Aki mostanában nézegeti az uniós adatbázis, a Gas Infrastructure Europe nyilvántartását az egyes országok gáztározóinak töltöttségéről, azt láthatja, hogy a magyar készletek naponta fél százalékkal fogynak, és a kitárazás üteme gyorsul: míg november utolsó napjától december végéig, tehát egy teljes hónap alatt alig 6 százalékot csökkent a készlet, idén januárban már alig 18 nap alatt 9 százalékot esett a töltöttségi szint.
Az adatbázis szerint november végén még 65% felett volt a magyar készlet (65,48), ami december utolsó napján 59,45 százalékon állt, most vasárnapra estére pedig már 50,59 %-ra esett.
A környező országok közül jobban állnak nálunk az osztrákok (53,50 százalék, ott csak naponta 0,08 százalékkal csökken), a csehek (56,72%), Románia (59,79%), Bulgária (közel 62%), Olaszország (64,50%), Lengyelország (72,78%). A szlovákokkal nagyjából egy szinten van a mi tartalékunk, egyedül Horvátország áll rosszabbul (27,72). Az európai csúcstartók a portugálok 84,05 százalékkal, és náluk nő (!) a betárazott készlet, akárcsak a spanyoloknál. Jól állnak a svédek is (81,58%), ahol a készletek több mint négyötöde rendelkezésre áll.
Ugyan a tél már az évfordulón bőven megérkezett Európába, a gáz ára január első felében csökkent – a holland TTF gáztőzsde január első hetében 27 euró környékére esett, és ilyen alacsony szinten utoljára 2024-ben láthattuk. Utána azonban felfelé indult, múlt pénteken a 37 eurót is meghaladta, hogy aztán kisebb korrekció következzen – e cikk írásakor 35 eurós áron lehet jegyezni egy megawattórát.
A piaci mozgás hátterében az van, hogy az Egyesül Államok cseppfolyósított földgázzal (LNG) árasztotta el Európát és ez lefele mozgatja az árakat.
