Ellentmondásos nyilatkozatokat tesznek a kormánypártok politikusai annak kapcsán, hogy Magyarországon a jövőben szóba jöhet-e több külföldi kiskereskedelmi lánc kiszorítása is. Lázár János nemrég úgy fogalmazott: a tervek között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása, de nem fejtette ki, hogy mit ért pontosan kiszorításon. Szathmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő a Magyar Nemzetnek azt hangsúlyozta: kiszorítani egyik céget sem akarják, nincs is rá jogi lehetőség. Egyelőre úgy tűnik, hogy arról van szó, hogy az egyik nagy kereskedelmi lánc esetleges távozása után maradó űrt tölthetné be hazai szereplő. Amit Szathmáry biztosan leszögezett a lapnak: multicég távozásakor csak magyar szereplőkkel tárgyal a kormány.
A Magyar Nemzet hazai kiskereskedelmi szereplőket kérdezett Lázár János kijelentéséről, akik üdvözlik a protekcionista irány felerősödését. A volt miniszter nemrég az Agrárszektor Konferencia 2020 online rendezvényén vett részt, itt beszélt arról, hogy a koronavírus-járvány felbukkanásával, illetve legkésőbb a korlátozások majdani feloldásával lezárult egy korszak a világon. A mezőhegyesi ménesbirtokért felelős kormánybiztos célként jelölte ki a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítását. Szerinte „ebben offenzívnek kell lenni”, mert kell, hogy legyen magyar nemzeti kiskereskedelem.
A Magyar Nemzet cikke utalt arra, hogy az egyik legnagyobb külföldi áruházlánc régóta lebegtetett esetleges kivonulásával támadhat átmeneti rés, ami a lap szerint lázba hozta a többi bolthálózatot, mert ebben azt a lehetőséget látják, hogy többségbe kerül a nemzeti tulajdon az ágazatban. Bár nem nevezték meg a kivonuló szereplőt, de maga a Magyar Nemzet régóta cikkez arról, hogy a Tesco tulajdonosa megválhat magyarországi érdekeltségeitől.
A kérdés egyelőre nem a Lázár János által többes számban használt, tehát több kiskereskedelmi üzletláncra vonatkoztatható kiszorítás, hanem az, hogy ki léphet egy esetlegesen saját döntése folytán kivonuló szereplő helyére. Szathmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő, korábbi belgazdaságért felelős államtitkár, majd 2014-től a Lázár János vezette Miniszterelnökség miniszteri biztosa is arra utalt a lapnak: esélyes, hogy az itthon vezető szerepet betöltő külföldi vállalatok egyike megválik a hónapok óta közismerten csomagban árusított régióbeli üzleteitől. Ebben az esetben elmondása szerint a kormány szerepe az, hogy megoldja a lakosság napi fogyasztásának folyamatos, zökkenőmentes kiszolgálását, akkor is, ha valamelyik szereplő a kivonulásról dönt, és időben gondoskodik a piaci rés betöltéséről. – Az biztos, hogy ilyen helyzetben a magyar vállalkozásokkal biztosítjuk tovább a zavartalan alapellátást az országban – szögezte le. Viszont azt is hangsúlyozta: kiszorítani egyik céget sem akarják, nincs is rá jogi lehetőség.
– Láttunk már arra példát, hogy a távozó külföldi láncok üzleteit magyar vállalatok vették át: többtucatnyi élelmiszerbolt került így nemzeti kézbe 2012-ben, amikor a francia Delhaize-csoport kivonulásával a Match és a Profi áruházakat a magyar tulajdonú CBA és a Coop vette át. Vannak tapasztalataink, és külföldön is több EU-konform modell létezik a tulajdonviszonyok harmonizálására – közölte a Magyar Nemzettel Zs. Szőke Zoltán, a vidéki alapellátási láncban 2400 élelmiszerüzlettel jelentős súlyt képviselő Áfeosz–Coop Szövetség elnöke.
– Nyilván nem fogják jogszabállyal kiutasítani a multikat. Iparági körökben viszont régóta beszélik, hogy tulajdonosváltás, kivonulás, üzletfelvásárlás kerülhet napirendre a nagyobb szereplőknél. Ez szintén sürgetheti a nagy horderejű iparági újjászervezést – jegyezte meg. Azt is hozzátette: jelenleg nem tud előrehaladott folyamatokról, de jelezte, hogy ha előállna a helyzet, a Coop is felmérné a lehetőségeket.
A hazai üzletláncokat tömörítő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség üdvözli a bejelentést, álláspontunk szerint valóban létkérdés az élelmiszeripar megerősítése mellett a piaci viszonyok rendezése is. Együttműködünk olyan gazdasági programok kidolgozásában, amelyek a magyar termékeket és kereskedőket erősítik, és a nemzeti értékeket képesek átmenteni a következő generációknak. Ez minden magyar polgár közös érdeke – mondta a lapnak Neubauer Katalin főtitkár.
– Nem vagyunk könnyű helyzetben, jelenleg az élelmiszerek forgalmazásának több mint hatvan százaléka realizálódik a multiknál. A kisebb tőkeerejű hazai szereplőknek biztosan kellenek majd a felzárkóztatóprogramok, és nemcsak az értékesítésben, a felvevőpiacon is, mert ott is akadály lehet a külföldi többség – tette hozzá.
