A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal 2,90 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és ugyanekkora mértékben emelte a kamatfolyosó két szélét is keddi, kamatmeghatározó ülésén. Így az egynapos betét kamata 2,90 százalék, az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata pedig 4,90 százalék lett.
– Én négy hónappal ezelőtt azt mondtam, legalább 50 bázispontos emelésre lenne szükség, hogy esély legyen az infláció megfogására. Azt is mondhatnám, négy hónapos késésben van a jegybank a lépéssel. Ha akkor megtették volna ezt a lépést, akkor most sokkal alacsonyabb lenne a pénzromlás üteme – elemezte a lépést lapunknak Róna Péter közgazdász.
Kérdésünkre az Oxfordi Egyetem oktatója elmondta, nem lehet megmondani, mennyire lesz hatásos az infláció letörésében a mostani lépés, mert nem tudni, egyszeri döntésről van szó, vagy esetleg váltott a jegybank, és határozott programot fogalmazott meg, amelynek első lépéséről van szó.
Amennyiben egyszeri a mostani döntés, úgy nem várható, hogy érdemben befolyásolja az infláció alakulását, hiszen annak legfontosabb üzemanyaga az inflációs várakozás. Ha viszont egy jól előkészített és hiteles program részeként került rá sor, akkor az megüzeni a piacoknak, hogy felvették a kesztyűt, azaz hónapokon keresztül hasonló mértékű kamatemelésekre lehet számítani. Ez akár már két hónapon belül is a pénzromlás mértékének lassulását eredményezheti.
Hogy mekkora lehet az idei infláció éves szinten, azt Róna Péter szerint nagyon nehéz megmondani, mert annak mértékét jelentősen befolyásolja a jegybank kamatemelési politikája. Amennyiben folytatódik a mostani 50 bázispont körüli emelés, úgy reális lehet a Magyar Nemzeti Bank és a magyar elemzők várakozásának átlaga, azaz 4,5-5,5 százalék között alakulhat az infláció. Ha nem, akkor inkább 6-7 százalék körül alakulhat.
A kamatdöntést követően Virág Barnabás jegybanki alelnök háttérbeszélgetésen közölte, a tavaly decemberinél gyorsabb ütemben folytatódik a monetáris szigorítás. Az alapkamat és az egyhetes betéti kamat szintjét közelíteni fogják egymáshoz. Az MNB kiemelten figyel a tartós inflációs hatásokra. Az ötven bázispontnál nagyobb emelésről szóló kérdésre elmondta, sem eszközben, sem mértékben nincsenek tabuk.
– Olyan mértékű beavatkozásokat fogunk alkalmazni, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az inflációs kilátásokat a monetáris politika időhorizontján visszavezessük a 3 százalékos célértékhez – tette hozzá.
