. A legtöbbjük nincs is bejelentve, vagyis munkavállalási engedély nélkül él és dolgozik Malajziában, és a munkaadó kénye-kedve szerint kurtítja meg a fizetésüket. A munkások azt nyilatkozták a szervezetnek, hogy amikor panaszt tettek a nagymértékű fizetéslevonások miatt, megfenyegették őket.

A szerződésben szereplő cég verőembereket küldött, amikor a fizetésünket követeltük – mesélte el Ram, egy 25 éves nepáli munkás. 

A dolgozókat alkalmazó munkaközvetítő egyelőre tagadja a vádakat, és azt állítja, a munkavállalók kivétel nélkül aláírtak egy nyilatkozatot, melyben azt kérik, biztonsági okokból ők őrizzék az útlevelüket. Lutz Nehls, a Possehl Group vállalati kommunikációs igazgatója pedig közölte, a cég számos belső vizsgálatot rendelt el a Danwatch megkeresése óta. Hangsúlyozta továbbá azt is, hogy a Possehl azonnal felkereste a munkaközvetítőt, amint a munkavállalók panaszt tettek a gyárnál, a gyár pedig azóta kifizette a hiányzó bérek egy részét. – A korábban említett tényekre alapozva a Possehl Electronics Malajzia meg van győződve róla, hogy minden hatályban lévő előírásnak és jogi követelménynek eleget tett – tette hozzá Nehls.

A német Infineon cég szóvivője, Dianan Kaaserer szerint a napvilágra került tények sértik az Infineon munkavállalói jogokra vonatkozó irányelveit. – Ezért a vendégmunkások által nyilvánosságra hozott panaszokkal kapcsolatban felkerestük a Possehlt és részletes magyarázatot követeltünk – írta a Danwatchnak emailben.

Kényszermunka a képernyőd mögött

A legnagyobb európai és amerikai számítógépes chipeket gyártó cégek malajziai beszállítójának alkalmazottai arról panaszkodnak hogy kényszermunkát végeztetnek velük, becsapják és erőszakosan fenyegetik őket, elkobozzák az útlevelüket.

Alexis Breton, a francia-olasz ST Micro külső kommunikációs vezetője a Danwatchnak azt nyilatkozta, cégük azon dolgozik, hogy a Felelős Üzleti Szövetséggel (Responsible Business Alliance, RBA) együttműködve megtalálja megfelelő módot a vendégmunkások problémáinak orvoslására. Ennek következtében az érintett alkalmazottak megkapták a márciusi és áprilisi bérüket. – Folyamatosan dolgozunk a még megoldatlan ügyeken az RBA támogatásával, hogy rövid-, közép- és hosszútávon rendszerszintű változásokat érjünk el – közölte Breton. A Danwatch többszörös megkeresésére sem sikerült választ kapni azonban az NXP, a Texas Instruments, a Diodes és a Vishay cégektől. 

Más elektronikai cégek külföldi alkalmazottai is hasonló tapasztalatokról számolnak be: a 37 éves nepáli Alina kezdetben hároméves szerződést írt alá a Mctronic elektronikai céggel, amely mobiltelefon-alkatrészeket szállít a Panasonicnak, és számítógépes szervereket a Toshibának. A szerződése alapján hároméves munkaviszonyra számított, azonban egy év és négy hónap múlva a menedzsment közölte vele és 40 másik nepáli munkavállalóval, hogy technikai okokból jelenleg nem tudnak munkát adni nekik. – Nem kaptuk tovább a fizetésünket – mesélte Alina.

A dolgozók a hosteljeikben ragadtak fizetés nélkül. Elkezdték felélni tartalékaikat, majd lassacskán kölcsönökhöz kellett folyamodniuk azért, hogy a napi betevőt és a legszükségesebbeket meg tudják vásárolni maguknak. Végül többhavi fizetés nélküli tengődés után számos nepáli munkás döntött úgy, hogy hazautazik. A dolgozók útlevelei azonban a vízum kérelmezése óta a gyár birtokában voltak, ott pedig óriási összegeket követeltek az útleveleikért cserébe. Alinának is 870 eurót kellett volna fizetnie az útleveléért és a nepáli repülőjegyért. A Danwatch szerint ez az összeg ötszöröse a legolcsóbb repülőjegynek Katmanduba, Alina havi átlagbérének pedig közel négyszerese. Alina és sorstársai elmenekültek a hostelből és másik munkahely után néztek, most feketemunkásként dolgoznak Malajziában.

Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete szerint 2 és 4 millió közé tehető a fekete munkavállalók száma az országban, akik bujkálnak a hatóságok elől. Pedig visszaélés áldozatai, hiszen a malajziai törvények egyértelműen kimondják, törvényellenes az útlevél elkobzása a munkavállalótól, és a hazatelepítés költségeit is a munkavállalónak kell állnia – ebben az esetben a repülőjegyet Nepálba – amennyiben idő előtt bontották fel a munkaszerződést. A Danwatch megkereste az érintett cégeket, a Mctronic eddig nem méltatta válaszra a szervezetet. Peter Carson, a Toshiba szóvivője emailben azt válaszolta, a Danwatch riportja óta felvették a kapcsolatot a gyárral.

Jean Allain, az ausztráliai Monash Egyetem professzora és a modern rabszolgaság vezető jogi szakértője szerint a malajziai elektronikai iparban kényszermunka folyik. – A tudomásomra jutott a tényekre alapozva ezt kényszermunkának nevezném – mondta Allain.

Gary Craig, a modern rabszolgaság szakértője és az angliai Hull Egyetemen rabszolgaságot és emancipációt kutató Wilberforce Intézetének nyugalmazott társadalomtudományi professzora szerint is első látásra meglehetősen egyértelmű példája ez a kényszermunkának.

– Az elektronikai eszközök összeszerelése kapcsán gyakran értesülünk a malajziai esethez hasonló visszaélésekről. A nagy nemzetközi cégek többnyire dél-kelet ázsiai országokban gyártatják fillérekért, elképesztő körülmények között a mobiltelefonokat és más eszközöket, melyeket aztán óriási haszonnal adnak el világszerte. Az ilyen jogsértések és visszaélések visszaszorítása érdekében nagyon fontos a nyilvánosság ereje, a fogyasztók tudatossága – hangsúlyozta Fidrich Róbert, a Fenntarthatóság Felé Egyesület programfelelőse.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Engem már nem lehet betiltani – Magyar Hang-ajánló

Engem már nem lehet betiltani – Magyar Hang-ajánló

Interjú Bródy Jánossal, Orosz Annával, Tóth Gabival, Kemenesi Gáborral és Szakonyi Károllyal. Uradalom állami pénzből a Nyírségben. A Burkáéktól visszakövetelt pénz nyomában. Keresse a friss Magyar Hangot,  Bűvös Szakács-melléklettel!

Kötöttfogás Extra

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Pogátsa Árnyékot vet, de még így se, még vele se találjuk a hazai középosztályt