Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter döntése alapján 9,345 milliárd forinttal megemelték az Eximbank alaptőkéjét – írta a 24.hu hozzátéve, hogy az Opten adatbázisában már látszik is, hogy 355 milliárdról 364,345 milliárd forintra nőtt az alaptőke. Mindezt azután, hogy alig három hónapja 15 milliárddal tömték ki a pénzintézetet. Bár az Eximbankot elvileg a magyar vállalkozások külföldi terjeszkedésének támogatására hozta létre a magyar állam, az utóbbi időben sokkal inkább arról lehetett hallani, hogy különféle országoknak adott hitelt az Orbán-kormány.
Például 500 millió eurós (bő 200 milliárd forintnyi) hitelt kínált az Eximbank Észak-Macedóniának, 200 milliót Csádnak, de kapott 126 millió eurót a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság, 50 milliót a Maldív-szigetek, az azeri és a türk befektetési alapnak pedig dollárban adtak hitelt, 150, illetve 100 milliót. Orbán Viktor évzáró sajtótájékoztatóján rákérdeztek, mi értelme a piacinál olcsóbb hitelek kihelyezésének, hiszen Magyarország drágábban jut forráshoz, mint amennyiért adja a pénzt. A miniszterelnök azt válaszolta: Magyarország nemzeti érdeke a Balkán stabilitása, és mivel ezek szegény országok, olykor a kamatkülönbözetet is vállalva kell támogatni őket, az erőnkhöz mérten, ez voltaképpen a biztonságunk ára. Ezért adtunk ilyen hitelt Észak-Macedóniának, Boszniának, és tárgyalnak erről az albánokkal is.
Érdekesség, hogy az említett országok többségét maga az Eximbank is kockázatosnak tartja, a saját hét fokozatú skáláján a legrosszabb, 7-es kockázati besorolást kapta meg Csád és a Maldív-szigetek is, Észak-Macedónia pedig a jelentős kockázatot jelző 5-ös besorolást kapta. A lap megkérdezte az NGM-et, hogy mi indokolta a mostani emelést, de választ a cikk megjelenéséig nem kaptak. A Vsquare szeptemberben írta meg, hogy a kormány a Kínától felvett hitellel nyújtana kölcsönt Észak-Macedóniának.
