Orbán Viktor a közelmúltban két alkalommal is arról beszélt, hogy egységes európai tőkepiacra lenne szükség, hogy az európai gazdaság fel tudja venni a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával. Érvelése szerint a töredezett európai tőkepiac miatt a globális versenytársak kedvezőbb feltételekkel elcsábítják az európai tőkét.
– Nehezen értelmezhetők a miniszterelnök szavai, mert amiről beszél, az kitűzött célja az Európai Uniónak, vagyis a szabad, korlátok nélküli tőkemozgás biztosítása, közös befektetésekkel, közös szabályokkal. Ennek jelenleg azonban kicsi a realitása, hiszen a folyamat vége az Európai Egyesült Államok lehetne, amitől nagyon messze vagyunk, és ami ellen Orbán Viktor tiltakozik a legvehemensebben – mondta lapunknak Virovácz Péter. Az ING Bank vezető gazdasági elemzője felhívta a figyelmet, az egységes tőkepiac megvalósulásához közös európai költségvetésre, közös adópolitikára, összefoglalva a jelenleginél sokkal szorosabb integrációra lenne szükség. Ha létrejönne egy ilyen unió, az valóban nagyobb eséllyel vehetné fel a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával.
Azért is problémás Orbán Viktor felvetése, mert a szuverén államok gondolata tökéletesen szemben áll a központosított és egységes európai tőkepiac gondolatával, amely nélkül nincs egységes tőkepiac. Az persze érthető, hogy az általa vázolt egységes tőkepiacon jobban láthatóak lennének a magyar vállalatok, nagyobb eséllyel juthatnának forrásokhoz. Az azonban elképzelhetetlen, hogy kicsemegézzék az európai egységből azokat a részeket, amely a magyarok számára hasznot hoznak, miközben a többi kötelezettséget visszautasítják.
De azért is problémás a kormányfő elképzelése, mert hiába a határok lebontása, az adminisztratív korlátok eltörlése, a befektetőket visszatartja a magyar piactól a gyenge lábakon álló forint. Ha pedig az euró bevonása a cél, akkor euroizációról, vagyis az euró félhivatalos bevezetéséről beszélünk, ahogy azt például a horvátok megtették. Az euró használata azonban egyben azt is jelenti, hogy igazodni kell az európai szabályokhoz. Ez pedig hosszú távú folyamat, hiszen egyrészt Magyarországnak teljesíteni kell a maastrichti kritériumokat, másrészt az uniós döntéshozatali folyamatot ismerve semmiképpen nem lehet realitása rövid távon az elképzelésnek. Különösen, hogy az unió két vezető hatalma, Németország és Franciaország jelenleg éppen belpolitikai problémáikkal van elfoglalva, így nincs olyan ország, amelynek kellő súlya van ahhoz, hogy lépjen az elképzelés megvalósítása érdekében.
– Meglepő a miniszterelnök kijelentése, első hallásra nem is tudom, mire gondolhatott. Az egyik értelmezés szerint az eurózóna tagállamai számára jó lenne az egységes európai tőkepiac, ennek azonban mi nem leszünk részesei. A másik olvasat szerint mi is része lennénk a rendszernek, ehhez azonban szükség lenne a magyar euróra, ami lehetetlen a maastrichti kritériumok teljesítése nélkül. Ezeket jelenleg ugyan elég lazán vesznek egyes tagállamok, hazánk pedig a feltételek egyikét sem képes teljesíteni – értékelte a kormányfő kijelentését Róna Péter közgazdász. Az Oxfordi Egyetem oktatója arra is felhívta a figyelmet, az egységes tőkepiac alapvető követelménye, hogy a magyar szabályozás illeszkedjen az európai rendszerhez. Vagyis a teljes magyar adórendszert alapjaiban kellene átalakítani, meg kellene szüntetni az egyébként is vitatott különadók és különleges támogatások rendszerét. Ha ezek mégis megmaradnak, akkor jön a büntetés, például gyengébb besorolást kapnak a hazai vállalatok. – Ha Orbán Viktor komolyan gondolta, amit mondott, az visszatérést jelent az Európai Unió felé, amelytől korábban mintha távolodni látszott volna – fogalmazott a szakember.
Kérdésünkre elmondta, az egységes tőkepiac megvalósítása nem feltétlenül jelentené az Egyesült Államok modelljének átvételét. Példaként említette a svájci és kanadai megoldást, amelyben sokkal lazább a szabályozás, mint az Egyesült Államokban, sokkal nagyobb a tartományok önállósága, mint az USA államainak. – Vagyis szó sincs arról, hogy a szuverén államok és az amerikai állam felépítése között kellene választani. Ahogy Svájc és Kanada kialakította a saját rendszerét, ugyanúgy az Európai Unió is megteheti ugyanezt. Ha azonban valóban komolyan gondolja Orbán Viktor az egységes európai tőkepiac megteremtését, akkor mihamarabb neki kell látni a hazai adó- és szabályozási rendszer átalakításának, az európai normákhoz való hozzáigazításának. Másrészt olyan feltételeket kell teremteni a hazai gazdaságban, hogy hazánk mielőbb teljesíteni tudja a maastrichti követelményeket, mert anélkül nincs magyar euró, magyar euró nélkül pedig kimaradunk az egységes tőkepiacból, amelynek megteremtése egyébként sem képzelhető el rövid vagy középtávon – fejtegette Róna Péter.
