Ha rázúdítunk egyszerre egy 200 ezer forintos minimálbért a magyar kis- és közepes vállalkozásokra (kkv), tönkre fognak menni. Ha magasabb minimálbért akarunk, 200 ezres cél van előttem egy vagy két lépésben, akkor ehhez a kkv-knak segítséget kell adnunk. Ez egyetlen formában lehet, az őket terhelő adóterhek csökkentésével – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Világgazdaság szerdai konferenciáján.
Orbán Viktor szavai ha valószínűleg nem is szándékoltan, de egyértelművé teszik: Magyarország kis- és közepes vállalkozásai nem hogy a nyugat-európai országok cégeivel nem képesek versenyre kelni, de a közép-európai államok mögött is le vagyunk maradva. A miniszterelnök által „belőtt”, több lépésben elérendő bruttó kétszázezres minimálbér pedig arra sem lesz elegendő, hogy a leszakadásunk legalább stagnáljon, ha már közelíteni nem sikerül.
A bruttó minimálbér összege Magyarországon 2021-ben bruttó 167 400 forint, az uniós szintű statisztikai adatbázisokban, azaz az Eurostat összesítése szerint 442 euró. (Mai árfolyamon számolva 482 euró, az idei évi költségvetésben alapul vett 356 forintos árfolyamon számolva 470 euró, ám az összehasonlíthatóság kedvéért maradunk az Eurostat számainál.)
Ezzel az eredménnyel nemcsak európai uniós mezőnyben, de az egykori szocialista tagállamok között is az utolsók között vagyunk. Csak Bulgáriában alacsonyabb a minimálbér, mint nálunk, az Eurostat adatai szerint 332 euró. Romániában 458 euró, Csehországban 579 euró, Lengyelországban 614 Szlovákiában 623 euró.
Érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy az egykori szocialista uniós tagállamok mikor érték el a 200 ezer forintnak megfelelő – az Eurostat által használt 378,7-as forint-euró váltást alapul véve – 528 eurós minimálbér-szintet. Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban egyaránt már a 2019-ben 520-530 euró körüli minimálbérrel lehetett számolni, azaz ha Orbán Viktor szavait vesszük alapul és legkorábban már jövőre elérjük a bruttó kétszázezret, akkor is hároméves lemaradásban vagyunk.
