Nincs megállás, jelentősen drágulhat a baromfi, a sertéshús és a kenyér

Nincs megállás, jelentősen drágulhat a baromfi, a sertéshús és a kenyér

Teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerek. Képünk csak illusztráció! (Fotó: Kris L/Pixabay)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Egyre több jel mutat arra, hogy nagyon nehéz lesz megfékezni az inflációt Magyarországon. Hazánkban az áremelkedés mértéke az elmúlt négy-öt évben jelentősen meghaladta az uniós átlagot, elsősorban annak hatására, hogy a kormány és a jegybank hatalmas pénzmennyiséget nyomott a gazdaságba.

A helyzet most hasonló, jelenleg is az uniós infláció éllovasai közé tartozunk. Rossz hír, hogy az eurózónában – ahol korábban a tartós defláció (az árak csökkenése) veszélye komolyan felvetődött – öt százalékos értékkel szintén rekordot döntött az infláció tavaly decemberben. Ez olyan magas értéket jelent, amelyre még nem volt példa az euró történetében.

Számunkra ez azért is különösen fájdalmas, mert a kormány a választási költségvetéssel továbbra is önti a gazdaságba a pénzt, amely tovább emeli a már eddig is jelentős inflációs nyomást. Vagyis nem lehet arra számítani, hogy lassul a pénzromlás üteme. A tavaly decemberi adat még nem ismert, de már novemberben is sokéves csúcsot döntött meg a 7,4 százalékos infláció.

Annál is inkább komoly lehet az árak elfutása, mert az önmagában is magas hazai inflációt nem mérsékli – ahogy korábban – az országba érkező jelentős mennyiségű import visszahúzó hatása.

Az árak gyors növekedése már a tavalyi évben is jelentősen növelte a vásárlók élelmiszerkiadásait, és a jelek arra utalnak, az idén sem lesz másként. Legalábbis ezt a következtetést lehet levonni abból, hogy a növekvő energia- és üzemanyagárak hatása szinte minden termékbe, szolgáltatásba begyűrűzik. Az általunk megkérdezett ágazatok képviselői ugyan konkrét áremelésekről nem beszéltek, az alapanyagköltségek jelentős emelkedéséről azonban igen, amelynek az árakban való érvényesítéséről minden termelő maga dönt.

– A pillanatnyi helyzetről nem tudok nyilatkozni, mert tájékozódnom kell. Minden gyártó maga dönti el, a növekvő költségeket tudja-e finanszírozni a jelenlegi árakon vagy nem, nincs erre séma – válaszolta a pékáruk esetleges áremelkedésére vonatkozó kérdésünkre Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke.

A szakember emlékeztetett, még decemberben közölték, már évek óta tart az alapanyagok árának növekedése, amit tavaly megfejelt a jelentős energia-áremelkedés. Azt nem tudni, 2022-ben is folytatódik ez a tendencia, vagy sem. Amennyiben igen, akkor annak mérlegelésével dönti el minden sütőipari vállalkozás, képes-e a jelenlegi árakon finanszírozni a termelést.

Mindenesetre a malmok bejelentették, hogy 10-15 százalékkal tovább emelhetik a liszt árát januárban.

A KSH legutolsó adatai szerint már tavaly novemberben átlag 433 forintot kértek egy kiló fehér kenyérért az országban, majdnem 40 százalékkal többet, mint két éve, a járvány előtt.   

– A takarmánygabona-árak egyértelműen nőttek, akadtak köztük olyanok, amelyek az elmúlt évben csaknem duplájára drágultak. Annak függvényében, hogy az állattenyésztő által használt takarmánykeverék milyen összetételű, 25-40 százalékkal emelkedett a felhasznált keverék ára egy év alatt – nyilatkozta lapunknak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.

A szakember arról is beszélt, hogy az állattenyésztésben elfogadott hüvelykujj-szabály szerint az élőállat önköltségi árának kétharmadát, hetven százalékát a takarmányköltség adja. De figyelembe kell venni azt is, hogy az energiaköltségek is jelentősen nőttek az elmúlt félévben.

– Örvendetes, hogy a munkabérek emelkedésére is sok került, azzal azonban tisztában kell lenni, hogy az említett három tényező együttese emeli az élőállat és az abból készült húsok és hústermékek önköltségét – tette hozzá az elnök.

Éder Tamás felhívta a figyelmet, hogy nagyon sok élelmiszer esetében az elmúlt egy évben már érvényesítették a termelők a költségek emelkedését, erre azonban nem került sor a sertéshús esetében. Ennek oka, hogy az Európai Unióban túlkínálat mutatkozott, elsősorban annak hatására, hogy a múlt év második felében jelentősen csökkentek a kínai vásárlások, ezért jelentős mennyiségű sertés maradt az európai piacon. Így nem nyílt lehetőség a növekvő önköltség beépítésére az élősertés árába.

– Sőt, a tavalyi év második felében csökkent, majd az év végére stabilizálódott az élősertés ára. Azzal is tisztában kell lenni, hogy a kereslet csökkenésére a kínálat is hasonlóan fog reagálni. Tudunk például arról, hogy vannak olyan európai termelők, akik a hízóállomány csökkentéséről döntöttek, máshonnan kocák vágásáról érkeztek hírek – hangsúlyozta az elnök.

A várható árváltozás mértékéről érdekképviseleti vezetőként nem tudott semmit mondani, azzal a felvetésünkkel azonban egyetértett Éder Tamás, hogy majd a piac eldönti, milyen áron kerül egyensúlyba a kereslet és a kínálat. Becslések szerint egyébként az élősertés-ár legkevesebb 15 százalékkal nőhet, ezt követi majd a boltokban kapható húsok, húskészítmények drágulása.

Septe József és Éder Tamás konkrét áremelkedésről ugyan nem beszéltek lapunknak, az általuk elmondottakból azonban joggal vonható le a következtetés, hogy nem lenne nagy meglepetés, ha az előttünk álló időszakban akár jelentős mértékben is emelkedne a pékáruk és a sertéshúsok ára.

Ezt a vélekedést erősítik meg Csorbai Attilának, a baromfi terméktanács elnökének az ATV Híradójában elhangzott szavai. A szakember arról beszélt, hogy a megnövekedett takarmány- és energiaárak miatt az idei év első felében három lépésben, összesen 25-30 százalékkal drágulhat a baromfitermékek ára. Az első lépcsőre január végén kerülhet sor, a másodikra kora tavasszal lehet számítani, a harmadikra pedig a nyár elején.

Kötöttfogás Extra

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Szilveszteri különkiadás