Hibákról, sikerekről, egykor volt kollégákról és mostani szakemberekről beszélgetett, „anekdotázott” az elmúlt 35 év négy pénzügyminisztere, illetve jegybankelnöke péntek délelőtt a 25. Pénzügyi Csúcstalálkozón tartott panelbeszélgetésen Czakó Borbála moderálása mellett. Külön érdekessége volt a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) által szervezett beszélgetésnek, hogy Járai Zsigmond, Oszkó Péter, Bod Péter Ákos és László Csaba először ültek össze, hogy nyilvánosan megvitassák Magyarország gazdaságpolitikai útját, és egyikük sem fukarkodott a kormánykritikával.
– Felejtse el, hogy jövőre választások lesznek Magyarországon – fogalmazott Oszkó Péter arra a kérdésre, hogy mit tanácsolna utódjának. Ha mégis ez motiválná Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, akkor ez lesz a harmadik alkalom, hogy a hivatalban lévő kormány a választások oltárán feláldozta a gazdaságpolitikát és ezzel hosszú évekre megpecsételte az ország sorsát. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere szerint ugyanis sem a 2006-os, sem a 2022-es választási osztogatás esetében nem az akkori pénzügyminiszterre emlékeznek az emberek, hanem arra, hogy a felelőtlen pénzszórás árát közösen kellett megfizetni. – 2022-ben szétlocsolták a benzint – utalt az ezermilliárdot meghaladó választási osztogatásra. Annak a véleményének is hangot adott, hogy manapság gazdasági intézkedésekkel nem, viszont médiával és kommunikációs úthengerrel lehet választást nyerni, erre jó példa Donald Trump győzelme.
Bod Péter Ákos a nemzetgazdasági miniszterre utalva arról beszélt, hogy „nagyon okos embernek nem adunk tanácsot, mert ő mindent tud”. – Egyébként is világos, hogy mit kellene, illetve hogy mit nem szabad tenni a jelenlegi helyzetben. Talán soha nem volt akkora az egység a tudományos élet és az elemzők között a teendőket illetően, mint az elmúlt néhány évben – mondta az egykori jegybankelnök. Bod Péter Ákos arra is felhívta a figyelmet, hogy manapság igen súlyos ígéretek hangzanak el a kormány részéről, amit aztán a valóság nem igazol. Emlékeztetett, hogy 2023-ban és 2024-ben négy százalék körüli növekedésről beszélt a miniszterelnök, aztán két éve 0,7 százalékkal zuhant a gazdaság, tavaly pedig mindössze 0,6 százalékkal nőtt. Az idei évre pedig 3-6 százalékos növekedést ígért a kormányfő, de ennél sokkal kedvezőtlenebbek az előjelek.
Járai Zsigmond, aki az első Orbán-kormányban pénzügyminiszterként majd jegybankelnökként is dolgozott, magára vállalta a felelősséget, mondván hogy a nemzeti bankban még ő nevezte ki osztályvezetőnek Nagy Mártont, tulajdonképpen így indult a nemzetgazdasági miniszter karrierje, „sokat lépett előre”. Tanácsként pedig arról beszélt, hogy se a miniszter, se a miniszterelnök ne higgye, hogy nekik kell irányítani a gazdaságot, ne avatkozzanak be a gazdaságba, hanem hagyják a vállalkozói szektorra. Miniszterként ugyanis világossá vált előtte, hogy nagyobb a politika szerepe a pénzügyekben, mint kellene. A kormány feladata nem ez, hanem a stabil, biztonságos és kiszámítható környezet biztosítása, amelyben a bankok és a vállalkozói szektor megfelelően tud működni. Azt is tanácsolta, hogy a kormány hanyagolja a rendszeresen növekvő állami beavatkozásokat, mert nem az állam dolga az, hogy gazdaságot csináljon, hanem sokkal inkább az, hogy ellássa a saját feladatát a megfelelő, rugalmas környezet megteremtésével. – Az ársapkák, az extraadók és hasonló, a gazdasági törvényszerűségeket eltérítő eszközök alkalmazása ideiglenesen szükséges lehet, de nem járulnak hozzá a megfelelő gazdasági környezet kialakításához – fogalmazott.
László Csaba, a Medgyessy-kormány első pénzügyminisztere Varga Mihály pénzügyminiszter jegybankelnökké avanzsálásával kapcsolatosan arra hívta fel a figyelmet, hogy az nem jelent lényegi változást, legfeljebb a kommunikáció változik. Az viszont komoly gond, hogy a nemzetgazdaságiba olvadt pénzügyminisztériummal olyan hatalmassá nőtt a tárca, hogy az már átláthatatlan, s így nehezen irányítható. Miután az NGM-t ebben a formában működésképtelennek tartja, fontosnak nevezte, hogy egy értelmes szakember vezetésével újra legyen külön pénzügyi tárca.
Bod Péter Ákos: Véget kell vetni a haveri kapitalizmusnak
A közgazdász Orbán Viktor alaptalan optimizmusáról, a gödör aljáról, az ellopott vagyonról, a polgárság elsorvasztásáról és arról, mit hozhatna a Fidesz választási veresége. Interjú!
– Legnagyobb sikerként talán azt tudnám említeni, hogy az első Orbán-kormányban – amely filozófiájában és logikájában is különbözött a 2010 utániaktól – jó irányban indultunk el, és ha kis lépésekben is, de sikerült csökkenteni a jövedelmek központosításának arányát, a GDP-arányos államadósságot – fogalmazott a sikerekre vonatkozó kérdésre Járai Zsigmond. Bod Péter Ákos válaszában a rendszerváltást követő éveket említette: a gazdaság alapvető átalakítására nem volt tankönyvi példa, ennek ellenére sikerült létrehozni azokat az alapvető intézményeket, amelyek elengedhetetlenek a tőkés gazdaság működéséhez. Ma viszont nincs gazdaságpolitika vagy pénzügyi politika, ellenben van politika a gazdaságban és a pénzügyekben.
László Csaba arról beszélt, hogy amikor az első Orbán-kormányban pénzügyi államtitkárként dolgozott, a politika még nem nagyon szólt bele a gazdasági folyamatokba. Kiemelte, hogy akkoriban Surányi György jegybankelnökkel is olajozott volt az együttműködés. Viccesen említette, hogy immár miniszterként az sem volt kis teljesítmény, hogy számos hajmeresztő ötletnek ellent tudott állni. – Időnként úgy éreztem, hogy a hülyeségelhárítás a fő feladatom, ami nagyon fárasztó tud lenni – idézte fel. Példaként említette a foci játékvezetők szja-kedvezményére vonatkozó javaslatot, amelynek azonban akkoriban sikerrel tudott ellenállni.
Oszkó Péter pénzügyminisztersége legnagyobb eredményének azt tartja, hogy amikor Gyurcsányéktól átvették a kormányrudat, 6,7 százalékos zuhanásban volt a gazdaság, amikor pedig átadták a hatalmat a második Orbán-kormánynak, másfél százalékos volt a gazdasági növekedés. Arra is emlékeztetett, hogy azért nem állt fejre az ország, amikor a hatalmat 2010-ben átvevő Fidesz politikusai beszakították a forint árfolyamot, mert akkorra már ismét szilárd alapokon állt a gazdaság. – Vagyis, ha megfontoltan, a realitásokat szem előtt tartva dolgozunk, viszonylag rövid idő alatt is jó eredményt lehet elérni – vélekedett.
