A 2022-es költségvetési törvényjavaslatról vitáztak szerdán az Országgyűlésben. Míg a fideszes politikusok az ország újraindításáról, illetve arról beszéltek, hogy mindenki nyertese lehet a fejlődésnek, az ellenzéki felszólalók túlzottan optimistának találták a kormány gazdasági várakozásait, és többen kiemelték, kevesellik a szociális kiadásokat.
A 2022-es költségvetéssel az a cél, hogy minden magyar nyertese legyen Magyarország fejlődésének – mondta Bánki Erik. A Fidesz egyik vezérszónoka kiemelte, ez Magyarország újraindításának költségvetése. Szerinte jó esély van arra, hogy Magyarország a járvány utáni új korszak nyertesei közé tartozzon. Bánki Erik hangsúlyozta: a járvány után a legfontosabb feladat a gazdaság újraindítása, a családok és a vállalkozások segítése, a munkahelyteremtő beruházások, valamint az egészségügy és az oktatás támogatása, mert így lendületet adhatnak a gazdaságnak.
Az MTI által is idézett kormánypárti politikus jelezte: a gazdaság-újraindítási akciótervre 7308 milliárd forintot költenek, ekkora összeget Magyarországon kívül az EU-ban csak Csehország és Németország fordít a gazdaság újraindítására. – Ennek köszönhetően Magyarország újra kiemelkedő növekedési pályára állhat – tette hozzá.
Bánki Erik arról is beszélt, hogy tovább bővítik a családok támogatását, a vállalkozók és a dolgozó emberek pedig továbbra is számíthatnak a kormányra, mert megszorítások helyett folytatódik a munkát terhelő adók csökkentése és a beruházások támogatása. Megjegyezte: az egészségügy működésére is jelentős forrást szánnak, miközben a baloldali kormányok elvettek ettől a területtől.
– A munkahelyteremtés és a családtámogatás hangsúlyos eleme a 2022-es költségvetésnek, amely a gazdaság újraindítását szolgálja – mondta a kisebbik kormánypárt, a KDNP vezérszónoka szerdán a jövő évi büdzsé parlamenti vitájában. Hargitai János egyetértett az Állami Számvevőszék véleményével abban, hogy válsághelyzetben erős és aktív kormányzásra van szükség, és folyamatosan figyelemmel kell majd kísérni a 2022-es költségvetés folyamatait. Kitért ara is, hogy Magyarországnak 2010 óta erős és aktív kormánya van, ezért a koronavírus-járvány miatt kialakult, soha nem látott egészségügyi és gazdasági válság egészen más helyzetben találta a magyar gazdaságot és más reakciókat vált ki a kormányzatból, mint a 2008-as pénzügyi válság. Az akkori, sodródó szocialista kormányzás miatt csak a kényszerek működtek, az IMF-hitel mentette meg az országot az államcsődtől, a magyar költségvetést nemzetközi intézmények diktálták, és ezért megszorításokat kellett végrehajtani.
Az ellenzéki pártok vezérszónokai nem értékelték ilyen pozitívan a tervezetet. A Jobbik országgyűlési képviselője, Potocskáné Kőrösi Anita kijelentette: választási költségvetésről van szó, bár a kormány ugyan az újraindítás költségvetésének nevezi azt, ezzel azonban csak elismeri, hogy a már 2020-ra is ígért újraindítás még várat magára. Emlékeztetett: az idei büdzsét korábban a bosszú költségvetésének nevezte, és ez szerinte igazolódott, hiszen sorra jelentik be a demokrácia ellehetetlenítését célzó intézkedéseket az ellenzéki települések esetében.
– Bár 5,2 százalékos gazdasági növekedést vár a kormány jövőre, „a papír mindent elbír” – értékelte a makroszámokat –, aztán majd módosítják azt. A központi büdzsé szavai szerint csak a kirakatnak készült. A jobbikos politikus kifogásolta, hogy a multikkal még nem vizsgálták felül a stratégiai megállapodásokat. Bírálta a magas propagandaköltségeket, s szerinte a kormány folytatja az önkormányzatok kivéreztetését is. Sérelmezte, hogy nem tudható, mi lesz a sorsa az iparűzési adónak. – Egyértelműen hiányzik a fék a rendszerben – fogalmazott. A büdzsé szerinte a Fidesz pártpolitikai céljait szolgálja, a magyar emberek azonban a kormány gazdaságpolitikájának vesztesei.
Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel Európa legkegyetlenebb költségvetésének nevezte az előterjesztést, amelyből szerinte teljes társadalmi csoportok maradnak ki. – Szociális katasztrófahelyzetet idéz elő a kormány – jelentette ki, és bírálta a hitelmoratórium részleteit, a magas áfát az alapvető élelmiszereken és a gyermekneveléshez szükséges cikkeken, valamint azt, hogy a kabinet számos jelentős kiadást nem részletez a dokumentumban. Szólt a várható magas inflációról is és kijelentette: a hitelmoratórium esetében ki kellene küszöbölni, hogy jelentősen nőjön az igénybe vevők tartozása. Arra szólította fel a kormányt: ne szolgálja ki továbbra is a bankrendszert.
– A 2022-es költségvetés nem a magyar gazdaság, hanem „a fideszes gazdagság beindításának”, a bosszúállásnak a költségvetése, az adóforintokat nem arra költik, amire kellene – vélekedett Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke. Frakciótársa, Mesterházy Attila arról beszélt, hogy a kormány azoknak ad, akiknek már amúgy is van, akik nem szorulnak rá állami segítségre, pedig azoknak kellene a legtöbbet adni, akiknek a legkevesebb van, akiknek a legkisebb az érdekérvényesítő képességük. – A költségvetés egyben értékválasztás is – fűzte hozzá.
A DK vezérszónoka, Varju László szerint irracionális vágyakat kerget a kormány a jövő évi költségvetéssel. A politikus magasnak ítélte a kabinet által várt növekedést, de kifogásolta azt is, hogy a hiányt ennek ellenére nem tudják csökkenteni. Úgy fogalmazott: tisztán politikai, hatalmi, PR-költségvetés készült, egyértelműen a jövő évi választásra készülve, a lojális érdekekre koncentrálva. Gazdaságilag irracionálisnak ítélte a törvény korai, tavaszi elkészítését és elfogadását, és óriási kockázatnak nevezte, hogy a kabinet előfinanszírozással kívánja megvalósítani „a vágyait megtestesítő fejlesztéseket”.
– Az LMP értékelése szerint 2022-es büdzsé nem az újraindítás, hanem a le- és bebetonozás költségvetése – mondta Csárdi Antal, az ellenzéki párt vezérszónoka. A politikus zöld- és szociális fordulatot sürgetett. Kiemelte: az oktatás, a szociális és a humán szféra, valamint a létalapot jelentő élő környezet fejlesztése helyett, „megint csak a beton ömlik mindenhova, mindenhol, agyontámogatott multik gyáraiba, stadionokba, kínai egyetembe, kínai vasútba, orosz atomerőműbe”. Az LMP vezérszónoka hozzátette: állami támogatásból „betonozzák körbe a kisebb és nagyobb csókos vállalkozókat” is.
