Kevés könnyítést tartalmaz a jövő évi adócsomag

Kevés könnyítést tartalmaz a jövő évi adócsomag

A Szerencsejáték Zrt. állami tulajdonban lévő, budapesti központtal mûködő gazdasági társaság lottózó üzletének világító logója a Lurdy Házban, az 1998-ban megnyílt bevásárlóközpont és irodaházban, a főváros IX. kerületében, a Könyves Kálmán körúton. (MTVA/Bizományosi: Róka László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A kormány a héten beterjesztette a parlamentnek az őszi adócsomagot, amely a 300 oldal ellenére nem tartalmaz nagy meglepetéseket, pláne komoly könnyítéseket – írja a Népszava. Akad azonban egy-két érdekesség benne: ilyen a túró rúdi áfájának csökkentése és a lottó ötös adómentessége. 

A kormány a tervek szerint nem nyúl a lakosságot érintő főbb adókhoz. Így nem változnak sem a személyi jövedelemadó, sem az áfafizetés alapvető szabályai. Viszont lesznek részleges módosítások: így például szja-mentesek lesznek a jövőben az állami számsorsolásos szerencsejátékokon (kenó, lottó) elért nyeremények. Az indoklás szerint a kormány célja nagyobb játékkedv megteremtése, és ezen keresztül az állami bevételek növelése.

A tervezetben az általános forgalmi adónál (áfa) egy termék esetében 27 százalékról 18 százalékra csökkentik az áfát: a túródesszertek – így a túró rudi – lehet ezáltal olcsóbb, ám a miértről egy szót nem szól a tervezet. A szövegben a 2106 és 1806 kódjelű termékeket nevezik meg, egészen pontosan azokat, amelyek cukrot vagy édesítőt tartalmaznak, rajtuk kakaóbevonat van és akár gyümölcssűrítmény is kerül bele – vagyis a sima és az ízesített túró rudikat, túródesszerteket. Csökkentik a műkincsek behozatalát terhelő adót is, így a lap megfogalmzása szerint a NER-milliárdosok már 5 százalékos áfa megfizetésével hozhatnak be a külföldről – pontosabban az EU-n kívülről – műkincseket.

Az adótörvény-módosítások két meghatározó eleme az amerikai-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény megszűnése és a globális minimumadó magyarországi bevezetése. Utóbbiról annyit kell tudni, hogy minden olyan országban, amely csatlakozott az egyezményhez, a jelenlegi 9 százalék helyett 15 százalékos adót kell fizetniük azoknak a cégeknek, amelyeknek az éves árbevétele meghaladja a 750 millió eurót, azaz a 285 milliárd forintot. Ebbe a 15 százalékba már beszámítják a helyi iparűzési adót, az innovációs járulékot és az energiaszolgáltatók különadóját. A mostani adócsomag újraszabályozza az amerikai-magyar adókapcsolatokat, úgy, hogy az idehaza keletkező jövedelmeket az amerikai cégek itt fizessék meg, ugyanakkor a magyar cégek és magánszemélyek a hazai adóba beszámíthatják az USA-ban már megfizetett adókat.

A csomag szerint reklámadót továbbra sem kell fizetni, és nem kell 2024-től a hírközlési vezetékek után közműadót fizetni, sőt 2025-től megszűnik ez a fajta adó. A javaslat megnyitja a jövedéki adótörvényt is, ugyanakkor a parlament már a nyár folyamán elfogadta az üzemanyagokat sújtó adó emelését, és ez így is marad. Az uniós jogharmonizációra hivatkozva a kormány januártól literenként bruttó 41 forinttal emeli a benzin és a dízel jövedéki adóját. Mivel ez a törvény nyitott, még érkezhet olyan kormánypárti módosítás, amely kisebb adóemeléssel járna.