
Jelentősen kisebb mennyiségű földgáz érkezik hazánkba, mint amennyi a hazai igények kielégítéséhez szükséges. Az évnek ebben a szakaszában normál esetben óránként hozzávetőlegesen kétmillió köbméter gázra van szükség a hazai igények kielégítésére. Ennek az igénynek nagyjából a felét fedezzük importból, a másik felét pedig részben hazai termelésből – óránként mintegy százezer köbméter –, részben pedig a gáztárolókból pótoljuk.
Ma azonban egészen más képet látunk: a VGF szaklap vette észre, hogy jelentősen lecsökkent az országba érkező importgáz mennyisége, miközben a fixnek nevezhető hazai kitermelés mellett jelentősen megnőtt a hazai gáztárolókban korábban felhalmozott földgáz kitárolása.
Cikkünk írásának idején, szerdán délután is hasonló a helyzet. A Földgázszállító (Fgsz) Zrt. honlapjának tanúsága szerint a hazai gázmezőkről óránként 141 ezer köbméter fűtőanyag érkezik, amely még tizedét sem fedezi a pillanatnyi, 1,787 millió köbméteres felhasználásnak. Az import mennyisége jelentősen elmarad a szokásostól, hiszen az Ukrajnából a VIP Bereg határkeresztezésen óránként 125 ezer köbméter, a Szerbiából a Kiskundorozsma 2 átvevőn 190 ezer köbméter, míg az Ausztrián keresztül Mosonmagyaróváron 47 ezer köbméter földgáz érkezik az országba. Vagyis sem Szlovákián (Balassagyarmat), sem Románián (Csanádpalota), sem Horvátországon (Drávaszerdahely) nem érkezik egyetlen köbméter földgáz sem az országba. Mindez azt jelenti, hogy az import és a hazai forrásból származó gáz pillanatnyilag az 1,787 millió köbméteres hazai igénynek még a felét sem fedezi. A különbözet, amely óránként 1,193 millió köbméter, a hazai gáztárolókból kerül a felhasználókhoz.
Az Fgsz tájékoztatása szerint semmi, sem fizikai, sem egyéb akadály nem gátolja a földgáz érkezését, egyszerűen a fent jelzett mennyiséget hívták le a gázkereskedő vállalkozások.
Az okokat kutatva kerestük meg Holoda Attila energetikai szakértőt, a második Orbán-kormány egykori energetikáért felelős helyettes államtitkárát, aki az éppen elérhető adatokat áttekintve a következőket mondta a miértről: – A jelenlegi földgázárak ismeretében nem szabad csodálkozni a kereskedők magatartásán. A kereskedők a magas árak miatt az évekkel korábban, 2018-ban, 2019-ben jóval olcsóbban letárolt gázt irányítják a tárolókból ügyfeleiknek. Ezekből az olcsó készletekből még bőven van, hiszen tavaly enyhe volt a tél, így a szokásos mennyiségnek csak egy részét használták fel. Érthető a kereskedők magatartása, hiszen a lakossági rezsicsökkentett áron nyilvánvalóan veszteségük keletkezik ilyen magas gázár mellett. Azok a kereskedők viszont, amelyeknek van még az olcsón letárolt gázkészletekből a tárolókban, mindenféle veszteség nélkül túleshetnek ezen az időszakon – magyarázta a folyamatokat Holoda Attila.
Kérdésünkre a szakértő elmondta, vélhetően arra számítanak a kereskedők, hogy amint az olaj esetében már megindult az árcsökkenés, úgy a földgáz esetében is esni fog a jelenlegi ár. Amíg pedig az ár nem közelít az eltárolt gáz árához, illetve amíg az eltárolt készletek engedik, addig vélhetően folytatódni fog a mostani folyamat, vagyis a tárolókban felhalmozott készletek értékesítése.
A várható jövőről szólva elmondta, bár semmit nem tudni biztosan, van esély arra, hogy jövő tavasszal, de legkésőbb a nyári időszakban visszarendeződnek az árak. Egyebek mellett azért került sor az áremelkedésre, mert a fejlődő, jellemzően ázsiai országokban számottevően megemelkedett a földgáz iránti igény, ez pedig elszívta az európai piacokról az LNG (cseppfolyósított) földgázt. A kieső mennyiség pótlásához pedig időre van szükség, legyen az LNG vagy egyéb forrás. A szakértő biztos abban, hogy már komolyan dolgoznak a megoldáson, mert kedvező ugyan a termelőknek a magas ár, azonban tisztában vannak azzal, hogy egy bizonyos árszint fölött más fűtőanyag után néznek a felhasználók. Ha pedig egy felhasználó más fűtőanyagra váltott, akkor nem nagyon lehet visszacsábítani.